Lezárták a nyomozást az illegálisan hazánkba hozott német háztartási szemét és a Duna-Tisza közi erdőirtás ügyében – jelentették be a Legfőbb Ügyészségen.
A 3500 tonna hulladék és a 21 500 köbméter fa kivágása kapcsán indított eljárás precedensértékűnek nevezték, mivel a vádlottakra szabadságvesztés kiszabását kérik majd a bíróságtól, amire eddig nem volt példa. Az illegálisan behozott szemét ügyében hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt 17, az erdőirtás kapcsán pedig környezetkárosítás miatt 51 ember ellen emeltek vádat. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség vezetője, Nánási László hangsúlyozta, hogy a emberi életfeltételek megsértése miatt indokolt volt a büntetőjogi fellépés.
A Németországból importált hulladék mennyiségének szemléltetésére a főügyész megemlítette, hogy a 3500 tonna szeméttel három és fél kilométeren át állnának a kamionok. A továbbiakban az ügy részleteit Kopasz Zsolt, a Kecskeméti Városi Ügyészség vezetője ismertette. Beszámolt arról, hogy a nyomozás 2006 decemberében indult, és egy éven át tartott, mire sikerült az ügyet felgöngyölíteni. „A kevert háztartási hulladékot három cég - a Szinkron 99 Kft., a Körös-Top Kft. és a Bazax Kft. - égisze alatt hozták be az országba Baden-Württenbergből és bajorországi városokból úgy, hogy sem a lerakására, sem a kezelésére nem rendelkeztek engedéllyel.”
A szállítmányok papíron úgynevezett zöld listás műanyaghulladékként voltak számon tartva, ami szabadon szállítható, feldolgozható. A nyomozás Németországra is kiterjedt, s nem csak a magyarok kértek információt és jogsegélyt a kinti társszervektől, hanem a németek is hazánktól, ugyanis náluk is indultak az ügy kapcsán büntetőeljárások.
Kopasz Zsolt közölte azt is, hogy javaslatot tesznek a jogszabályok módosítására, ugyanis jelenleg a törvény nem kellő szigorral üldözi a környezetkárosítást, és jelenleg a 3500 tonna illegális szemétért ugyanakkora büntetés jár, mint egy talicskányiért. Az ügyész megemlítette a 3500 tonnából 1800-at vittek vissza Németországba, a többi elszállításáról ezután gondoskodnak.
A Duna-Tisza közi erdőirtás kapcsán Téglás Péter, a Kiskunhalas Városi Ügyészség vezetője kitért arra, hogy ezen a területen a 18-19. században a homok megkötésére telepítettek erdőket, s a 21. században az ezeket tönkretevő lelkiismeretlen embereknek a kezét kötelező lefogni, főleg úgy, hogy az elkövetők szervezetten cselekedtek. Ennek ellenére a fák kivágásának büntetőjogi megítélése nem olyan egyszerű.
Az erdőirtás ügyében négy büntetőeljárás folyt, ezek közül egyben 51 ember ellen emeltek vádat. „Még eljárás folyamatban van, ott 71 vádlott szerepel, ám ez a személyi kör csak részben fedi a többit.” Mivel a károk helyrehozhatatlanok, a vádlottak egy részére kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés kiszabását kérik a bíróságtól. Emellett viszont tervezik az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) bevonását is, mivel a vádlottak „okosak voltak, és vagyontárgyaik nem a nevükön szerepelnek.”
A hulladék behozása kapcsán a károkat csak becsülni tudták: a szemét tonnánkénti ára 80 euró, így mintegy 70 millió forintra tehető az összeg. Az erdőirtás során keletkezett kárról pedig azt jegyezték meg, hogy a kivágott fákat számla nélkül értékesítették, így nehéz pontos összeget mondani, de a Tompa melletti erdő eszmei értéke 8 millió forintra tehető.