Klausner és a Bajor Államerdészet esete, meg a kereskedelmi tisztesség (FATÁJ)

A bécsi Kartellbíróság az Osztrák Faipari Szövetség által kezdeményezett eljárás keretében ideiglenes határozatában azonnali hatállyal megtiltotta a Bajor Államerdészetnek, hogy ezután a Klausner Csoport fűrészüzemeit fűrészrönkkel a más nagyvevőknek érvényes árakhoz képest 5 százaléknál is olcsóbban szolgálja ki.

A határozat még nem emelkedett jogerőre, a Bajor Államerdészet még megtámadhatja azt.
A tiroli Fritz Klausner öt fűrészüzemét Németországban üzemelteti, valamint a Bajor Államerdészet sem osztrák illetőségű. Mégis azért volt szükség, hogy az üggyel az Osztrák Kartellbíróság foglalkozzon, mert a német fűrészipar képviselete a Klausner kedvezményes faellátásának tárgyában otthon nem talált meghallgatásra.
Néhány hónapja az Osztrák Fűrészipari Szövetség elnöke Hans Michael Offner így nyilatkozott: A 20-30 euróval a piaci árak alatti árak teljesen megtévesztőek. A Helyi Ellátásról szóló törvény alapján érvelünk, mert ez ismeri a szokásos piaci ár fogalmát. Meglátjuk, mire vezet az eljárás.
Annak idején a címlapra került Klausner esete, mert a tiroli fűrészipari csoportja részére óriási bankkrízis után átszervezési koncepciót kellett készíteni. Európa második legnagyobb fűrészipari konszernje (egykor 1800 alkalmazott és 721 millió euró árbevétel) számára fontos USA piac megtört. A veszteségeket sem a hitelesítők, sem a Klausner Csoport a mai napig nem tette közzé.
Az egyértelműen első Stora Enso számaiból is az látszik, hogy az európai fűrészipar helyzete kedvezőtlen. Első félévi bevétele 998 M euróról 788-ra, az operatív eredmény pedig +114,1-ről -34,3 M Euróra esett vissza.
 
A Bajor Államerdészet ügye egy éve van a bécsi kartellbíróság előtt. Az első menetben az osztrák fűrészesek pontozásos győzelmet értek el, mikor a Legfelsőbb Bíróság elfogadta, hogy nem a Kartelltörvényt, hanem a Helyi Ellátásról szóló törvény alapján kell az ügyben eljárni. Ennek előnye, hogy a Kartelltörvény alapján bizonyítani kellett volna a Bajor Államerdészet meghatározó piaci szerepét, míg a Helyi Ellátásról szóló törvény alapján csak a kereskedői tisztességet (helyes magatartást) kell vizsgálni.
A Kartellbíróság szerint a Bajor Államerdészet nem tanúsított kereskedői tisztességet, mikor Klausnernek árelőnyt adott. A tiroli fűrészes hosszú távú szállítási szerződést kapott, a versenytársainak pedig csak rövid futamidejű szerződések álltak rendelkezésre az államerdészettől. A kartellbíróság döntésének lényege, hogy a nagy szállítási (eladási) tételekre adott árengedmény ezen ügyfél megtartása érdekében a Helyi Ellátási törvény céljai szerint nem tekinthető megvédeni valónak, mert ez erősítené a koncentrációt, aminek éppen ellene szeretne hatni a Helyi Ellátásról szóló törvény.
Második indítványukkal az osztrák fűrészesek felsültek. Meg akarták akadályozni, hogy az Államerdészet egymillió köbméter rönköt szállítson. A Kartelbíróság számára azonban az, hogy mennyi fát kap a Klausner-Csoport, teljesen mindegy volt.
wirtschaftsblatt.at - MM