Több mint 9 ezer állami feladat van
Ön szerint állami feladat a gázszerelők nyilvántartása? Ön adna pénzt Állami Futárszolgálatra, majd fél tucat meteorológiai szakszolgálat működésére, agrártanácsadó intézetek vagy vállalkozástámogatási szervezetek sokaságára? Ön szerint egy állami erdőgazdasági cégnél szükség van ötfős igazgatótanácsra és egy hét főt számláló felügyelőbizottságra? Utánajártunk, mire költi az állam alig láthatóan a pénzünket.
Intézmények és feladatkörök összevonásával, párhuzamosságok kiiktatásával, fölöslegesen kiosztott vezérigazgatói pozíciók visszavételével, a bürokratikus eljárásrendek újragondolásával százmilliárdokat lehetne megtakarítani az államgépezet működtetésén. A kormányzat 2006-ban határozta el: összesíti az állami feladatok körét, hogy megtudja, hol kell több állam, és hol kell kevesebb?
A feladat-felülvizsgálat két kérdésre kereste a választ - olvasható a munkafolyamatot magyarázó dokumentumban. Az egyik, hogy megfelelő feladatokat végez-e az állam, a másik, hogy azokat megfelelően végzi-e?
A Draskovics Tibor által vezetett Államreform Bizottság átfésülte a magyar állam közfeladatait. A minisztériumok és háttérintézményeik, valamint külső tanácsadók bevonásával végzett egyéves munkafolyamat eredménye egy 9045 állami feladatkört felsoroló szövevényes táblázat lett. Ezt követte egy ennek alapján készült 2007 decemberi kormányhatározat, mely a további teendőket - állami tevékenységek kiszerződése, privatizálása, decentralizálása vagy adott esetben elhagyása - határozta meg.
Az államgépezet a történéssorozat ezen pontján bizonyára kifulladt, ugyanis a szerkesztőségünkhöz a napokban eljuttatott "teljesült feladatok" listája alig két oldalas. De ne legyünk igazságtalanok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) megnyugtatta lapunkat: a munka még tart.
Lesz min dolgozni
A kormányzat a közigazgatás- és közszolgáltatások reformját azzal a felkiáltással indította útjára: legyen társadalmi párbeszéd az állam szerepéről, kérdezzük meg az embereket, hogy ők milyen (mekkora?) államot szeretnének!
Cikkünk is a társadalmi párbeszéd gazdagításának szándékával született, azonban falakba ütköztünk. Az illetékes minisztérium ugyanis az elkészült 9045 állami feladatot (feladatcsoportot, tevékenységet stb.) tartalmazó listának csak mintegy felét tette mindenki számára elérhetővé. Ezzel kapcsolatos kifogásunkra hivatalosan arról tájékoztatták lapunkat, hogy "ezen kívül mást rendelkezésre bocsátani nem tudunk."
Pedig lenne még mit. Nem hivatalos minisztériumi forrásból úgy tudjuk: a teljes lista azért nem nyilvános, mert egyes szaktárcák alaposabban, míg mások csak "felszínesebben" mentek bele a felügyeletük alatt álló egyes ágazatokra vonatkozó tevékenységek és műveletek részletezésébe.
Egyébként az állami feladatokat összegző lista készítői arra a következtetésre jutottak: a szükségtelen feladatok elhagyásából és a szükségesek átszervezéséből évente 150-200 milliárd forintot könnyedén meg lehetne spórolni, ami nagyságrendileg a közszféra teljes 13. havi bérével egyezik meg - mégsem történt eddig túl sok minden az ügyben.
Mire megy el az adófizetők pénze?
Az állami feladatok kilencezres listájának már a publikus részéből is kitűnik: a magyar állam igen súlyos hatékonysági anomáliákkal küzd. Az egyes minisztériumok egymással versengve sok esetben igen hasonló feladatok ellátására költenek el milliárdokat, sokszor fölöslegesen.
Szerkesztőségünk egyik kedvence a - jelentéktelennek tűnő, de jellemző - erdőgazdálkodás témaköre. Ilyen tevékenységet ma Magyarországon 22 darab erdőgazdasági Zrt. lát el. Csak a Honvédelmi Minisztérium (!) kezelésében találtunk két erdőgazdasággal foglalkozó céget, a HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt.-t és a HM Kaszó Erdőgazdaság Zrt.-t. Az első cég egy vezérigazgatót és két vezérigazgató-helyettest, a hozzá tartozó regionális erdészetek pedig öt darab igazgatót foglalkoztatnak, a Kaszó Erdőgazdaság egy vezérigazgatót és egy helyettest, öt igazgatósági tagot és egy hét fős felügyelőbizottságot tart fenn. A 2008-as költségvetésből az erdészetek működési kiadásaira több mint 1,5 milliárd forintot szánt a kormány. Másik kedvencünk az országos rendőrfőkapitány irányításával működtetett belföldi Állami Futárszolgálat. A szervezet feladata a minősített adatokat tartalmazó küldemények fegyveres biztosítás melletti kézbesítése. A szolgálatot többek között a közjogi méltóságok, a Magyar Nemzeti Bank vagy a Gazdasági Versenyhivatal vehetik igénybe, miközben már Magyarországon is több száz cég vállal kézbesítési tevékenységet gyorsan és meglehetősen nagy biztonsággal. Egyes cégek szerződéses alkalmazása, jogosítványaik kiterjesztése elképzelhető, hogy olcsóbb lenne, mint egy rendőrökből álló, felfegyverzett, különleges státuszt élvező futárcsapat fenntartása.
Több száz országos és területi szakhatóság működik (például főépítészi, földtani, környezetvédelmi, népegészségügyi stb.) melyek működését racionalizálni lehetne a párhuzamosságok kiiktatásával.
A közigazgatás működésén sokat lehetne spórolni. Csak egy apró példa: mikor az illetékhivatalok tavaly januárban beolvadtak az APEH szervezetébe, a készpénz formájában fizetett illetékek beszedése az adóhivatal hatáskörébe került, miközben a különböző illetékbélyegek megvásárlásával kiegyenlített eljárási díjakat más hatóságok szedik be. De az elektronikus szolgáltatások térnyerésével a megszámlálhatatlanul sok okmányiroda szükségessége is megkérdőjeleződik.
Ami még jön: a gázszerelők nyilvántartása is az állam feladata
A Magyarországon működő agártanácsadó intézmények, szövetkezetek száma is megszámlálhatatlan. Csak ízelítőül: létezik Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (falugazdász-hálózat), Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, a Magyar Agrárkamarának is működik egy Nemzeti Vidékfejlesztési Terv tanácsadó hálózata. A sor a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózattal és a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségével folytatódik, sőt még tovább.
Ugyanígy lehet sorolni a vállalkozástámogatási párhuzamosságokat. Léteznek ugye kamarák, van Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, ismert az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., az Agrármarketing Centrum - melynek feladata a hazai élelmiszerek piacbővítésének állami eszközökkel történő elősegítése -, de hallottunk már a Külgazdasági Szakdiplomata (KGSZ) hálózatról valamint a Tudományos és Technológiai (TéT) attaséi hálózat működéséről, melynek tagjai alkalmanként külgazdasági tevékenységet is folytatnak.
A sor szinte a végtelenségig folytatható. Öt meteorológia szakszolgálat működik Magyarországon; a Magyar Tudományos Akadémia, az állami, a felsőoktatási és a magánkutatóhelyek finanszírozása négy különböző csatornán folyik; a gázszerelők nyilvántartását - ellentétben a többi hasonló tevékenységgel - nem a kamara, hanem az állam vezeti; de érdekességként az is megemlíthető, hogy az üdülési csekkek országában az állam külön szervezetet alkalmaz az állami vezetők és a köztisztviselők üdültetésére.
Úgy tudjuk: a 2007-es kormányhatározatban megszabott feladatok előrehaladásáról a kormány bő egy hete tájékoztatást kapott, az új illetve megmaradó (nem teljesült) feladatok tartalmát, határidejét és felelősét egy új kormányhatározatban jelölik ki. Ez alapján folytatódik a további munka, és várhatóan fél év múlva újabb értékelés következik. Szentkirályi Balázs