2008. december 8. - Angela Merkel német kormányfő hétfőn kijelentette, hogy az Európai Unió e heti csúcsán megvétóz minden olyan klímavédelmi megállapodást, amely munkahelyeket fenyeget. Az EU tavaly kitűzött célja szerint 2020-ra 20 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 20 százalékkal kellene mérsékelni az energiafelhasználást, és 20 százalékra emelni az energiatermelésben a megújuló forrásokból származó energia arányát.
Merkel nagy bajnoka volt a klímavédelemnek tavaly, amikor éppen ő volt az EU soros elnöke. Idén azonban Németországnak és Olaszországnak már fenntartásai voltak a klímavédelmi csomaggal szemben, amelyet pedig tavaly az EU vezetői elvben már elfogadtak. Attól tartanak ugyanis, hogy a klímavédelem súlyos terheket ró majd a nehéziparukra, amit már így is keményen sújt a pénzügyi világválság. "Nem szabad olyan döntést hozni, ami veszélyeztetheti a németországi munkahelyeket vagy befektetéseket. Erről gondoskodom" – közölte Merkel a Bild című, nagy példányszámú lappal.
Az EU javasolt klímavédelmi csomagja szerint ugyanis a nagy iparvállalatoknak pénzért kellene megváltaniuk a szén-dioxid-kibocsátást. Nemcsak egy plafon túllépéséért kellene fizetniük, hanem minden egyes tonna szén-dioxid kibocsátásáért. Ezt a rendszert 2013-ban kezdenék fokozatosan bevezetni, és 2020-ra építenék ki teljesen. A csomag része, hogy az új gépkocsik üvegházhatásúgáz-kibocsátását kilométerenként 130 grammra kell csökkenteni a jelenlegi 161 grammról. Több szakember szerint Németország azért is ellenkezik, mert a jellemzően nagyobb autókat gyártó német gyárak nem tudják majd ennyire lenyomni a kibocsátást, míg például a kisebb autókat gyártó franciák igen.
Merkel a múlt héten azt is meglebegtette, hogy nincs értelme a 27 tagú EU klímavédelmi egyezménynek, ha nincs egy egész világra kiterjedő megállapodás, amelyhez az Egyesült Államok is csatlakozik. Nemcsak Olaszország és Németország ódzkodik a klímacsomagtól, hanem Lengyelország is, az ország energiatermelésben ugyanis 84 százalékban függ a széntől, és az EU egyik legnagyobb széndioxid-kibocsátója. A unió egykori szocialista új tagjai – köztük Magyarország – pedig igazságtalannak tartja a tervezett klímacsomagban a szén-dioxid-limitek elosztását.