Magyarországon is sikeres és hosszú távú lehet az együttműködés a katonai és a civil környezetvédő szervezetek között – hangzott el a „Katonai kiképzés-területek: kihívás a természetvédelem számára?” című konferencia keretében Várpalotán megtartott szakmai bemutatón.
Már a konferencia helyszínének megválasztása sem volt véletlen, hiszen a várpalotai MH Bakony Harckiképző Központ (MH BHK) kezelésében található gyakorló- és lőtér Magyarország legnagyobb, összefüggő, katonai kezelésben lévő területe – tudtuk meg Balogh Ritától, a Honvédelmi Minisztérium Infrastrukturális Ügynökség környezetvédelmi osztályának vezetőjétől.
Emiatt a konferenciát közösen megszervező környezetvédelmi osztály, illetve a CEEweb, a Biologia Sokféleségért Egyesületnek a munkatársai úgy gondolták: érdemes ide elhozni a vendégeket, hogy megismerkedhessenek a magyarországi viszonyokkal. Ugyanis a katonai területek természetvédelmi értéke a környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek által jól ismert és elfogadott. Ráadásul az intenzív földhasználat teljes, vagy részleges hiánya miatt a katonai kiképzési területek kiválóan megőrzött élőhelyek.
Mindemellett a minisztérium környezetvédelmi osztálya – kiegészülve a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságával, a HM Veszprémi Erdőgazdaság Zrt-vel, illetve az Aquaprofit ZRt-vel – sikeresen pályázott az Európai Bizottságnál a Keleti-Bakony természetvédelmi szempontból prioritást élvező élőhelyeinek és fajainak megőrzésére. Márpedig az MH BHK kezelésében lévő terület a Keleti-Bakony része.
A konferenciára meghívták a visegrádi országok hadseregeinek környezetvédelmi szervezeteit, illetve az osztrák környezetvédelmi, valamint a román védelmi minisztériumok képviselőit is. De részt vettek a konferencián a CEEweb lettországi tagszervezetének képviselői is.
Még a hivatalos program kezdete előtt a honvedelem.hu kérdésére válaszolva Balogh Rita elmondta: a konferencia legfőbb előnye, hogy a visegrádi országok között megindulhat egy együttműködés. S ennek során a katonai gyakorló-, és lőtereken található természetvédelmi értékek megőrzése kapcsán ki tudják cserélni tapasztalataikat.
Tripolszky Saroltától, a CEEweb, a Biológiai Sokféleségért Egyesület program koordinátorától pedig megtudtuk: az egyesület civil természetvédelmi szervezetek nemzetközi hálózata, amely elsősorban az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országokban van jelen. De emellett a Balkán térségében, illetve Kelet-Európában is vannak tagszervezetei. Az egyesület fő célkitűzése a biodiverzitás – vagyis a biológiai sokféleség – megőrzése, mégpedig a fenntartható fejlődés elősegítésén keresztül. A CEEweb és a Honvédelmi Minisztérium környezetvédelmi osztályának kapcsolat egészen új, a mostani az első közös rendezvényük. Ám mindkét szervezet bízik benne, hogy e kapcsolat a továbbiakban is folytatódik.
A CEEweb egyébként a közelmúltban végzett el egy felmérést a régió több országában is a katonai területek környezetvédelmi helyzetéről. E felmérésnek az első eredményeit már ismerik, és ez azt mutatja, hogy a régió minden országában természetvédelmi szempontból nagyon értékes területek a katonai gyakorló-, és lőterek.
A szakmai bemutató a harckiképző központ szervezetének, feladatainak és természetvédelmi tevékenységének ismertetésével kezdődött. Molnár Zoltán őrnagy, az alakulat környezetvédelmi tisztje elmondta: a területen 1994 óta fokozott figyelmet fordítanak a környezetvédelmi problémák kezelésére. A környezetvédelmi előírások betartását a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai pedig rendszeresen ellenőrzik, s eddig nem találtak semmiféle hiányosságot.
A résztvevők ezt követően megtekinthették a gyakorlótér körös-hegyi lőterét, ahol elsősorban tüzér éleslövészeteket hajtanak végre a katonák. A helyszínen Mészáros András, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársa elmondta: ez a térség természetvédelmi szempontból igazi különlegesség, hiszen Magyarországon nincsen még egy ekkora, összefüggő, dolomiton található, gyepes terület. Emiatt speciális az itteni növény-, és állatvilág is, amely ráadásul jól megfér együtt a katonai használattal. Mészáros András szerint, a területet nézve egy laikus könnyen azt mondhatná: nincs itt semmilyen érték. Ez azonban nem igaz, hiszen a terület flórája rendkívül gazdag, 140 védett és hat fokozottan védett növényfaj található itt. Emellett az állatvilág is értékes, hiszen ezen az úgynevezett mozaikos élőhelyen rendkívül fajgazdag ízeltlábú fauna található, s a környék madárvilága is különleges.
A továbbiakban az úgynevezett „nullaponti” lőtér természetvédelmi értékeivel ismerkedtek meg a konferencia résztvevői. Nagy Lajos, a nemzeti park munkatársa elmondta: a terület legnagyobb értéke, hogy nagy kiterjedésű, egységes élőhely, ahol néhány fokozottan védett ragadozó madár – például parlagi sas és kerecsen sólyom – is megtalálható.
A konferencia a HM Veszprémi Erdőgazdasági Zrt. (HM VERGA Zrt.) alsóperei objektumában, a csodálatos környezetben fekvő Park Szállóban folytatódott, ahol Szedlák Tibor erdészetvezető megmutatta a Magyar Királyi Királyszállási Erdőgazdaság 1938-ból való harangját. Mint elmesélte, ez a harang jelképezi az erdőgazdálkodás és a katonai lőtér együttműködését, amely több mint száz éves múltra tekint vissza, hiszen 1907-ben alakult meg a lőtéren az első erdőgazdaság.
A program zárásaként a konferencia résztvevőit Lábodi István, az Aquaprofit Zrt. munkatársa tájékoztatta a LIFE+ projektről, amely nem más, mint az Európai Unió pénzügyi eszköze a környezetvédelmi programok támogatására. Az EU 2007–2013 között 1,7 milliárd eurót költ a LIFE+ programra, amely három részből áll.
Az egyik az úgynevezett „természet és biodiverzitás” programrész. A második a „környezetvédelem és kormányzás”, a harmadik pedig az „információ és kommunikáció” névre hallgató programrész. Lábodi István kiemelte: Magyarország az elmúlt években több tucatnyi programmal tudott pályázni az Európai Bizottságnál, amely minden évben egyszer dönt a támogatásokról. A legújabb, támogatott projekt az úgynevezett „Keleti-Bakony” program.
A pályázatot a Honvédelmi Minisztérium környezetvédelmi osztályából, a HM VERGA Zrt-ből, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkból, illetve az Aquaprofit Zrt-ből álló konzorcium nyújtotta be, s az Európai Bizottságnál pozitívan bírálták el. S mivel a projekt célja a Keleti-Bakonyban természetvédelmi szempontból prioritást élvező élőhelyek és fajok megérzése, az EB nem a szokásos 50 százalékos támogatást nyújtja a programnak, hanem 75 százalékban finanszírozza az elképzelések megvalósítását. Mindez azt jelenti, hogy a projekt teljes költségvetése 2.238,642 euró, amelyből 1.591.442 eurót a LIFE+ program fedez. És ezt a pénzt öt és fél év alatt kell felhasználni.
A „Keleti-Bakony” projekt legfontosabb célja a természeti értékek romlásának megállítása és a fajok megőrzése – mondta el tájékoztatójában Lábodi István, hozzátéve: a programnak kiegészítő célja is van. Ez pedig nem más, mint a területen egykoron zajlott és jelenleg is folyó katonai tevékenység okozta károk, illetve az helyreállítása. Emellett pedig még a birkalegeltetés fenntartása is szerepel a megfogalmazott célok között. A projekt tíz lépésből áll, amelyek közül az első a HM VERGA Zrt. számára azoknak a speciális gépeknek a beszerzése, amelyek a helyreállításhoz és a telepítéshez szükségesek.
Ezt követi a jelentősen leromlott állapotú, sztyeppe típusú füves területek helyreállítása, valamint a kerecsen sólymok megtelepedésének ösztönzése. Utóbbit mesterséges fészkek kihelyezésével, illetve egy nagyobb ürge populációs területre költöztetésével kívánják elérni. A kis rágcsáló ugyanis a fokozottan védett ragadozó madarak kedvenc tápláléka. A következő lépés a környéken található utak és épületek rekultivációja, illetve úgynevezett tűzvédelmi pászta zóna kialakítása. Utóbbi a katonai és a civil területek közötti, mintegy tíz méter széles sávot jelenti, amelyről tarvágással távolítják el az ott található növényeket. Ugyancsak a tűzvédelem szempontjából fontos a Hajmáskér közelében kialakítandó vízgyűjtő medence, amelyet egy patak felduzzasztásával hoznának létre.
Az úgynevezett szub-pannon sztyeppés területek és pannon erdősségek rehabilitációja és a betolakodó növényzet visszaszorítása szintén a program egyik lépése – árulta el a konferencia résztvevőinek Lábodi István. Szűcs László