Az OEE bekapcsolódik a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács munkájába (oee.hu)

2008.12.16. - 2008. október 10-én megalakult a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, amelynek célja, hogy a politikai döntésekben megjelenjen a fenntarthatóság elve, illetve a döntéshozók figyelembe vegyék a jövő generációk érdekeit. A Tanács céljai:
A magyar társadalomban uralkodó viszonyok újragondolása, az igazságosság, a kölcsönös nagylelkűség, a megértés, a békesség, és az együttműködés jegyében. Olyan erkölcstudatos értékrend kialakítása, amelyben a döntéshozók nem kerülhetik ki a jövő nemzedékek érdekeinek figyelembevételét.
A társadalom, a gazdaság, a természeti környezet harmóniájának és az erre épülő fejlődés kereteinek megteremtése.
Híd létesítése a politika a civil társadalom és a gazdaság szereplői között, országos és helyi szinten egyaránt.
A tanács tagjai:
1. Szili Katalin, 2. Szabó Imre, 3. Ékes József, 4. Katona Kálmán, 5. Tóbiás József, 6. Velkey Gábor, 7. Nagy Andor, 8. Láng István, 9. Náray-Szabó Gábor, 10 Vida Gábor, 11. Dr. Csikai Miklós , 12. Dr. Parragh László , 13. Dr. Beran Ferenc 14. Palkovics Imre , 15. Varga László , 16. Dr. Rolek Ferenc , 17. Tokár István , 18. Markó Antal , 19. Vécsey László , 20. Juhász István , 21. Dr. Rudas Imre , 22. Dr. Rosivall László , 23. prof. Dr. Papp Zoltán , 24. Hepp Mihály , 25. Dr. Muszev Dimitrov Dancso , 26. Dr. Gyulai Iván , 27. Horváth Zsolt , 28. Lasztovicza László , 29. Dr. Pázmándi Tamás , 30. Katona Tamás , 31. Bárdy Péter

Az Országos Erdészeti Egyesület folyamatosan képviselte (S. Nagy László, Ormos Balázs) az előkészitő üléseken tagságunk érdekeit végül is az erdészethez kötődő fenntarthatósággal foglalkozó Tanácsba nem sikerült érdészeti képviselőt juttatnunk. El kell gondolkodnunk azon, hogyan lehetne az erdészeti ágazatot (több szézezer ember!) képviselő civil szervezetek képviselőit a fontos döntési helyzetben lévő szervezetekbe juttatni, DELEGÁLNI!
Egyesületünk - felkérésre - a készülő "Fenntarthatósági jelentés Magyarországról" című dokumentum elkészítéséhez a szakosztályai közül négy érintett szakosztályra tett javaslatot (Erdők a közjóért, Erdőművelési, Erdőhasználati és Közönségkapcsolatok Szakosztályok), melyek vezetői a kapcsolatok folyamatos vitelére kaptak jelölést. Az állandó kapcsolattartó Dobó István.

Előzetes elképzelés a Fenntarthatósági Jelentés Magyarországról című dokumentum szerkezetére
(Kiemelve az erdészet számára fontos címek.)
1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK
1.1. A fenntartható fejlődés, illetve a fenntarthatóság fogalmának kialakulása. Eltérő értelmezések
1.2. A fenntartható fejlődés a fontosabb ENSZ dokumentumokban
1.3. A fenntartható fejlődés az Európai Unió dokumentumaiban
1.4. A fenntartható fejlődés fogalmának és feladatainak kialakulása Magyarországon
1.5. A Kormány 2007. júniusban elfogadott „Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia” című dokumentuma és annak értékelése
1.6. Az Országgyűlés 100/2007 (XI.14.) és 57/2008 (V.22.) számú határozatai a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsról
2. HELYZETKÉP
2.1. Társadalmi dimenziók
2.1.1. Demográfiai folyamatok
2.1.2. Az emberi egészség védelme
2.1.3. Szegénység, munkanélküliség
2.1.4. Fogyasztási modellek
2.1.5. Településfejlesztés
2.1.6. Környezet és fejlődés integrálása a döntésfolyamatokban
2.1.7. Politikai konszenzus megléte vagy hiánya a fenntarthatóság környezeti, gazdasági és társadalmi dimenzióiban.
2.2. Természeti erőforrások védelmének helyzete
2.2.1. A légkör
2.2.2. A termőtalaj
2.2.3. Vízkészletek
2.2.4. Biodiverzitás
2.2.5. Erdők
2.2.6. Táj
2.2.7. Ásványi vagyon
2.3. Gazdasági folyamatok
2.3.1. Energetika
2.3.2. Ipari termelés
2.3.3. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés
2.3.4. Közlekedés
2.3.5. Turizmus
2.4. Gazdasági és jogi szabályozás
2.4.1. Ösztönzők (hitelek, támogatások, adókedvezmények, stb.)
2.4.2. Szigorítások, tiltások
2.4.3. Felsőbb szintű jogszabályok
2.4.4. Ellenőrző rendszerek
2.4.5. Bírságolások, kedvezmények megvonása
2.5. Tudatformálás
2.5.1. Oktatás, nevelés, továbbképzés
2.5.2. Szaktanácsadás
2.5.3. Felvilágosító programok
2.5.4. Nagyobb érdekcsoportok tevékenysége
2.5.5. A média szerepe
2.6. Intézményrendszer
2.6.1. Rendszerszemlélet hiánya
2.6.2. Ágazati érdekek összehangolása, ellenérdekeltségek feloldásának mechanizmusa
2.6.3. Közösségi érdekek érvényesülésének lehetőségei
2.6.4. Társadalmi részvétel a döntés-előkészítésben és a végrehajtások ellenőrzésében
2.6.5. Nemzetközi együttműködések a fenntartható fejlődés elősegítésére
3. JÖVŐKÉP
3.1. Milyen legyen Magyarország 25-30 év múlva?
3.1.1. Várható kényszerpályák a globális tendenciák következtében
3.1.2. Demográfiai helyzet, etnikai és nemzeti kisebbségek részaránya
3.1.3. Egészségügy, élettartam
3.1.4. Szociális helyzet, jólét, szegényebb néprétegek
3.1.5. Gazdasági ágazatok várható fejlődése
3.1.6. Átmenet a „szénkímélő társadalomba” (Low Carbon Society)
3.1.7. Városok és vidéki települések alakulása
3.1.8. Képzettség, műveltség, kulturális igény
3.1.9. Mobilitási lehetőségek
3.1.10. Döntéshozatali rendszerek alakulása és a szubszidiaritási elv érvényesülése
3.1.11. Nemzetközi, gazdasági, védelmi integrációkban való részvétel
4. IRÁNYELVEK A VÁLTOZTATÁSOKHOZ
4.1. Értékrendek megváltoztatása (erkölcs, etika, emberi méltóság, szolidaritás, stb.)
4.2. Takarékosság, mértékletesség minden területen, új életforma típusok kialakítása
4.3. Hatékonysági mutatók javítása
4.4. Tudományos kutatás és innováció feltételeinek biztosítása
4.5. Minőségi mutatók előtérbe helyezése a gazdasági fejlődésnél
4.6. Rendszerszemlélet, holisztikus megközelítés
4.7. Társadalmi igazságosság érvényesítése
4.8. Biztonság: anyagi, jogi, közéleti, stb.
4.9. Ökológiai deficit fokozatos felszámolása
4.10. Az átmeneti időszak prioritásai
4.11. Új környezeti szabályozás
4.12. Kulturális igények kielégítése
4.13. Felkészülés a természeti erőforrások változására (klíma, vízkészletek, fosszilis energiahordozók, stb.)
4.14. Indikátor rendszerek alkalmazása az ellenőrzéshez
5. ZÁRÓRÉSZ
5.1. Felhívás a cselekvésre a
- politikusok;
- gazdasági döntéshozók;
- önkormányzatok,
- társadalmi érdekcsoportok;
- média
részére.
Megjegyzés: A jelen elképzelések összeállítása során támaszkodtunk a Riói Konferencia „AGENDA-21” dokumentum ajánlásaira.
Budapest, 2008. november 30.
Összeállította: Láng István
Mint látható számos az erdészet területét érintő téma került a vázlatban megfogalmazásra, így megfontolandó az erdészeti szakértői csoport létszámának lényeges bővítése a témakörökhöz igazodva.  Greenfo, Ormos Balázs