– Parlamenti tevékenységem nagyon sok személy számára kényelmetlenné vált, ezért követtek el mindent, hogy megszabaduljanak tőlem. Örvendek, hogy a Polgári Életben volt annyi bátorság, hogy lehozza Dézsi Zoltán nyilatkozatát. Amit ő megfogalmazott, elmondták más, magas rangú RMDSZ-es tisztségviselők is négyszemközt: mindent elkövetnek, hogy ne lehessek rajta az RMDSZ listáján. Nem hittem, hogy ilyesmi megtörténhet, hogy bizonyos gyergyói személyek megkeresik az országos vezetést, s együtt fogalmazzák meg a tőlem való megszabadulás igényét. Nagyon neheztelek a gyergyói RMDSZ-es vezetőkre: meg kellett volna mondják szemembe, hogy a pártszellem nem akar engem.
– Mi az, amiért fontosnak látták az ön eltávolítását?
– A képviselői mandátumot azért vállaltam, hogy a tulajdon-visszaszolgáltatásban segítsem Székelyföld lakóit. A szervezettel akkor alakult ki konfliktushelyzet, amikor rájöttem, itt tulajdonképpen nem is a tulajdon-visszaszolgáltatásról van szó. Igaz, hogy bizonyos embereknek visszaadják a vagyonukat, vagy éppen legelő helyett erdőt juttatnak nekik, de a kisembereket, közel felét a székely közösségnek kijátsszák, erdők helyet csutakost szolgáltatnak vissza. Az egyszerű emberek meg voltak fenyegetve, nem mertek kiállni mellettem, akik részesültek pedig, szabadulni akartak tőlem, mert kellemetlen lett volna, ha ezeket az ügyeket tovább piszkálom. Az egyszerű emberek érdekét szolgáltam, és valószínű, hogy ez okozta vesztemet. Sikerült megszabaduljanak tőlem, s én ezzel a kérdéskörrel tovább nem foglalkozom. Lezártam ezt a részét az életemnek, magánszemélyként nem tudok harcolni a kisemberek jogaiért.
– Ki az a személy, aki folytatni tudná az ön által elkezdett munkát, mert a tulajdonba helyezés még nem zárult le, mint ahogyan az erdőirtás sem...
– A román demokratikus szervezetek és román média is csak időnként figyelt fel erre a kérdésre. Ebben az országban senkinek sem érdeke, hogy az egyszerű ember sorsával törődjön. Ez bizonyítja a mostani kormánykoalíció is. Semmi ilyenfajta törekvés nem mutatható ki.
– Pál Árpád nyert önnel szemben mandátumot. Kereste-e meg önt, és kíván-e neki tapasztalatából átadni?
– Beszélgettünk, de az ő programja teljesen más, mint enyém volt, nem hiszem, hogy lenne, amit átadni.
– Hogyan látja a jelenlegi kormányt, milyen lesz a mi sorsunk?
– Ha lehetne őszintén hinni abban, hogy válságkormányt hoztak létre, akkor azt mondanám, hogy sokkal jobb megoldást találtak, mint a magyar politikusok: félretették az egymás közötti ideológiai ellentéteket, és egy olyan kormánytöbbséget hoztak létre, mely a pénzügyi válságot menedzselni tudja. Nem magyarellenesség, hogy az RMDSZ-t nem vették be a kormányba. Ez reálpolitika. 2004 végén a szociáldemokratákat az RMDSZ-esek árulták el, hiszen emlékezzünk vissza, hogy az elnökválasztásnál végig Nastase mellett kampányoltak, de rögtön Basescuhoz csatlakoztak az államelnök-választást követően, lehetetlenné téve, hogy létrejöjjön a Szociáldemokrata Párt, a Konzervatív Párt és az RMDSZ közötti koalíció, amely a parlamenti többséget jelenthette volna. Az RMDSZ 2004 év végi kiválása a szociáldemokratákat ellenzékbe kényszerítette. A későbbiekben, amikor a kormányból kikerültek a demokrata pártiak, az RMDSZ segítségével kisebbségi kormányt tudtak működtetni a liberálisok 2008 végéig, persze, a szociáldemokraták támogatásával. A szociáldemokraták most attól féltek, hogy a demokrata pártiak őket csak eszközként fogják felhasználni, a válságkormány csak rövid életű lesz, az elnökválasztások idején kiszorítják őket a kormányból, kisebbségi kormány lesz az RMDSZ-szel. Ez a félelem volt az oka, hogy a szociáldemokraták nem akartak az RMDSZ-esekkel kormányozni. Ez reálpolitikai megközelítés, az elmúlt 8-12 év politikai mozgásai idézték elő. Ezt nem szabad kisebbségi kérdésként kezelni.
– Mit tehet az RMDSZ ellenzékben?
– Én az RMDSZ-nek alapító tagja voltam, amíg demokratikus keretek között mozgott, megpróbáltam a kereteken belül szolgálni a közösséget. Most, hogy kényszerítettek a kilépésre, nem nyilatkoznék. Annyit viszont elmondok, hogy meglátásom szerint Székelyföldre a támogatások éppen úgy fognak jönni, mint eddig… csak ezúttal a közösség kapja, nem úgy, mint az elmúlt négy esztendőben, amikor egy szűk klientúra jutott hozzá. Az önkormányzatok, ha ügyesen pályáznak, fognak kapni támogatást; a szakszerűség fog számítani, s ezt nem látom hátrányosnak a székelyföldi magyarságra nézve. Balázs Katalin, Polgári Élet