Ezáltal a kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt kialakult feszült közhangulatot a természetvédelem ellen fordítják, holott ez a restrikciós-neoliberális gazdaságpolitika a természetvédelemnek is csak ártott. Arra is emlékeztetni szeretnék, hogy éppen a természetvédelemnek köszönhetően jelentős uniós támogatások érkeztek Magyarországra, amelyekből komoly infrastrukturális fejlesztések valósultak meg.
A Magyar Hírlapban január 4-én megjelent cikk „környezetvédelmi köntösbe bújtatott” programról ír. A valóság viszont az, hogy a Natura 2000 programot az hívta életre, hogy Nyugat- és Közép-Európa sűrűn lakott, intenzív tájhasználatú országaiban a természetközeli élőhelyek drasztikusan visszaszorultak és szétdarabolódtak. Mindez az élővilág sokféleségének jelentős csökkenésével járt. Ezért jelölte meg az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelve azt a célt, hogy Európában 2010-ig megállítsa, vagy legalábbis jelentősen mérsékelje a biológiai sokféleség csökkenését, egyúttal „megőrizze és helyreállítsa a vadon élő flóra és fauna közösségi jelentőségű természetes élőhelyeinek és fajainak kedvező természetvédelmi állapotát.” E cél elérésének az eszköze a Natura 2000 hálózat kijelölése, vagyis az ún. „különleges természetmegőrzési területeké”. E területeket az Élőhelyvédelmi Irányelv I. Függelékében felsorolt veszélyeztetett élőhelytípusok és/vagy a II. Függelékben felsorolt, területi védelmet is igénylő, közösségi jelentőségű fajok alapján jelölték ki. Tehát az egész kijelölés Európában és nálunk is szigorúan szakmai alapon meghatározott kritériumok alapján történt. A történet tehát elsődlegesen sem nem a termelés korlátozásáról, sem nem a földszerzésről, de még nem is a pénzről szólt, hanem a pénzben olykor nehezen kifejezhető természeti értékekről, azok megőrzéséről a következő nemzedékek számára.
A megjelent cikk a területek kijelölését úgy állítja be, mintha az „a legnagyobb titokban és elképesztően gyorsan” történt volna. A valóság viszont az, hogy már az 1999-2002-es kormányzati ciklus alatt a teljes természetvédelmi szakapparátus, kutatóintézetek és egyetemi tanszékek valamint civil szervezetek bevonásával jelentős előkészítő munka folyt, és konkrétan maguknak a területeknek a kijelölése is több, mint két év alatt ment végbe. Ezért cáfolnom kell azt a Kis Zoltán SzDSz-es politikusnak tulajdonított, és az említett okok miatt „balkézről” a polgári kormány természetvédelmi intézkedéseit is negligáló nyilatkozatot, mely szerint a NATURA 2000-nek „sem az előkészítése, sem a lebonyolítása nem volt korrektül végrehajtva”. Amennyiben az említett politikus által végzett (vagy koordinált?) felülvizsgálat célja az volt, hogy „megtalálni az összhangot a versenyképességet favorizáló támogatási rendszer, a vidékfejlesztés, az agrár-környezetgazdálkodás és a tájfenntartás programja között”, akkor a legnagyobb sajnálattal kell megállapítanom, hogy ebből „csupáncsak” az maradt ki, amelyről a NATURA 2000 program valójában szól, vagyis a természetvédelem.
Ha arról lenne szó, hogy a fentieknek a természetvédelemmel való összehangolását szeretnék erősíteni, akkor ez üdvözlendő és megvalósítandó cél. Azonban ha éppen az EU-tagállamok számára kötelező Élőhelyvédelmi Irányelv céljai sikkadnak el, akkor aligha sajnálható, ha ez a jelentés az íróasztalfiókban végzi. Ahol valóban történhettek hibák, az egyrészt a területek tulajdoni viszonyainak földhivatali ellenőrzése, illetve a tulajdonosoknak hivatalos kihirdetés előtti kiértesítése volt. Ami pedig a korlátozásokat illeti: a védett fajok és élőhelyeik elpusztítása az egész programtól függetlenül, már korábban is törvénybe ütköző cselekedet volt. A NATURA 2000 a korábbi helyzetet abban változtatja meg, éspedig a gazdálkodó javára, hogy a védett fajok és védett élőhelytípusok fenntartása, megőrzése érdekében végzett tevékenységért anyagi ellenszolgáltatást lehet kapni.
A cikk emellett azt a látszatot kelti, mintha a kormány egyoldalúan intézkedhetne „az uniós program átalakításáról”. Szerencsére nem ez a helyzet. Az Élőhely Irányelvet nem lehet egyoldalú intézkedésekkel „felülírni”. Amennyiben valamely Natura 2000-es terület kijelölése szakmailag tévesen történt, vagy bizonyíthatóan kiemelt közérdeket sért, akkor nyilván megvan a lehetősége a szükséges korrekciónak. Ami pedig a művelési korlátozásokat illeti, ezek a hazai törvények szerint is védett, az Élőhely Irányelv I. és II. függelékeiben felsorolt élőhelytípusok, illetve fajok állományainak megőrzését célozzák. Tekintettel arra, hogy ezek jelentős részének fennmaradását éppen az ökológiai adottságokkal harmonizáló művelési módok, pl. a legeltető állattartás, a hagyományos tájhasználati módok biztosították, ezekkel a korlátozásokkal nagyon jól „együtt lehet élni”, feltéve, hogy a Natura 2000-es támogatási rendszer működőképessé válik.
Ami pedig a támogatások elmaradását illeti: itt valóban komoly késedelmek, bajok és ellenőrzési hiányosságok vannak. Egyik forrásuknak azt tartom, hogy a NATURA 2000-es területeken végezhető és végzendő tevékenységeket a környezetvédelmi tárca határozza meg, a támogatások kifizetése viszont egy másik „tárcából” történik, holott itt EU-s kritériumok alapján megítélhető uniós pénzekről van szó. A kifizetések jogosságát annak kellene elbírálni, aki meghatározza az elvégzendő kezeléseket és a bevezetendő korlátozásokat.
A legfőbb bajok gyökere azonban máshol keresendő! Sokkal inkább szarvasmarha- és juhállományunk rendszerváltás utáni szisztematikus leépítésében, tejiparunk katasztrofális „elprivatizálásában” kell bajaink gyökerét keresni, holott éppen NATURA 2000-es területeink kínálnak jelentős tartalékokat az olcsó, legeltetéses állattartásra és a legelő állatállomány kívánatos szintre való felfejlesztésére, hungaricum jellegű „bio”-termékek előállításával együtt. Nem arról van szó, hogy a Natura 2000 korlátozná legelőink használatát és az állattartást! Sajnos, a hazai állatállomány vészes csökkenése odáig terjedt, hogy ma már a nagy alföldi nemzeti parkjaink sem rendelkeznek a gyepeik kezeléséhez szükséges mennyiségű és fajtaösszetételű legelő állattal! Nagyon is egyet lehet érteni azzal a véleménnyel, hogy a hazai állattartást „fel kellene futtatni”. Ezt igényli a magyar természetvédelem is. A tényleges lehetőségekre azok a példák mutatnak rá, amelyek igazolják, például a Bihari-sík Tájvédelmi Körzetben, a Zámolyi-medencében és másutt is, hogy a természetvédelmi NGOkkal együttműködő gazdálkodók eredményesen, anyagi hasznot termelve tudnak tevékenykedni.
Annak sem a Natura 2000 az oka, hogy az Északi-középhegységhez csatlakozó hevesi-borsodi dombvidékeinken parlagon hagyott földek éktelenkednek, elősegítve a kanadai aranyvessző, a parlagfű és más idegen eredetű özönnövények terjedését. Sajnos, annak ellenére, hogy ezeken a vidékeken roppant magas a munkanélküliség, a helyi lakosság legfeljebb abban tevékenykedik, hogy évről-évre tavasszal felgyújtja ezeket a területeket. Valóban „aktivizálni” kellene ezeket a területeket, mint ahogy lakosságukat is.
Mi lehet az oka mégis, hogy a NATURA 2000 területek kijelölését kritika, sőt gyanakvás és felháborodás kíséri?
Látok néhány okot erre is. A NATURA 2000 hálózat szakmai alapjainak ismertetése valóban nem kapott kellő nyilvánosságot, és ez főként a sokak által nézett, hallgatott vagy olvasott médiumokra igaz. Azt a lapot, amely tárgyszerűen ismertette a NATURA 2000 szakmai lényegét, a TermészetBÚVÁR-t, sajnos, leginkább csak a tanulmányi versenyekre készülő diákok és tanáraik forgatják. Napilapjaink sokszor már csak a visszásságokat jelzik, mert úgy látszik, még mindig csak ez a „hírértékű”. Sajnos, ez a cikk is számomra azt bizonyítja, hogy egy évek óta a hazugságok hálójában és a hibás gazdaság- és szociálpolitika terhe alatt sínylődő országban még a helyes célkitűzésű programok is ellentettjükre fordulhatnak!
2009. január 12.
Dr. Varga Zoltán
Pár nappal ezelőtt egy problematikus cikk jelent meg a Magyar Hírlapban. Mint erről személyesen is meggyőződtem, a cikk tartalma néhány vonatkozásban nem fedi a valóságot. Bár mellékelt írásomat már több mint 3 napja elküldtem a Szerkesztőség levelezési címére (mert a véleményt is lehetőleg ugyanott kell közölni, ahol a cikk megjelent!), de megjelentetéséről egyelőre nincs tudomásom. Ezért Önökhöz fordulok segítségért, hogy ebben a fontos közérdekű "zöld" ügyben hiteles tájékoztatás jelenjék meg.
Magam több éven keresztül, az előző kormányzati ciklusokat is beleértve, intenzíven részt vettem a Natura-területek kijelölésének szakmai megalapozásában, részt vettem a brüsszeli Élőhely Bizottság több ülésén és két, a csatlakozó országok Natura-kijelöléseit értékelő-bíráló ún. biogeográfiai szemináriumon (2005-ben és 2008-ban). Tehát felkészülten állok a kérdésben minden tisztázó célú vitára, eszmecserére. Annál is inkább, mivel nem számítok arra, hogy véleményemmel általános tetszést aratok, különösen manapság, de nem is ez a lényeg, hanem a hiteles szakmai tájékoztatás.
üdvözlettel:
Prof. Dr. Varga Zoltán egyetemi tanár
Debreceni Egyetem, TTK, Evolúciós Állattani Tanszék
4010 Debrecen, Egyetem-tér 1.
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.