Káldy József a Mecseki Erdészeti Zrt. vezérigazgatója.
2009. január 19. - A közelmúltban a pécsi erőművel kötött szindikátusi szerződés és az újabb biomassza-blokkok elindításával kapcsolatos tervek korbácsolták fel a kedélyeket, mondván mindennek a Mecsek erdőségei láthatják kárát. A Mecseki Erdészeti Zrt. vezérigazgatója, Káldy József lapunknak adott interjújában elmondta, jelenleg egyharmaddal kevesebb fát vágnak ki, mint három évvel ezelőtt.
- Milyen szabályozás szerint végzik munkájukat?
- Hazánkban egymillió hektárt kezel tizenkilenc állami erdőgazdaság, Baranyában százezer hektár erdő van, ennek közel felén, ötvenháromezer hektáron folytat erdőgazdálkodást a Mecseki Erdészeti Zrt. Kevesen tudják, hogy a magyar állam által meghatározott tíz évre szóló ütemterv szerint dolgozunk, s ez alapján készítjük el az adott évre vonatkozó tervünket. A rendszer nagyon szigorúan szabályozott, a tervek végrehajtását az állami mezőgazdasági szakigazgatási hivatal ellenőrzi. A hivatal tőlünk teljesen független vizsgálatok alapján az erdőműveléstől kezdve a vadgazdálkodásig éves beszámolót készít tevékenységünkről. A szabályozás vonatkozik a magánerdőkre és erdőbirtokosságra is, s a szabályok megsértése milliós bírságot vonna maga után.
- A tarvágásokkal kapcsolatban számos találgatás látott napvilágot.
- Az ütemtervekben a kitermelendő fa mennyiségét is meghatározzák. Látni kell azt is, hogy egy-egy gazdálkodásba bevont hektáron tízezer csemetét ültetünk el, ám, ha gépi művelésre alkalmas az erdő, akkor makkvetéssel történő felújítással akár harmincezer csemetét is nevelhet az erdőgazdaság. Ezekből a nyolcvan-száz éves ciklus végén - a legszebb egyedek kiválogatása, az erdészeti munka után - mindössze háromszáz fa marad. Az erdőtörvény szerint tarvágás után két éven belül az adott részt újra be kell telepíteni, üres terület nem maradhat, a laikusok sokszor ezt nem látják. Ugyanakkor arra törekszünk, hogy erdeink természetes módon növekedjenek, munkánk eredményeként ma már erdeink negyvenöt százalékát természetes felújítással hozzuk létre.
- Mennyit fát termelnek ma ki?
- Az egyre szigorodó természetvédelmi törvények erős korlátozásokat jelentenek, így az elmúlt három évben százezer köbméterrel kevesebb fát termeltünk, termelhettünk ki, mint az azt megelőző időszakban, ugyanakkor a „hízásból", a növedékből, a fa fejlődéséből adódó termelési lehetőséget sem használjuk ki. A kezelésünkben lévő területen 12-13 millió köbméter az élőfa készlet, az ebből évente kivágásra kerülő mennyiség pedig kétszázezer köbméter. Jelen állás szerint úgy tűnik, hogy hosszú távon is ez marad, ehhez képest mindössze öt-hat ezer köbméter lehet a változás.
- A közvéleményt a hőerőművel kötött szerződés korbácsolta fel.
- Nos, a részvénytársaságunknak tíz évre szóló szerződése van a Pannonpowerrel, ez alapján szállítunk az erőműnek. Ugyanakkor ezt megelőzően is hasonló mennyiségű fát termeltünk ki, akkor viszont több helyre is szállítottunk. Az erőműbe érkező fa kisebb része a Mecsekből, az árpádtetői és pécsváradi erdészetünkből, nagyobb hányada Sásd, Szigetvár és Sellye térségéből származik.
- Mennyiben lehetséges összeegyeztetni a természetvédelmi szempontokat szem előtt tartó gazdálkodást a profitorientált termeléssel?
- A társaság három és öt százalék közötti eredményességgel dolgozik. Rendkívül fontosak a környezetvédelmi- és a fenntarthatósági szempontok, területünk harmincöt százaléka természetvédelmi oltalom alatt áll, melyek esetén a zöldhatóság a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleménye alapján engedélyezi az erdészeti beavatkozásokat.
Kép és szöveg B. M.