Parlament előtt a WWF törvénymódosító javaslatai (objektív)

Utolsó szakaszába érkezett a lassan három éve tartó erdőtörvény módosítása. A WWF Magyarország és más zöld civil szervezetek hosszú ideje egyeztetik az új erdőtörvény részleteit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal. A WWF Magyarország azt javasolja, hogy a közjóléti és természetvédelmi szempontból legértékesebb állami erdőkben ne legyen tarvágás – értesült az OBJEKTÍV Hírügynökség.

Az 1996-ban alkotott törvényt, melyet a nemzetközi trendeket is figyelembe véve, többek között a társadalom egyre növekvő természetvédelmi elvárásai miatt volt szükséges megváltoztatni. A módosítási folyamat során a WWF Magyarország számos más civil szervezettel együtt tevékenyen részt vett. Az új erdőtörvény részletes vitája az elmúlt héten kezdődött el a Parlamentben.
A WWF Magyarország más zöld civil szervezetekkel összefogva javaslatcsomagot állított össze a természetes állapotú, védelmi vagy közjóléti rendeltetésű állami erdőkben folyó gazdálkodás átalakítására. A WWF ugyanis fontosnak tartja, hogy az erdőterületeket drasztikusan érintő tarvágást a közjóléti vagy természetvédelmi célból kiemelt erdőkben ne lehessen a jövőben végezni. A természetvédelmi szervezet azt javasolja, hogy a szóban forgó erdők egy részén kötelezően vezessék be a folyamatos erdőborítást biztosító módszereket, amelyeket számos állami erdőgazdaságnál sikerrel alkalmaznak. Mindkét témában eredményes tárgyalásokat folytattunk a tervezetet kidolgozó szaktárcával.
 „Az erdők természetvédelmi és közjóléti szerepe egyre fontosabb a társadalom számára, aminek érvényesülését az erdőtörvényben szükséges megalapozni. Nem fogadható el, hogy a védett állami erdeinkben is hasonlóan gazdálkodjunk, mint a gazdasági erdőkben.” - nyilatkozta Magyar Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.
Az erőtörvény más, vitatott pontjai közül a WWF támogatja az állami erdők forgalomképtelenségének biztosítását, a privatizáció lehetőségének kizárását. E mellett a szervezet kiáll azért, hogy a legértékesebb, védelmi és közjóléti erdőkben továbbra is maradjon meg az éves engedélyeztetés rendszere, és a védett, valamint Natura 2000 erdők körzeti erdőtervezésekor a természetvédelmi hatóság bevonásra kerüljön. Lényeges előrelépés lenne továbbá, ha a környezet- és természetvédő civil szervezetek ügyféli jogot kaphatnának a védelmi és közjóléti erdőkben folyó gazdálkodással kapcsolatos érdekeik érvényesítéséhez.
 „Az erdő javai megújítható jellegüknél fogva azon kevés természeti erőforrások közé tartoznak, amelyek fenntartható módon biztosítanak alapvető szükségleteket. Célunk, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás során a természetvédelmi szempontok is érvényesüljenek.” – tette hozzá Magyar Gábor. Gy. Mészáros Ágnes