A beruházást ellenző civil szervezetek szerint ez a döntés is megerősíti, hogy a környezetvédelmi minisztérium 2007 szeptemberében helyesen és megalapozottan döntött a bányaterv engedélyeztetési eljárásának felfüggesztéséről. Akkor az RMDSZ-es Korodi Attila volt a miniszter, és a szaktárca éppen arra hivatkozva állította le a tervezett beruházást, hogy a vállalat nem rendelkezett érvényes városrendezési engedéllyel.
A világ legnagyobb külszíni aranybányáját megnyitni tervező RMGC abban reménykedik, hogy a tavalyi kormányváltás következtében kimozdulhat holtpontról az ügy. Nicolae Nemirschi környezetvédelmi miniszter várhatóan március végén látogat Verespatakra helyszíni tájékozódás céljából. A civil és zöld szervezetek attól tartanak, hogy a decemberben hatalomra került nagykoalíciós kormány újrakezdi a verespataki bányaépítés engedélyezését.
Nem mondtak le a bányáról
A verespatakiak azonban még mindig nem lélegezhetnek fel. A ciántechnológiás aranykitermelést tervező kanadai-román cég új vezetője a megyei vezetőket győzködte a beruházás előnyeiről. A román környezetvédelmi miniszter bár ígérte, mégsem volt jelen a megbeszélésen.
A Rosia Montana Gold Corporation új vezérigazgatója azt bizonygatta, hogy a hegy gyomrában lévő 310 tonna arany értékének csaknem fele Romániában marad:
- Ha megszorozzuk az itteni aranymennyiséget az arany mostani árával, akkor kiderül, hogy hétmilliárd dollárról van szó, amiért 1,7 milliárdot kell befektetnünk – mondja Dragos Tanase, az új vezérigazgató.
A helyi és megyei tanácsnak, valamint az államnak járó adókat is figyelembe véve 48 százalék jutna Romániának ebből a nyereségből, még akkor is, ha a részvényeknek csak 19,3 százalékát birtokolja a román állam.
Adrian Bandea megyei tanácsos azok közé tartozik, akiket már sikerült meggyőzni:
- Én szállítással foglalkozom, de az sem fog működni, ha nincs egy nagy gazdasági beruházás sem a vidéken. Más megoldás nincs: ez az abrudbányai térség a bányászatnak köszönheti a létét, és ezt nem lehet lezárni addig, amíg ilyen hatalmas arany- és rézlelőhelyen állunk – hangoztatta.
Nem így gondolja ezt az a hatvan-hetven család, akik továbbra sem akarják eladni házaikat a bányavállalatnak, és nem hajlandók elköltözni sem. A befektető most abban reménykedik: az új kormány négy éven belül mégiscsak szabad utat ad az aranybánya létrehozásának.
Az Unió is beleszólhat
Természetesen már az Európai Unióban is foglalkoznak az üggyel. Az Európai Unió intézményeinek támogatását kérte Tőkés László ahhoz, hogy védjék meg Verespatakot az ott tervbe vett aranybánya létesítésétől.
„A jelek szerint a román kormány a beruházás átmeneti tilalmának a feloldására, illetve a bányafejlesztés engedélyezésére készül” – mondta az európai parlamenti (EP-) képviselő az EP hétfői strasbourgi plenáris ülésén, napirend előtti felszólalásában. Szerinte Romániának és Magyarországnak közös érdeke lenne a ciántechnológián alapuló bányászat betiltása, a verespataki bányafejlesztés megakadályozása.
„A botrányok sorozata által kísért vállalkozás annak a ciántechnológián alapuló kitermelésnek az alkalmazására készül, mely 2000-ben a Tisza folyót teljes hosszában megmérgezte. Az 1995 óta tartó előkészületek Verespatak épített örökségét tönkre tették, lakosságát pedig szociális nyomorba döntötték” – hívta fel Tőkés a figyelmet, és emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament már 2004. decemberi határozatában mélységes aggodalmának adott hangot a természeti katasztrófával fenyegető projekttel kapcsolatban.
„Kérem az Európai Parlamentet, hogy lépjen közbe Verespatak megmentése, valamint páratlan szépségű természeti környezetének a megvédése érdekében. Az Európai Bizottság viszont járuljon hozzá a tönkretett város és környezete rehabilitációjához, valamint lakosságának megsegítéséhez" – szorgalmazta Tőkés.
Tények az aranybányászatról
Hallani kétkedő hangokat a bányászattal kapcsolatban; sokak szerint nem is olyan veszélyes dolog az aranybányászat. Álljon tehát itt néhány tény a ciános és más technológiákról.
Négy alapvető technikát ismernek: a cianidos, a flotációs, és az amalgámos technológiát, valamint a gravitációs koncentrálást.
A legismertebb a cianidos, mivel manapság szinte kizárólag ezt alkalmazzák. Ha az aranyércet lúgos nátrium- vagy kálium-cianid-oldatba rakják, feloldódik, ezután cinkkel ki lehet csapatni. A megmaradó zagyban a cián főleg vízben jól oldódó komplexek formájában található, mely egy jól elzárt medencében nem okoz különösebb gondot (eltekintve attól, hogy újabb területeket használunk fel veszélyes hulladék tárolására). Ha viszont kiszabadul a tárolójából, a talajban addig kötött állapotban található nehézfémeket kioldja, és felvehető formában eljuttathatja szántóföldekre, veteményesekbe, amerre a folyam eljut. Az egyetlen megnyugtató megoldás az lehetne, ha a tárolóban nem kellene sokáig tárolni ezt a cianidos oldatot, hanem semlegesítenék, lebontanák környezetre nem káros elemekre.
Az amalgámos módszer során a higany és az arany amalgámot képez, melyből elkülönítés után a higany elgőzölésével nyerték ki a nemesfémet. Ennek a módszernek számos halálos áldozata volt, mivel a higanygőz nem tesz jót az egészségnek. A higany ezenkívül a folyókba vagy a tengerekbe jutva számos további betegséget is okozhat, például a híres-hírhedt minamata-kórt. Itt is megoldást jelenthet a megfelelő tárolás, viszont sokkal kisebb az esély arra, hogy környezetre és emberre nem káros formába lehet hozni.
A gravitációs eljárás a legrégebben ismert módszer: itt az ércben szabadon álló aranyszemcséket tudják elkülöníteni, ha a szemcsék elég nagyok, egyszerű ülepítéssel. Ez a legkörnyezetbarátabb eljárás, de sajnos a legritkább esetekben használható. Inkább más technológiákkal együtt életképes megoldás, például Kárpátalján alkalmazzák flotációval együtt.
A flotációs technológia során a porított ércekből az értékes részeket habképzéssel választják el. A port vízzel keverik el, ehhez pedig ásványolajat adnak, mely hozzátapad a szulfidos és az oxidos ércekhez, a meddőhöz pedig nem. Ezek az olajos felületű részecskék ezután összetapadnak, melyeket például levegő átbuborékoltatásával a víz felszínére hoznak. Általában az ásványolaj mellett még növényi olajat is alkalmaznak, mely a habképződést segíti elő. Ezt a módszert alacsony hatásfoka miatt ritkán használják, mivel a dúsítás mértéke 7-8-szoros, és az aranynak majdnem a fele a meddőben marad.
2009. március 31. - Érvénytelenítette a Verespatakon aranykitermelő bányát tervező kanadai-román vegyesvállalat számára a helyi önkormányzat által kiadott engedélyt a temesvári táblabíróság, megerősítve az alacsonyabb fokú korábbi ítéletet. A határozat jogerős, a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) nem fellebbezhet ellene.