– A Balaton Magyarország nemzeti értéke – ezt a mondatot többször hallhattuk tőle az út során, hiszen számos alkalommal kellett erre emlékeztetnie. Még mindig nem egyértelmű mindenki számára, hogy a „magyar tenger” mind idegenforgalmi, mind környezeti szempontból elsőrangú védettséget kellene, hogy élvezzen.
– Elfogult vagyok, de szerintem ez Magyarország legszebb nemzeti parkja – mondta az elnököt fogadó és végig kalauzoló Balogh László, a park igazgatója. Az bizonyos, hogy ez a legváltozatosabb tájképi egységekkel rendelkező park. Vannak itt tavak, mocsárvilág, síkság, hegyek, fennsíkok, no és igen gazdag élővilág. És egyre többen élnek itt olyan emberek, akik szívügyüknek tekintik, hogy mindez fenn is maradjon, sőt fejlődjön. Rájuk gondolhatott a köztársasági elnök, amikor a „tisztesség kis köreit” emlegette. Kérdés, hogy akkor pedig kikre, amikor azt mondta: „Nem lehet szűk profitérdekeket egy nemzeti érték elé állítani!”
A legnagyobb port felvert ügy a Veszprém–Szentkirályszabadja mellett tervezett nemzetközi repülőteret érinti. A Metropol rövidesen bővebben foglalkozik ezzel a témával, amelyet Sólyom László ezekkel a szavakkal jellemzett: „az ügyben mindenki elteszi a harminc ezüstpénzt”.
De említhetnénk azt a golfpályát, amelyet Balatongyörökön, a Szépkilátónál terveznek építeni, és amelynek sem a vízigénye, sem a környezetéhez való biológiai viszonya nem tisztázott. Egymás után merültek fel a bányanyitásokkal, a különféle, a környezetet károsító beruházásokkal, a környezetvédelmi hatóságok kevéssé hatékony munkájával kapcsolatos panaszok.
A legtöbben mégis azt nehezményezték, hogy miért kell az amúgy is válság sújtotta idegenforgalmat még nehezebb helyzetbe hozni. Ezért is vette védelmébe a köztársasági elnök az üdülési csekket.
– A csekk szinte társadalmi intézmény, segít a családoknak, a turizmusnak. A Balaton melletti települések többsége az idegenforgalomból él, számukra létfontosságú a csekk adómentessége.
Az államfő megemlítette a csatornázást is: a Balaton-törvényt azért küldte vissza az Országgyűlésnek, mert elfogadhatatlan mértékben enyhített volna az építkezések csatornázási kötelezettségein. – A tó vizének védelme nagyon fontos, tudom, hogy ez többletterhet ró a településekre, a törvénynek nem célja, hogy tönkretegye őket – mondta.
Vannak persze pozitív példák is, az öskü–hajmáskéri katonai gyakorlótéren található Közép-Európa legnagyobb dolomitfennsíkja, itt a honvédség és a természetvédelem régóta eredményesen működik együtt. Ez azért is fontos, hiszen korábban a hadsereg komoly károkat okozott a Bakonyban és a Balaton-felvidéken. Az elnök ellátogatott a Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetébe, ahol megismerkedett a nemesítés, a fajtaérték-kutatás és a környezetbarát szőlőtermesztési módszerek vizsgálata terén elért eredményekkel.
Ügyes fogásként értékelte Sólyom, hogy a csopaki polgármester tájképi védettséget szerzett az egész Szőlőhegynek.
– Ebben a nemzeti parkban is lenyűgözött, hogy milyen sok elkötelezettje van a természet védelmének – mondta a köztársaság elnöke. jásper ferenc
Hat körzetből jött létre
Az 1997-ben megalakult Balaton-felvidéki Nemzeti Park az ország egyik legjelentősebb és leglátogatottabb turisztikai területe, hazánk természeti szépségekben egyedülállóan gazdag vidéke. Az 1997-ben megalakult nemzeti park területe (56 997 hektár) hat korábbi tájvédelmi körzetből tevődik össze. A védett területek összekapcsolásával létrejött a Balaton-felvidék összefüggő területére kiterjedő védett ökológiai rendszer. Sólyom László értékőrző körútja hetedik állomásaként kereste fel a parkot. Jásper Ferenc