Bihar megye dél-keleti hegyvidékén, a Királyerdő és a Vlegyásza masszívuma között, a Jád-patak meredek sziklaszurdokában kanyarog az út Biharfüred felé. A völgy ölén fodros vízeséseken bukdácsol át a Jád, szinte harapni lehet a friss, párás erdei levegőt. Olyan ez a hely, mintha a meséből bújt volna elő. E vadregényes táj tartozéka júniusban a Jósika-orgona, amely csak a Kárpátok hegyeiben él.
"A Jósika-orgona vagy Kárpáti-orgona egy glaciális, jégkorszaki maradvány. Legközelebbi rokona a Pamír-hegységben él. Ennek érdekes a története: Bethlen Katalin kertjében volt, amit meglátott a híres szász-szebeni botanikus, Baumgartner, leírta, de nem nyomtatta ki. Utána Jósika grófnőnek a kertjébe került, aki Jacquin-nal jó viszonyban volt, bécsi botanikus volt, lejött megnézni, ő határozta meg, hogy ez egy új faj, és Josika grófnő tiszteletére elnevezte Syringa Josikaea-nak" – közölte Marossy Anna, botanikus.
Bódító orgonaillat
A lapályon növő nemesített orgonák már elvirágoztak, mire a Jósika-orgona bontogatni kezdi szirmát.
A botanikus azt mondta, az orgona bódító illata, szinte illatosabb, mint a megszokott orgonáé. A levele szív alakú, hosszúkás, természetes laza virágzata van és a gyönyörű lila színe és az illata, ami szokatlan itt a hegyek között június közepén.
A figyelmes turista a jádremetei erdészház és a biharfüredi üdülőtelep közötti 20 kilométernyi útszakaszon veheti szemügyre a néha csalánerdőbe rejtőző, máskor sziklafalba fúródó orgonabokrokat.
A Sebes-Körös legnagyobb hozamú mellékfolyója a Jád-patak, ennek a völgyén él ez az igen ritka Kárpát-medencei endémizmus. A Syringa josikaea-ból 357 példányt vettek leltárba. Virágzáskor naponta többször is járőröznek, mert Romániában szigorúan védett növény – közölte Ioan Maghiar, erdész.
A fenyvesek közül a Béli-hegyek lomberdeibe ereszkedve, egyetlen csertölgyes rejtekén találjuk meg az április végén, május elején virágzó bánáti bazsarózsát. Magyar kutatók sokáig azt hitték, hogy ennek, az utolsó jégkorszak előttről itt maradt, meleget kedvelő növénynek a Mecsek a legészakibb élőhelye. Nos, Biharban több száz tövet azonosított a nagyváradi botanikusnő.
Tündérrózsa-oázis
Csöpp trópusi oázist rejteget a Nagyváradhoz közeli Püspökfürdő, ahol a meleg vizű Pece-patak forrásánál kialakult tóban él a hévízi tündérrózsa. A Nymphaea lotus var. thermalis két igen jelentős tulajdonságában is különbözik a hagyományos lótuszoktól: cakkosak a levelei és trópusi rokonaihoz hasonlóan összecsukja szirmait az erős napsütésre.
Venczel Márton, a Körösvidéki Múzeum főbiológusa elmondta, a hévizi tündérrózsa arról nevezetes, hogy mérsékelt égövön trópusi növényt találunk, többek között itt, a Május 1. fürdői természetvédelmi területen. Ez Európában az egyedüli természetes élőhelye ennek a növénynek, legközelebb a trópusokon találunk, például a Nílus deltájában hozzánk legközelebb.
Mindhárom virág természetvédelmi területen él és szigorú szabályok védik élőhelyét. A lótuszvirág mégis pusztul, a bazsarózsákat egyre több turista látogatja, a Jád-völgyén pedig nyaralók foglalják el az orgonák helyét.