Mint mondta, ez egy félreértelmezett uniós szerepléssel kezdődött, amikor azt gondolták, hogy nem a magyar gazdák érdekeit kell megvédeni, hanem az EU érdekeit kell képviselni idehaza. Ennek aztán az lett a következménye, hogy az amúgy is szigorú uniós szabályokat itthon megfejeltük, megdupláztuk - mutatott rá, hozzátéve: ennek eredményeként gyakorlatilag tönkrement a hazai kis- és közép élelmiszer-feldolgozó rendszer.
A mögöttük álló termelőkről szólva elmondta, még néhány évvel ezelőtt, több mint 200 ezer olyan bejegyzett gazdálkodó volt, aki föld alapú támogatásért jogosult volt, és regisztráltatta magát, ma alig érik el a 170 ezret - mutatott rá.
Ezzel szemben azt láttuk, hogy a multinacionális érdekeket gőzerővel kiszolgálta a kormány, ezt tette a mezőgazdaságban is - mondta Font Sándor. Mint fogalmazott, megjelentek a hazai áruházláncok, minden korlátozás nélkül taposták el a kicsiket. Képtelen volt az agrárkormányzat ezt a területet felügyelni - tette hozzá. És közismert, hogy sajnálatos módon ezen áruházláncok nagy mértékű, Európában kirívóan magas számú megjelenésével megjelentek a bizonytalan eredetű élelmiszerek is - húzta alá.
Amikor szocialista kormányzás volt eddig, 1990 óta, mindannyiszor egy téesz alapú tőkés nagybirtokrendszert akart gőzerővel kiépíteni, miközben az egész Európai Unióban egy több szereplős, családi alapokra szerveződött középbirtokon gazdálkodó gazdahálózat sokasága adja az adott ország élelmiszertermelésének döntő többségét - mutatott rá a Fidesz mezőgazdasági szakpolitikusa.
Megjegyezte: ezzel a félreértelmezett modellel persze elérték azt, hogy az ország sajnos alapanyag-termelő lett, folyamatosan csökken a feldolgozott élelmiszerek aránya.
Font Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy Szlovákia és Lengyelország, az a két ország, aki velünk együtt csatlakozott az unióhoz, négy év alatt exportfölénybe került a magyar élelmiszertermelőkkel szemben. Ezt ezer év alatt nem tudta megcsinálni ez a két ország, most az MSZP segítségével négy év alatt sikerült ezt elérni - jegyezte meg.
Kiemelte: az Agrárgazdasági Tanács jelentésében megállapítja, hogy a kormányzat folyamatosan megsérti az agrárgazdaság fejlesztésről szóló törvényt, pénzt von ki a rendszerből, 196 milliárd forint helyett csak 153 milliárdot fizet ki.
Mint mondta, ezen belül a legsúlyosabb a nemzeti kiegészítő támogatás, amelyet a kormány harmadik évben vont már el 2007-től kezdve: 103 milliárd helyett 78 milliárdot irányzott elő.
A beterjesztett költségvetésről szólva kiemelte: csak a kiegészítő támogatások területén 33 milliárd forintot vonnak el, a teljes agrártámogatás területén további 41 milliárdot. Ilyen mértékű elvonást egyetlen egy évben még nem tapasztaltunk 1991 óta - húzta alá, hozzátéve: 2009-ben még 343 milliárd szerepelt a költségvetésben, 2010-re pedig 268 milliárdra csökkentik azt le.
Az a helyzet, hogy a kormányzat cserben hagyta a gazdálkodókat - jelentette ki végül.