Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága 2009. szeptember 22-én tárgyalta az állami erdőgazdálkodás helyzetét, benne a fafeldolgozást és a parkettagyártást. Az ülésen az Országos Erdészeti Egyesületet Ormos Balázs főtitkár képviselte.
Benedek Fülöp a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese számolt be a képviselőknek az állami erdőgazdasági társaságok munkájáról, terveikről, gazdálkodásukról.
Mint elmondta az állami erdőgazdasági társaságok vagyonkezelik ideiglenes szerződéssel a rájuk bízott állami erdőket. A végleges vagyonkezelési szerződések időszakát 30-50 éves időszakra is el lehet képzelni, hiszen az erdőkezelés nem éves ciklushoz kötött gazdálkodást jelent. Fokozni kívánják a megújuló energia hasznosítását és ezért 2-3 éves program keretében 5 db 5-10 megawattos kiserőmű építését kezdik meg, melyekhez az MVM adja a fedezetet. Az erdészeti társaságok költségvetési kapcsolata (be- és kifizetések egyenlege) 10,5 milliárd Ft. nettó befizetés, hozzájárulás a közkiadásokhoz. Problémát jelent, hogy a CO2 kvótát, ellentétben néhány szomszédos országgal nem közvetlenül az erdőre költik, adják, pedig a közérdekű munkákhoz szükség volna forrásokhoz.
A válság hatása a fafeldolgozást is érintette, mely során kényszerű elbocsátásokra, műszakcsökkentésre volt szükség. A nyugati piacok nagyrészt bedugultak a keletiekkel szemben.
A közmunkaprogram sikeresen működik a társaságoknál, hiszen a képzetlen munkaerő foglalkoztatásának kiváló területe az erdő.
Sirman Ferenc FVM szakállamtitkár elmondta, hogy az új erdőtörvény elfogadásával a minisztérium a jogi kereteket biztosította az erdők kezeléshez. A vagyonkezelési szerződésekhez a miniszternek nincs hatásköre, ezért az ehhez szükséges keretjogszabályon dolgoznak. Biztosította a képviselőket, hogy sem az erdő, sem az erdőgazdaságok privatizációja nincs napirenden, hiszen ehhez törvényeket kellene módosítani. Az FVM-et nem érinti, hogy milyen szervezetben, hány társasággal dolgozik az állami erdészet, de számukra a legfontosabb, hogy nonprofit módon gazdálkodjon, a portfólióból tőkekivonás ne történjen.
Herbály Imre a Mezőgazdasági bizottság alelnöke, az Erdészeti albizottság elnöke hozzászólásában elfogadta a beszámolókat, mely tükrözte a mai gazdasági helyzetet. A privatizációra vonatkozó találgatások csak a zavarkeltést szolgálják és kérte a bizottságot a beszámoló elfogadására.
Medgyasszay László képviselő elmondta, hogy mégis jobb lett volna egy kihelyezett ülést tartani, amikor csak ezzel a témával foglalkoznak súlya miatt. Kérdések sorát tette fel az MNV Zrt. képviselőjének:
- változtatják-e a jelenlegi szervezeti struktúrát, összevonják-e az erdőgazdaságokat annak tudatában, hogy az erdőgazdálkodásról pozitív képet kaptak és most is állítja, hogy a legjobb természetvédő az erdész
- miért kellett nem erdőmérnököket kinevezni egyes erdőgazdaságok vezérigazgatójának
- miért kell eladni a társasági vagyont képező épületeket, fafeldolgozó és parketta üzemeket, vadászházakat (mindent)
- az erdőgazdasági társaságok vagyonkezelői jogának megszerzése lehetséges-e
- a vadászati jog megtartása állami területeken
Benedek Fülöp vezérigazgató-helyettes válaszában elmondta, hogy döntés van arról, hogy nem vonják össze az erdőgazdaságokat, nem lesz szervezeti változás, csupán az egységes működés irányába történtek lépések. Ilyenek a közös gépkocsi beszerzések, az informatika, a számvitel, a megújuló energia, stb. Az eladandó vagyon felmérése folyt, melyet leállítottak a Bakonyerdő Zrt.-nél, de ez nem érinti a parkettagyárat. A Mezőgazdasági bizottságnak írásban terjeszti fel az eladására szánt vagyonelemeket. A két társaságnál (Bakonyerdő Zrt. és Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.) a speciális feladatok elvégzése (pénzügyi és vadgazdálkodási) és megoldása miatt került speciális szakember a cégek élére. Kifejezte, hogy az erdőre kellene fordítani a CO2 kvóta jelentős részét. Ormos Balázs