Christine Drea, az amerikai Duke Egyetem kutatója foltos hiénapárokkal húzatott két kötelet. Csak abban az esetben nyílt ki egy felettük elhelyezkedő nyílás, és esett le táplálék az állatok elé, ha mindketten egyszerre és teljes erőből húzták a köteleket. A párosok rövid időn belül, különösebb tréning nélkül átlátták a kísérletet.
A megoldás akkor váratott csak magára, amikor két domináns állat került össze. Amennyiben azonban más hiénák is nézték a próbálkozást, még gyorsabban ment a dolog. A legmeglepőbb az volt, ahogyan a tapasztalt hiénák segítettek az új résztvevőknek a problémamegoldásban.
A csimpánzoknak hasonló feladatok megoldásához gyakran tréningre van szükségük, és rosszabb az együttműködési készségük is – írja Drea az Animal Cognition című szaklap októberi számában.
Az elmúlt évtizedekben abból indult ki a tudomány, hogy az állatvilágban nagyméretű agy és magasabb szintű kognitív teljesítmény a csapatmunka feltétele. Drea kutatása azonban azt sugallja, hogy a falkákban élő ragadozók igencsak jól teljesítenek a kollektív problémamegoldás terén – még ha az agyuk némileg kisebb is.
2009. október 05. - A hiénákról alkotott képünk nem túl hízelgő az állatcsoport számára, pedig még az emberszabásúaknak is lenni mit tanulniuk tőlük. Egy amerikai kutatónő kísérletekkel igazolta, hogy a hiénáknak jobb érzékük van a kollektív problémamegoldáshoz, mint a csimpánzoknak.