Hasznos lenne, ha semmiben sem tudnának megállapodni a december 7-én kezdődő koppenhágai klímacsúcs résztvevői - állítja James Hansen amerikai klímakutató, a téma egyik nemzetközi szaktekintélye. Mondja mindezt annak ellenére, hogy ő volt az, aki a NASA Goddard Űrközpontjának és a Columbia Egyetem környezettudományi tanszékének kutatójaként 1988-ban először figyelmeztette az amerikai döntéshozókat a klímaváltozás veszélyeire egy kongresszusi meghallgatáson.
A szakértő megítélése szerint a Koppenhága előtt körvonalazódó megegyezés több sebből vérzik, és annyira elhibázott, hogy jobb lenne, ha az illetékesek újrakezdenék az egész folyamatot - nyilatkozta a Guardian brit napilap környezetvédelmi rovatának. "Jobb lenne, ha az emberek nem ezt fogadnák el helyes útként, mert [a megállapodás] a katasztrófa felé vezet", mondja Hansen, aki a NASA átfogó, a Föld szén-dioxid-, energia- és vízkörforgását vizsgáló programjának vezető kutatója volt 1989 és 2000 között.
A klímakutatók közül talán Hansen volt az, aki a legtöbbet tette azért, hogy a politikusok az Egyesült Államokban és szerte a világon komolyan vegyék a klímaváltozás tényét, megismerkedjenek e komplex folyamat mögötti okokkal és intézkedéseket tegyenek a leginkább nyomasztó következmények elkerüléséért.
Sem Lincoln, sem Churchill nem kötött kompromisszumokat
A kutatónak az a kifogása a koppenhágai megegyezés ellen, hogy túlságosan hasonlítana az előző nemzetközi egyezményre, a kiotóira, amelynek nyomán a nemzetközi karbonkereskedelem kialakult. James Hansen pontosan ezt, a szennyezés adásvételi jogát kifogásolja, amelyet az Európai Unió és számos más kormányzat a leghatékonyabb eszköznek tekint a üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére és az új, tiszta energián alapuló gazdaság kiépítésére. (Például Belgium, Spanyolország és Japán is Magyarország kontójára szennyez - legutóbb a szigetország egyik cége vett 8 milliárd forintért 3 millió tonna szén-dioxid-kvótát). A kutató kritikája egybeesik azzal, ahogyan a legnagyobb szennyezők, az Egyesült Államok, Kína, az EU és India csökkentési vállalásai többé-kevésbé körvonalazódnak a nemzetközi csúcs előtt.
A Goddard Űrközpont igazgatójának nézetei szerint a klímaváltozással kapcsolatos döntéshozatalban nincs helye annak a kompromisszumkeresésnek, ami a politika világát általában jellemzi. "Ez az ügy leginkább az amerikai rabszolgaság vagy az európai nácizmus problémájára hasonlít. Az előbbivel Abraham Lincoln, az utóbbival Winston Churchill szembesült. Ilyen ügyekben nem köthetsz kompromisszumokat. Senki sem mondhatja, nosza, szorítsuk vissza a rabszolgaságot, és egyezzünk ki 50 vagy 40 százalékos csökkentésben" - magyarázza.
A klímaváltozás másik sztárkutatójának, Lord Nicholas Sternnek más a véleménye az egyezkedésekről. Megállapítása szerint csak néhány milliárd tonnányi CO2-csökkentés hiányzik ahhoz, hogy a 2020-ra kitűzött mérséklési célokat el lehessen érni - állapította meg a Koppenhága előtti felajánlások áttekintése után (a közgazdász a London School of Economics, az LSE klímakutató intézetének vezetője, nevéhez fűződik a globális felmelegedés gazdasági kihatásait jellemző 2006-os jelentés). Erről Stern csütörtök délelőtt nyilatkozott Brüsszelben.
Az LSE legfrissebb elemzése szerint világszerte jelenleg 47 milliárd tonna üvegházhatású gázt bocsátanak ki évente, s ez a mennyiség 58 milliárdra nőhet 2020-ban. Ahhoz, hogy a Föld átlaghőmérséklete ne melegedjen 2 Celsius foknál többel, az éves kibocsátást 2020-ra 44 milliárd tonnára kéne leszorítani.
Hansen egyébként élesen kifogásolja Barack Obama és a klímaváltozás tudatosításáért Nobel-békedíjat kapott Al Gore politikáját is, mondván: a jelenlegi amerikai elnök és a volt alelnök nem képes megfelelni annak az etikának, ami a jelenkor morális kihívása a kutató szerint.
Lemond a szerverfeltörési botrány miatt a Kelet-angliai Egyetem klímaközpontjának igazgatója
Ha már az etikáról van szó, határozottan rossz benyomást keltettek a közvéleményben azok a klímakutatóktól származó, privát e-mailek, amelyeket a múlt héten, a Kelet-angliai Egyetem (UEA - az UEA a világ egyik meghatározó klímakutató központja) szervereinek feltörése nyomán tettek közzé - mondja Hansen. A törvénytelenül kiszivárogtatott levelek alapján kiderül, a klímakutatás folyamata sem mentes az egymásnak való betartástól és a zsarolásoktól. A klímaszkeptikusok világ-összeesküvés bizonyítékait látják az e-mailekben, de Hansen szerint a klímakutatás adatainak kezeléséről szóló vita nem változtat az elemzésen magán. "Vizsgálatra van szükség az ügyben" - tette hozzá a Guardiannek nyilatkozva.
A független vizsgálat már megindult, s amíg tart, átmenetileg lemond posztjáról Phil Jones, a klímaközpont igazgatója - jelentette be a Kelet-angliai Egyetem. Jones a témával kapcsolatos levelei szintén nyilvánosságra kerültek. Az egyetem segédrektora, Trevor Davies szerint az eljárás során többek között azt vizsgálják, hogy az intézmény eleget tett-e az információ szabad áramlásával kapcsolatos kötelezettségeinek.
Jonest azzal vádolják azok a szkeptikusok, akik szerint nem az emberi tevékenység okozza a globális felmelegedést, hogy manipulálta a rendelkezésére álló adatokat, vagyis a kutatási eredményeihez igazította őket. Ezt a feltevést azzal próbálják bizonyítani, hogy a kiszivárgott magánlevelekben a kutató egy bizonyos "trükkről" ír, amellyel leplezni lehet a globális hőmérséklet csökkenését a közelmúltban. Az igazgató visszautasítja, hogy manipulálta volna a bizonyítékokat; arra hivatkozik, hogy a trükk szót az "ügyes, ötletes megoldás" értelemben használta.
Davies szerint nem volt olyan adat a kilopott levelekben, amely azt sugallná, hogy kutatóik nem a legmagasabb szakmai követelmények szerint végzik a munkájukat, és eredményeiket nem ennek megfelelően tolmácsolják. A nyilvánosságra került megjegyzésekből azonban a klímaváltozás megkérdőjelezői azt a véleményt szűrték le, hogy a tudósok eltúlozták a globális felmelegedés nagyságát.
Hansen: Nem megoldás csak úgy eltűnni a Földről
Az majd csak két hét múlva, a koppenhágai konferencia lezárulta után derül ki, hogy a botrány befolyásolta-e bármiben is a klímacsúcson hozott döntéseket. Illusztris résztvevőkben mindenesetre nem lesz hiány: eddig összesen 98 állam- és kormányfő jelezte, hogy részt vesz az eseményen - közölte a házigazda dán miniszterelnök hivatala.
Lars Lokke Rasmussen dán kormányfő novemberben összesen 191 kollégájának küldött meghívót, amelyben arra bíztatta őket, hogy személyes jelenlétükkel is járuljanak hozzá a konferencia sikeréhez, közölte a miniszterelnök hivatala a dpa német hírügynökség kérdésére.
Az állam- és kormányfők a legfontosabbnak tartott utolsó két napra, december 17-18-ra érkeznek a dán fővárosba. Az egyedüli kivétel Barack Obama, aki csak egy napig lesz jelen: december 9-én szólal fel az ENSZ klímaértekezletén, s aztán Koppenhágából Stockholmba utazik, ahol másnap átveszi a Nobel-békedíjat. Washingtont várhatóan Joe Biden alelnök vagy Hillary Clinton külügyminiszter képviseli majd a tárgyalások fináléjában.
A december 7-én kezdődő koppenhágai csúcsot eredetileg azért hívták össze, hogy ott fogadja el a nemzetközi közösség az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését szabályozó új szerződést, ami a kiotói egyezményt váltja fel. A 2012-ben lejáró egyezmény utódját előkészítő tárgyalássorozat azonban nem hozott áttörést, számos szakértő ezért arra számít, hogy Koppenhágában nem alkotnak majd jogilag az aláírókat kötelező nemzetközi szerződést, hanem politikai jellegű nyilatkozatot fogadnak el, amely a további tárgyalások alapja lehet.
James Hansen szerint azért van miben reménykedni, még akkor is, ha ő maga pesszimista Koppenhágával kapcsolatban. "Előfordulhat, hogy már annyi üvegházgázt engedtünk a légkörbe, hogy a jövőben egy méterrel vagy akár többel is megemelkedik a világóceán szintje, de ez nem jelenti azt, hogy fel kéne adnunk. Mert ha feladjuk, akkor máris elkezdhetünk a több tízméteres tengerszint-emelkedésről beszélni. Tehát szerintem tévednek azok, akik azt mondják, már túlhaladtunk a fordulóponton, és már késő bármit is lépni. Mert mit tehetünk, azt fontolgatjuk, hogy mind elhagyjuk a bolygót? Nem, inkább mérsékelni akarjuk a károkat" - nyilatkozta a Guardian riporterének. Sipos Géza