A fokozott csendőri jelenlét és környezetvédelmi szigorítások ellenére az ünnepek előtt mégis megjelennek az illegálisan kivágott fák is Udvarhelyszéken.
20 év – legkevesebb ennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy egy fenyőfa természetes élőhelyén karácsonyfává cseperedjen. Bár az örökzöld fenyő – az erdőirtások ellenére – az erdélyi hegycsúcsok leggyakrabban előforduló és legjellegzetesebb növénye, a karácsonyi időszak közeledtével egyre többen döntenek a Dániából, vagy más észak-európai államból behozott karácsonyfa mellett.
A sokat emlegetett illat miatt, esetleg hagyománytiszteletből, de vannak, akik ragaszkodnak a kevésbé dús koronájú, alacsonyabb árú jegenye- vagy ezüstfenyőhöz. Az erdős területek ma már nagy százalékban a magánerdő-gondnokság adminisztrációjába tartoznak. A zetelaki közbirtokosság 7200 hektáros erdős területről mintegy 1200 fenyőfát szánnak idén karácsonyfának.
A zetelaki közbirtokosság tulajdonába tartozik ugyanakkor a környék egyetlen karácsonyfakertje, amely azonban csupán évek múlva termel a piacra karácsonyfákat. Az állami erdészet ráérzett a vásárlók természetbarát igényeire, és földlabdás, illetve edénybe ültetett kis fákat kínálnak 5000 ezer forintnak megfelelő összegért.
Mesterséges körülmények között a fák jóval gyorsabban növekednek szabadon élő társaiknál. Hargita megyében egyelőre 200 darab, edényben tárolt ezüstfenyőt kínálnak eladásra – a növekvő igények miatt azonban további famennyiség értékesítését tervezik. Ugyan a bürokratikus követelmények sokakat eltántorítanak a törvényes fakivágástól, a csendőrök pedig fokozottabban ellenőrzik az engedélyeket, karácsony előtt pár nappal mégis minden évben megjelennek a piacokon a bizonytalan eredetű ezüst- és jegenyefenyők.