Az újságíró archívumából (infovilag.hu)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2010. január 24. - Ha időnként úgy vélné az olvasó, hogy valami nincs rendben az évszámokkal, szíveskedjék figyelembe venni, hogy az alábbiak a krónikás magán-archívumából származnak. Akkor, húsz esztendővel ezelőtt időszerű témákat válogatott ki újra közlés – és ismeretterjesztés – céljából.

Ezek a rövidebb-hosszabb írások az akkor rangos és mértékadó napilapként ismert Magyar Hírlap 1990. januári számaiban jelentek meg. Az alábbi nélhány cikkből, tudósításból, hírmagyarázatból az is kiderül, hogy a nemzetközi politikára szakosodott újságíró szívesen "kirándul" olyan területekre is, amelyek látszólag kívül esnek a rovathatárokon, ám az olvasó érdeklődését kielégítendő, célszerű foglalkozni az ott történtekkel is. A most következő néhány írás ezt a sokszínűséget hivatott mutatni, miközben visszatekint a két évtizeddel ezelőtti néhány eseményre.
A Magyar Hírlap 1990. január 19-i számában a szerző tollából tudósítás jelent meg arról, hogy
"Magyar–francia informatikai kft. alakult tegnap a budai Hilton Szállóban ünnepélyesen aláirt megállapodással. A főszereplők: Kázsmér János, a Videoton és Francis Lorentz, a Bull elnök-vezérigazgatója. És persze a magyar ipar és gazdaság nem kis szelete, több ezer ember, akinek érdekes, értelmes munkát kínál a megállapodás, valamint a francia cég, amely tegnaptól újabb szűzföldet hódított meg Kelet-Európában.
Tetszik, nem tetszik (főként a vetélytársaiknak), a számítástechnikában az európai első és a világon az ötödik legnagyobb informatikai transznacionális vállalat, a francia Bull. Dinamikusan fejlődik, 45 ezer embert foglalkoztat, mintegy hétmilliárd dollár az árbevétele. Nem kertelt tegnap a Videoton főnöke, amikor kijelentette: cége sikeres strukturális megújulását csakis a világ élenjáró vállalataival szoros érdekközösségben képes megvalósítani. Ez a székesfehérvári stratégia egyszer már bevált, amikor fele-fele tulajdoni hányaddal létrehozta a SEL–Alcatel céggel a távközlés-technikai vegyes vállalatát.
A francia Bull kitűnő helyet vívott ki magának a nemzetközi piacon. Termékeinek harmada az USA-ban, 30–30 százaléka Franciaországban és a többi európai országban kel el. Számítógép-rendszerek előállításában, telepítésében, adatátviteli hálózatok építésében, ipari folyamatok komputeres irányításában, mindezek fejlesztésében, menedzselésében, szervizelésében tegnaptól a Bull partnere a Videoton. A kft. induló alaptőkéje egymilliárd forint, amely két éven belül hatmilliárdra nő, a tervezett éves árbevétel 20 milliárd forint. A háromezer alkalmazottat foglalkoztató cég 52 százalékban magyar tulajdon.
Lorentz, a Bull elnök-vezérigazgatója lapunk munkatársának kérdésére elmondta: kollégáival együtt meggyőződött arról, hogy a Videoton kiváló szakembergárdája révén képes az ő cégével azonos ütemű fejlődésre. Bízik abban, hogy a Bull–VT kooperáció hozzájárul Magyarország és általában Kelet-Európa nagy léptékű gazdasági, informatikai-távközlési fejlődéséhez. A múlt nyáron megkezdett tárgyalások alapján Székesfehérvárott állítják elő a többi között a DPS7 típusú, napjainkban legkorszerűbb, közepes kategóriájú komputert és az Umx-rendszereket, személyi számítógépeket, terminálokat, monitorokat és nyomtatókat. A Bull–VT Kft. szeretne hozzájárulni a magyar távközlés forradalmasításához is."
Pár nappal később, január 22-én rövid tudósításban (Falusi távfűtés – fával) olvasható, hogy nyugati szomszédságunkban már akkor hasznosítani kezdték a biomasszát a környezet megóvása céljából: "Favágók, szénégetők hazája ősidők óta a Kőszegtől alig tíz kilométerre fekvő Günseck, Holzschlag, Holzstätten, Glashütten, Schlaining vidéke. Nagy fába vágta a fejszéjét e településcsokor központjának, Unterkohlstättennek vállalkozó szellemű és környezetvédő elhivatottságú vendéglőse, Wilhelm Holzschuster: nemzetközi figyelmet érdemlő kezdeményezéssel távfűtő-közösséget szervezett itt, a felsőőri járás peremén. De nem akármilyent, a lehető legolcsóbb alapanyagot használót, és mint mondja: hosszú távon nagyon gazdaságosat.
Burgenlandnak ez a vidéke felerészt erdő. (A szóban forgó települések lakói 3–3 hektár saját, a falu, község pedig további 40 hektár közös erdőt mondhatnak magukénak.) Fakitermeléskor sok hulladék keletkezik. Összegyűjtik – még a tűlevelet is –, fölaprítják és egy kiváló hatásfokú, erre a célra kifejlesztett fatüzelésű kazánban elégetik a „biomasszát", hogy forró vizet állítsanak elő. (A keletkező fahamuval földjeiket trágyázzák a gazdák.) A szecskává vágott hulladékból nyert hővel fűtenek, egyelőre 18 családi házat, az iskolát, a bankot, a tanácsházát. A távfűtőhálózat bővülésével – mondta a szűkebb hazája egészséges környezetének lelkes védelmezője, Holzschuster kocsmáros – fokozatosan kapcsolják rá az 1200 lelket számláló falucsokor otthonait, középületeit. Bár a környezetvédő fűtés beruházásként viszonylag drága, gazdaságos üzemeltetése révén kifizetődő." Kulcsár László


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.