Sikerült megmérni, hogy mennyivel nőnek gyorsabban a fák [origo]

A kutatók szerint érdemes volna más erdőket is megvizsgálni, hogy kiderüljön, mennyire általános ez a jelenség.
Az utóbbi években gyorsabban nőnek az erdők az Egyesült Államok keleti részén, mint az elmúlt 225 év ezt megelőző időszakában, jelent meg az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ben. A cikk szerzői szerint ezért elsősorban a klímaváltozás, azon belül is a légköri szén-dioxid megnövekedett mennyisége, a magasabb hőmérséklet és a hosszabb tenyészidőszak a felelős.
Geoffrey G. Parker, a Smithsonian Environmental Research Center (SERC) kutatója több mint 20 éve tanulmányozza az erdőket az amerikai Maryland államban. Felmérései azt mutatják, hogy a fák tömege sokkal gyorsabban gyarapszik, mint korábban. Megállapította, hogy az erdők hektáronként átlagosan két tonnával többet növekednek évente.
Parker 1987-ben kezdte az erdővizsgálatait, és egy adott területen minden 2 centiméternél vastagabb fa adatait begyűjti. A kezdetek óta már negyedmillió mérést végzett a fákon. Kollégájával, Sean MacMahonnal a mostani vizsgálatok során azonos összetételű, de különböző korú erdőket tanulmányozott, ezek közül a legfiatalabb 5, a legidősebb 225 éves volt.
A klímaváltozás hatásaival foglalkozó előrejelzések egy kényes pontja, hogy vajon miként reagálnak erre az ökoszisztémák. Az elmúlt 22 évben a SERC vizsgálati területén a szén-dioxid mennyisége 12 százalékkal, az átlaghőmérséklet pedig 0,3 Celsius-fokkal nőtt, és a fák tenyészidőszaka közel 8 nappal lett hosszabb. A fák tehát több szén-dioxidot tudnak megkötni, és 1 héttel hosszabb idő áll rendelkezésükre, hogy gyarapodjanak.
A növények fotoszintézisük során szén-dioxidot kötnek meg, amiből saját szerves anyagokat állítanak elő, így aztán az erdők Földünk legnagyobb felszíni szárazföldi szénraktárait jelentik. A bennük bekövetkező változások nagy hatással lehetnek a táplálékláncokra, a klímaváltozásra és a biológiai sokféleségre (biodiverzitásra) is. Parker abban bízik, hogy a cikk hatására más ökológusok is felmérik az erdeiket, hogy megnézzék, másutt is előfordul-e ez a jelenség.
Az erdők mérhető módon válaszolnak a klímaváltozásra: a megnövekedett szén-dioxid-mennyiség miatt felgyorsult a tömegük gyarapodása az Egyesült Államok egyes területein. A kutatók szerint érdemes volna más erdőket is megvizsgálni, hogy kiderüljön, mennyire általános ez a jelenség.
Az utóbbi években gyorsabban nőnek az erdők az Egyesült Államok keleti részén, mint az elmúlt 225 év ezt megelőző időszakában, jelent meg az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ben. A cikk szerzői szerint ezért elsősorban a klímaváltozás, azon belül is a légköri szén-dioxid megnövekedett mennyisége, a magasabb hőmérséklet és a hosszabb tenyészidőszak a felelős.
Geoffrey G. Parker, a Smithsonian Environmental Research Center (SERC) kutatója több mint 20 éve tanulmányozza az erdőket az amerikai Maryland államban. Felmérései azt mutatják, hogy a fák tömege sokkal gyorsabban gyarapszik, mint korábban. Megállapította, hogy az erdők hektáronként átlagosan két tonnával többet növekednek évente.
Parker 1987-ben kezdte az erdővizsgálatait, és egy adott területen minden 2 centiméternél vastagabb fa adatait begyűjti. A kezdetek óta már negyedmillió mérést végzett a fákon. Kollégájával, Sean MacMahonnal a mostani vizsgálatok során azonos összetételű, de különböző korú erdőket tanulmányozott, ezek közül a legfiatalabb 5, a legidősebb 225 éves volt.
A klímaváltozás hatásaival foglalkozó előrejelzések egy kényes pontja, hogy vajon miként reagálnak erre az ökoszisztémák. Az elmúlt 22 évben a SERC vizsgálati területén a szén-dioxid mennyisége 12 százalékkal, az átlaghőmérséklet pedig 0,3 Celsius-fokkal nőtt, és a fák tenyészidőszaka közel 8 nappal lett hosszabb. A fák tehát több szén-dioxidot tudnak megkötni, és 1 héttel hosszabb idő áll rendelkezésükre, hogy gyarapodjanak.
A növények fotoszintézisük során szén-dioxidot kötnek meg, amiből saját szerves anyagokat állítanak elő, így aztán az erdők Földünk legnagyobb felszíni szárazföldi szénraktárait jelentik. A bennük bekövetkező változások nagy hatással lehetnek a táplálékláncokra, a klímaváltozásra és a biológiai sokféleségre (biodiverzitásra) is. Parker abban bízik, hogy a cikk hatására más ökológusok is felmérik az erdeiket, hogy megnézzék, másutt is előfordul-e ez a jelenség.
Forrás: PNAS