Mezőgazdaság nélkül esély sincs a környezet megvédésére (mszp.hu)

2010. április 21. - A mezőgazdasági tevékenység nélkül esélyünk sem lenne a hatékony éghajlatváltozás elleni fellépésre. Különösen érvényes ez, ha figyelembe vesszük az erdészet, az erdőgazdálkodás hatásait is. A most tárgyalt, mezőgazdaság és klímaváltozás kapcsolatát vizsgáló jelentés legfontosabb üzenete, hogy a jövő mezőgazdaságának zöldebbnek, környezettudatosabbnak kell lennie. Ez a fejlődés garantálhatja a közös agrárpolitika megfelelő jövőbeni finanszírozását is, amely elengedhetetlen az életképes európai mezőgazdaság megőrzéséhez - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának főtagja az EP plenáris ülésén.
A magyar képviselő hangsúlyozta, hogy olyan mezőgazdasági támogatási rendszert kell kialakítanunk a jövőben, amely nem a támogatások megvonásával bünteti a gazdákat, hanem a magas szintű környezetvédelmi normák betartásáért jutalmazza őket. A jelenlegi rendszerben a támogatások előfeltétele, hogy a gazdálkodás során betartsák a KAP kereszt-megfelelési szabályait. A szabályok betartása és ennek igazolása azonban aránytalanul nagy adminisztratív terhet ró a gazdákra és az elérni kívánt pozitív eredmény helyett magára a folyamatra koncentrál.
A hatékonyabb vízgazdálkodás megvalósítása, a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű használata, a talajvédelem és a biodiverzitás megőrzésében az európai mezőgazdaság pótolhatatlan szerepet játszik. Az európai gazdák az unió lakosságának kevesebb, mint öt százalékát teszik ki, ám az unió 91 százalékát adó vidéki területek jó környezeti állapotban való megőrzésének feladata nagyrészt rájuk hárul. Ezt az évszázados tapasztalattal rendelkező, a természettel együtt élő gazdáknál jobban és hatékonyabban senki nem képes ellátni.
"A 2013 után életbe lépő új közös agrárpolitikában tovább kell lépnünk ezen a szemléleten, és célzott többlettámogatásokkal kell jutalmaznunk azokat a gazdákat, akik a minimumkövetelmények teljesítésén felül vállalják a szigorú környezetvédelmi, állatjóléti követelmények betartását, alacsony szén-dioxid kibocsátású, víz- és energiatakarékos gazdaságot vezetnek, vagy hozzájárulnak a történelmi tájkép megőrzéséhez és a magas szintű vidéki foglalkoztatottsághoz.
Az ilyen gazdálkodás ugyanis nem csak élelmiszert, hanem az egész társadalom által élvezett közjavakat is előállít, amelyeknek különleges költségeihez méltányos, ha a társadalom egésze hozzájárul. A jelenleg zajló KAP reformban ezért meg kell teremtenünk a közjavak európai piacát, meg kell határoznunk az egyes közjavak gazdasági értékét" - mondta Tabajdi Csaba.
"Arra is törekednie kell az európai döntéshozóknak, hogy a jelenlegi bonyolult, bürokratikus támogatási rendszert életszerűbbé, rugalmasabbá alakítsák. Elfogadhatatlan például, hogy a mostani szabályok a támogatás megvonásával büntetik azt a gazdát, aki az általa művelt gyepterületen fás, bokros sávokat hagy, miközben ez nem zavarja a gazdálkodás hatékonyságát, növeli a táj vonzerejét és hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez is" - zárta felszólalását a magyar szocialista delegáció vezetője.