Évente 60 ezren látogatják a Kecskeméti Arborétumot (kecskemetilapok.hu)

2010. június 13. - A KEFAG Zrt. társadalmi szerepvállalása A kecskemétiek, valamint a távolabbi településekről a megyeszékhelyre érkezők egyik kedvenc kirándulóhelye a Kecskeméti Arborétum, amelyet évente mintegy hatvanezer ember keres fel. A csodálatos környezetben kikapcsolódni, pihenni vágyók közül viszont sokan nem tudják, hogy a legnagyobb részében állami tulajdonú területet a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. kezeli, működteti.
– Az arborétumot gyakorlatilag egy korábban szántóföldként használt területen alakította ki a társaság – mondta Szabó Tibor, a KEFAG Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese. – Annak idején az volt a cél, hogy a kollégák egy olyan nagyterületű zöldfelületet hozzanak létre, amelynek egyaránt van tudományos és rekreációs értéke, valamint hozzájárul a városvédelemhez is. A hatvankét hektáron először egy véderdősávot alakítottak ki, majd elkészült az a tizennégy tematikus ösvény, amelynek mindegyike más-más módon mutatja be a természetben előforduló növényvilág sokszínűségét. A terület egy kisebb része – a Mária kápolna környéke – a katolikus egyház tulajdonában van, de azt is mi kezeljük, így az arborétum gyakorlatilag egy szerves egységként működik.
– Nem kis anyagi ráfordítást igényelhet társaságuktól a terület fenntartása.
– Ez így igaz, évente több millió forintot költünk fenntartásra, fejlesztésre, emellett biztosítjuk az ingyenes látogatást is gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt. Az arborétum több népszerű rendezvény színhelye. Évente közel 500 gyermek részvételével rendezzük meg a Madarak és Fák Napját valamint csatlakozunk az Erdők Hete országos programsorozathoz is. Idelátogatóknak túravezetést is biztosítunk a terület növényvilágának részletesebb megismeréséhez. Az arborétum azonban nemcsak kirándulóhely, hanem komoly tudományos kísérleteknek is a helyszíne. Tanulmányozni lehet a Föld különböző részein élő fajok viselkedését, milyen fejlődést mutatnak az itteni klimatikus-, illetve talajviszonyok között. A Kecskeméti Arborétum tagja a Magyar Arborétumok Szövetségének. Ez lehetőséget ad hasznos információk átadására, cseréjére is. Területünkön működik egy ugyancsak tudományos célokat szolgáló fénycsapda, melynek segítségével készülhetett el az arborétum lepkéit bemutató könyv. Kihelyezett tábláink segítik a természetet kedvelők tájékozódását és tájékoztatását. Közkedvelt a jelenlegi szigorú szabványoknak minden vonatkozásban megfelelő játszótér, a fából készült kilátó, a pergolák és a tornapálya is.
- Köztudott, hogy a KEFAG Zrt. vezetése fontosnak tartja a lehetőségeihez mért társadalmi szerepvállalást. Az arborétum fenntartása mellett milyen további példákat említhetünk erre vonatkozóan?
- Az erdőnek nagyon sok funkciója van, de most csak a három legfontosabbat, a gazdaságit, a védelmit és a közjólétit említem. Társaságunk legfontosabb feladata természetesen az állami vagyon kezelésén keresztül az erdőgazdálkodás, beleértve annak valamennyi ágazatát. A erdő közjóléti funkciójával kapcsolatos tennivalóink közé tartozik a parkerdők fenntartása. Kecskeméten és környékén ilyen a Csalánosi parkerdő, a hetényegyházi Nyíri erdő, ahol egyebek mellett 1848-49-es emlékmúzeum, illetve kápolna található, és itt működik a KEFAG Vackor Vár Erdei Iskolája is. A megyében Császártöltés határában és Kelebián is található parkerdőnk valamint 2007-ben kialakítottunk egy sétautat is Kecelen. A kecskeméti Egy milliomodik hektár-erdő az önkormányzat kezelésében van, fenntartásában azonban együttműködünk, illetve részt veszünk. Közjóléti létesítményeink közé tartozik a tájegység fásításának történetét feldolgozó bugaci Alföld-fásítási Múzeum, amely az 1984-es Országos Erdészeti Vándorgyűlés alkalmával készült el, majd a 2007. évi vándorgyűlés tiszteletére megújítottuk a teljes tárlatot.
– Ha már Bugacot említette: évente rendeznek ott egy alkotótábort. Ennek felvállalását miért tartották fontosnak?
– A művészek sajátos módon közelítik meg a természetet. Alkotásaikkal olyan helyszíneket tudnak feltárni, és oly módon tudják bemutatni az alföldi táj változatosságait, „ékszereit”, amely mindenképpen erősíti az erdő és az erdész szakma társadalmi illetve gazdasági jelentőségét, elfogadottságát. Az erdészek hitvallása, hogy az erdőt mindenki számára fel kell tárni, mindenkinek meg kell mutatni. Valljuk, hogy ha sokat járunk az erdőbe, akkor közelebb kerülünk a természethez, a környezethez, és talán jobban is vigyázunk rá. Ha pedig óvjuk a természetet, akkor a következő nemzedékeknek is megőrizzük a benne rejlő értékeket. Sipiczki Sándor