Évente 16 millió fát vágnak ki az EU-ban a papír számlákhoz (zoldter.hu)

Felmérések szerint az EU országaiban évente több mint 30 milliárd számla keletkezik, melyeknek 97 százaléka még mindig papír alapú. Mindehhez 400 ezer tonna papírt használnak fel. Ehhez 12-16 millió fa kivágása szükséges. A gazdaság szereplői így a környezet fölösleges terhelése mellett saját szervezeti és pénzügyi erőforrásaikból is aránytalanul sokat pazarolnak el. A vállalatok hagyományos számlakezelési költségeik 60 százalékát megtakaríthatják az egyre terjedő elektronikus számlázásra való áttéréssel, jelentős anyagi és emberi erőforrásokat felszabadítva ezzel fő üzleti tevékenységeik számára.
Az Itella Group (a korábbi Finn Posta) e-számlázással foglalkozó leányvállalata, az Itella Information 2010 tavaszán 16 országra kiterjedő átfogó kutatást végzett az európai számlázási szokásokról és fejlődési irányokról. A kutatás olyan kérdésekre keresett válaszokat, amelyek gazdasági és környezetvédelmi szempontból is egyre időszerűbbek az üzleti élet szereplői és a fogyasztók számára egyaránt. Összesen 16 ország 9037 állampolgára mint fogyasztó és 4765 vállalatvezető mint döntéshozó válaszolt az Itella Information kérdéseire.

Lakossági elvárások: skandináv országok az élmezőnyben

Az Itella reprezentatív kutatásából kiderül, hogy bár a vásárlók és fogyasztók várakozásainak a jövőben az elektronikus számla felelne meg leginkább, az európai vásárlók többsége jelenleg mégis papíron kapja meg postaládájába számlái javát. Kivételt képez ez alól Dánia és Észtország, ahol a pénzügyi bizonylatoknak már ma is több mint felét elektronikusan kapják a fogyasztók. Az átmenet (e-Transition) jövője szempontjából is legnyitottabbnak a fenti két ország, továbbá Norvégia mutatkozik, ahol a lakossági várakozások szerint néhány éven belül 20-30 százalékra szorul vissza a nyomtatva postán kézbesített számlák aránya. Jelenleg Csehország, Oroszország és Magyarország bizonyul legkevésbé nyitottnak a változásra, ezekben az országokban mutatkozik ugyanis a legkisebb igény az elektronikus átállásra a lakosság körében: 76-80 százalék azok aránya, akik a jövőben is postán szeretnék megkapni számláikat. Ebben vélhetően a megszokás és a tapasztalat is nagy úr, ezért az várható, hogy a pénztárca- és környezetkímélő elektronikus számlázási megoldások terjedésével a lakosság nyitottsága is megnövekszik, megtapasztalva az új megoldások előnyeit.


Vállalati szokások: eljött az e-számlázás ideje

Az e-számlázás tekintetében a vállalkozások körében biztatóbb eredmények születtek, bár az európai országok között természetesen hatalmas különbségek mutatkoznak. Az Itella kutatásának éllovasa az Egyesült Királyság lett, ahol a megkérdezett cégek 89 százaléka nyilatkozott úgy, hogy eladásaikat már ma is legalább részben elektronikus számlával bizonylatolják és beszerzéseik terén is 76 százalékuk él az elektronikus számlabefogadás lehetőségével. További előkelő helyezést értek el Észtország és Dánia vállalatai is, ahol meghaladja a 80 százalékot azon cégek aránya, amelyek kimenő és/vagy bejövő számláik esetében digitális csatornákat is igénybe vesznek. Ugyanez az arány a vizsgált 16 ország átlagában 50-52 százalékot mutat. A magyarországi 25-26 százalékos szint azt mutatja, hogy hazánkban a vállalatok e-számlázási tapasztalata jelenleg még az európai átlag felét sem éri el. De ezzel még mindig a középmezőnybe tartozunk, figyelembe véve, hogy e-számlázásban sereghajtóként a lengyel cégek végeztek, amelyeknek mindössze 11 százaléka szokott elektronikusan is számlát küldeni és 18 százalékuk szokott ilyet befogadni.


Ha nem a jelent, hanem az „e-Transition”, azaz az elektronikus számlázásra való áttérés jövőbeli lehetőségeit nézzük, kiderül, hogy az egyebek mellett függ az adott ország fejlettségétől is: minél jobbak az infrastrukturális adottságok, annál gyorsabban valósítható meg a gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt előnyös e-átállás a számlázás terén. Ahogy a lakossági elvárások esetén láttuk, a cégek világában is Magyarország sajnos az európai sereghajtók között szerepel. Hazánkban a vállalatok 75 százaléka úgy véli, hogy számlaforgalma még 2-3 év múlva is kizárólag papír alapon fog történni. A jelenlegi éllovas Egyesült Királyságban 2-3 év távlatában ugyanez az arány 23 százalék. A legdinamikusabb vállalati e-átállás előtt álló Finnországban pedig csupán a cégek 11 százaléka tudja elképzelni, hogy néhány év múlva még mindig kizárólag papír alapú marad a számlázási rendszere.


Az elektronikus számlázásban rejlő lehetőségeket – az Itella nemzetközi kutatási eredményei alapján – tehát még korántsem használják ki a vállalatok, bár a törvényi keretek adottak az Európai Unióban. Az Itella Information, amely az elektronikus számlázással és a pénzügyi információáramlással kapcsolatos szolgáltatások egyik piacvezetője kontinensünkön, a jelen kutatással is szeretné erősíteni azt a szemléletet, hogy a vállalatok és a társadalom számára a jövőt az elektronikus számlakezelés jelenti a korábban megszokott papír alapú számlázási rendszerek pazarló, költséges és környezetkárosító alkalmazásával szemben.


Pozitív példák: költségcsökkentés és környezetvédelem

Az Itella Information Európa-szerte több ezer közép- és nagyvállalat e-számlázási folyamatait támogatja kimenő és bejövő számlaoldalon, melynek során jelentős nemzetközi tapasztalatot halmozott fel a nagy volumenű elektronikus számlafeldolgozás területén. A kiforrott gyakorlat révén az Itella a vevői számlák, felszólító levelek költséghatékony digitális előállítása és továbbítása, valamint a szállítói számlák digitalizálása és archiválása terén egyaránt költséghatékony megoldást kínál. Az e-átállás révén a papírra, nyomtatásra vagy éppen a kézbesítésre fordított kiadások csökkentése mellett a vállalatok szervezetileg is hatékonyabban tudnak működni. Sokkal kisebb a házon belül jelentkező fölösleges adminisztrációs teher és kevesebb az ebből adódó hibalehetőség, ezáltal a belső erőforrások a vállalat fő tevékenységére koncentrálhatók.

Az Itella szemléletformáló törekvéseinek alapjául többek között egy megdöbbentő adatsor is szolgál: az Európai Unió országaiban évente több mint 30 milliárd darab számla keletkezik és ezek 97 százaléka még mindig papír alapú bizonylat. Ehhez évente 12-16 millió fát kell kivágni, 2700 tonnányi festéket kell betölteni a nyomtatókba, 400 ezer tonna papírt kell elhasználni, de a környezeti terhelések közé kalkulálható még a postázáshoz szükséges 165 millió liternyi üzemanyag is. A feleslegesen elfecsérelt források tekintetében ijesztő mértéket ölt az elhasznált energia is, mivel a számlázás mintegy 1350 gigawatt energiát emészt fel évente. Mindezt azért, mert még az e-forradalom korában is nehezen szakadunk el attól a szokástól, hogy pénzügyi folyamatainkat papír alapon dokumentáljuk. Ha a közvetlen gazdasági szempontok, a költséghatékonyság és a vállalati erőforrások hatékonyabb felhasználása még nem lenne elég meggyőző érv az e-számlázás mellett, akkor a környezeti fenntarthatóság közösségi szempontjai méltó figyelmeztetésül szolgálhatnak: miért kellene környezetünket pusztítani, ha számlát küldeni és fogadni már elektronikusan is lehet?