2010. július 16. - Magyarország legnagyobb fáinak pontos helyét,
földrajzi koordinátáit találhatják meg az érdeklődők azon a honlapon,
amelyet Pósfai György az MTA SZBK Biokémiai Intézetének igazgatója
indított el néhány évvel ezelőtt. A dendromania.hu lelkes természetjárók és fabarátok segítségével folyamatosan frissül. Szabadidejében az MTA doktora is az erdőket járja, és ellenőrzi a többiek által begyűjtött törzskörméreteket és GPS-koordinátákat. Nemrég maga is egy különleges felfedezéssel gazdagította az adatbázist.
- Fekete nyárfában nagyhatalom vagyunk, talán sehol máshol nem találni akkora példányokat, mint Magyarországon. Nagy folyóink árterében bárki ráakadhat olyan, 6 méteres törzskörméretet is meghaladó fákra, amelyekről még nem készült feljegyzés. A Dráva mentén egy kollégával idén tavasszal egy olyan óriásra akadtunk, mely 1064 cm-es törzskörméretével a lista élére került - számolt be legújabb sikeréről az mta.hu-nak Pósfai György. A Biokémiai Intézet igazgatójaként a botanika távol áll a szakterületétől, de mint mondta, a természet szeretete a legtöbb természettudósra jellemző. A kutató a laboratóriumban megszokott precizitást igyekszik alkalmazni a fák méretének meghatározásakor is: a törzskörméretet a törzs alsó 130 centiméterének legkisebb kerülete alapján adja meg.
Pósfai György könyvet is írt már a nagy fákról. A Magyarország legnagyobb fái - Dendrománia című kötet 2005-ben jelent meg. Mint azt a kutató elmondta, a kiadvány nem előzmény nélküli, hiszen korábban már több hasonló munka is született Magyarországon. Másfél évtizede például Bartha Dénes kezdeményezett összeírást legnagyobb fáinkról. - Munkám egy részét az tette ki, hogy aktualizáltam és modernizáltam a korábbi kötetekben fellelhető adatokat. Tudtam, hogy a könyv legfeljebb csak párezer emberhez jut majd el, ezért honlap formájában is elkészítettük az adatbázist, amely ráadásul így folyamatosan frissülhet, bővülhet - fejtette ki a szerző. Elmondása szerint a weblapon fafajta, település és régió alapján is kereshetünk a nagy fák között, tallózhatunk a fotókban, és műholdas térképeken tájékozódhatunk pontos helyükről. A kutatót a modern technika nagyban segítette a munkájában, hiszen a ma már elérhető árú GPS készülékek segítségével bárki pontosan meg tudja határozni a tekintélyesebb fák koordinátáit, és a lelkes természetjárók gyakran küldenek be ilyen adatokat.
A fák lemérését azonban nem bízza másra Pósfai György: a farajongó kollégáktól kapott koordináták alapján mindegyik növényt felkeresi, leellenőrzi, és csak azután teszi fel a honlapra, a nyomravezető nevével együtt. A hobbijára havonta legalább egy hétvégét szán, és ma már céltudatosan keresi a nagy fákat.
- Ha egy területről több észlelés is összegyűlt, akkor pár nap alatt megpróbálom meglátogatni az összes fát. A tájékozódásban gyakran segítenek az erdészek és a helyi dendrománok, ahogy magunkat nevezni szoktuk - tette hozzá a biológus kutató.
Mint elmondta, a honlap látogatottsága körülbelül napi 100 letöltés, de amikor egy olvasott internetes honlap is felrakta ajánlatai közé a dendromania.hu-t, egy nap alatt 3000-en kattintottak a webcímre. Pósfai György az adatbázis sikerét inkább hatásában méri. A biológus egyre több adatot kap erdészektől, erdőgazdaságoktól, nemzeti parkoktól és olyan aktív „fakutatóktól”, akik szinte minden héten famatuzsálemeket keresnek szabadidejükben. A tudós annak is örül, hogy a honlapra felkerült fákra jobban vigyáznak a gazdáik.
- Ha egy szőlősgazda megtudja, hogy a földjén élő szelídgesztenye az egyik legnagyobb példány az országban, akkor biztosan nem vágja ki, és törődik vele - mondta a honlap létrehozója.
Pósfai György elsősorban a fák törzskörméretét regisztrálja, ugyanis ez az egyetlen jól mérhető, objektív adat. Mint elmondta, a fák életkorát már lényegesen nehezebb meghatározni. A méret és az életkor között létezik összefüggés, de egy lassan növő, kevésbé impozáns fa gyakran hosszabb életű, mint például egy hatalmas fekete nyárfa, amely 150-200 év alatt elpusztul.
- Megbízható erdészeti munkák alapján megállapítható, hogy a magyarországi erdőalkotó fák általában 200-250 évig élnek. Az ország akkori legnagyobb fája, a kőszegi Király-völgyben élt nagy gesztenyefa a 60-as években pusztult el. Az évgyűrűit elemezve 480 évesre becsülték az életkorát. Véleményem szerint legfeljebb ennyi idősek lehetnek legöregebb fáink - fejtette ki az mta.hu-nak Pósfai György. Mint mondta, vékony fúrásmintát véve meg lehetne becsülni élő fák korát is, biztos támpontot azonban többnyire még ez sem ad, mert a legtöbb öreg fa üreges, így a belső évgyűrűi már rég elkorhadtak.
Pósfai György nem félti a listára felkerült fákat. Véleménye szerint az idős fák mindenkiben tiszteletet keltenek, nem is tud olyan szándékos rongálásról, amely az adatbázis elkészítése óta a fák ellen irányult volna. - Akik a koordináták alapján útra kelnek, biztosan nem azért veszik a fáradságot, hogy kárt tegyenek a növényekben. Különösen, hogy a fák nagy részét nehéz megközelíteni, az ország legnagyobb körtefája például egy 80 hektáros kökénybozót közepén található - tette hozzá a honlap szerkesztője.
Az őshonos fajok mellett elsősorban a hazai platánok vívtak ki elismerést a nagy fák szerelmeseinek körében. - A platánok nagyon jól érzik magukat Magyarországon, számos 8-10 méteres törzskörméretű fa él nálunk. Ezek teljesen egészségesek, és ma is gyorsan növekednek - mondta Pósfai György. A különböző arborétumokban, parkokban élő mamutfenyők még csak 7 méternél tartanak, de hosszútávon azok is az élmezőnybe kerülnek majd.
Legszebb fáink
Pósfai György szerint mindenkinek érdemes megnéznie a szőkedencsi hársfát. „A falu temetője közepén áll hazánk talán legszebb, hatalmas ős öreg hársa”.
A biológus kedvenc tölgye a Zala megyei Bak község mellett található, megközelítése kisebb kirándulást igényel.
Hazánk legnagyobb szelídgesztenyéje Nagykutas szőlőhegyén áll.
Budapest környékén a Budai-hegyekben lehet tekintélyes bükkökre akadni, a Margitszigeten pompás platánok és Magyarország egyik legnagyobb vadgesztenyéje várja a fák barátait.
