2010. október 16. - A „Zöldnek lenni megéri” elnevezésű országos
kampánynak, a 18 és 28 év közötti fiatalok elérése a célja, így a
szervezők szegedi állomásukon középiskolákat látogattak meg, ahol
alternatív fizika órát tartottak, majd az egyetemistákat az Egyetemi
Könyvtárba várták egy kis környezettudatos fejtágításra. A kampánycsapat a szegedi állomás előtt Pécsett járt, így kissé fáradtan, de annál lelkesebben érkeztek hozzánk. Ezután több kisváros következik – olyan régiókat látogatnak meg, ahol a „zöld életmód” kevésbé népszerű –, majd tavasszal Debrecenben zárja a kampányt a delegáció. Azt hiszem, ha mindenki olyan lelkesen és tudatosan állna a környezetvédelemhez, újrahasznosításhoz és a többi hasonló fogalomhoz – ami jól tudjuk, évek óta megállás nélkül folyik a csapból, de szinte fel sem figyelünk rá –, mint azok, akikkel itt találkoztam, akkor sokkal könnyebb lenne az efféle magasztos célok felé mozdítani lomha társadalmunkat. A kampány azért a fiatalokat szemelte ki célcsoportjának, mert itt egy szemléletformáló kampányról van szó, és a szervezők szerint a fiatalok a legfogékonyabbak. Ebből a korcsoportból villámgyorsan lehetnek döntéshozók, akár a jövő miniszterelnökei, vagy egyszerűen csak szülők, akik a következő generációk felnevelésében játszanak nagy szerepet, hiszen az átadott tudás öröklődik – teszi hozzá a Levegő Munkacsoport igazgatója, Horváth Zsolt, aki a szegedi helyszínen a kampány vezérszónoka.
Már rég nem az a kérdés, hogy ki tudjuk-e fizetni például az áram-, és gázszámláinkat, hanem, hogy az életmód, amilyet jelenleg élünk, fenntartható lesz-e vajon 10-15 év múlva is – kezdi ezzel a program igazgatója. A szervezők olyan energiahatékonysági eszközöket hoztak magukkal, amelyek használatával, különösebb anyagi ráfordítás nélkül, a mindennapi élet újragondolásával, egy egyetemista, vagy középiskolás, éves szinten akár 50-100 ezer forintot takaríthat meg magának, vagy a szüleinek. Ez nemcsak a pénz, hanem az energiatakarékosság szempontjából is nagyon fontos.
„Az energiatakarékosság nem a szegények hóbortja, hanem a gazdagok felelőssége.”
Ha az országban mindenki csak annyit megtenne, hogy a postaládájára kiírja: „Köszönöm, nem kérek több szemetet!” – azzal 165 hektárnyi erdőt menthetnénk meg a fakivágásoktól – mondja Zsolt. Hozzáteszem, én nem az erdőket sajnálom elsősorban – hiszen azt újra lehet telepíteni –, hanem az energiát. Azt az energiát, amellyel a fából papírt gyártanak, majd megfestik, eljuttatják a lakossághoz, majd pár másodperces átnézés után kidobjuk a szemétbe – ez hatalmas energiatöbblet. És jobb, ha tudjuk, ez az energia véges – hangzik el a Tanulmányi és Információs Központban, a program igazgatójától, Horváth Zsolttól. Annak, aki gazdag, példát kellene mutatnia a társadalom szegényebb rétegeinek, és nem a fogyasztói társadalom ösztönzésével, hanem az energiahatékonyság és minőség szembevételével. A gazdagság pedig fejben lévő gazdagság, annak tudása, hogy igenis gondolunk a jövőnkre. Nekem 3 gyermekem van – mondja Zsolt – most már jobban látom, hogyan öljük ki szakadatlanul az energiát. Most már természetes számomra, hogy nem használom az autómat csak, ha nagyon szükséges, természetesnek veszem azt, hogy a hozzám legközelebb lévő kisboltban vásárolok és nem multi cégeknél, mert ezzel nem a több ezer kilométerről való szállítást ösztönzöm, hanem a magyar piacot, és még sorolhatnám. Ezeket a szemléletmódokat próbáljuk elültetni az egyetemisták fejében, számtalan gyakorlati praktikát ötvözve, itt a Tanulmányi és Információs Központban, és a középiskolásoknak is az alternatív fizika órán – mondja a Levegő Munkacsoport igazgatója. Azt vesszük észre, hogy az egyetemisták azért figyelnek ezekre a dolgokra, és olyan is van, hogy mi tanulunk tőlük – teszi hozzá a kampánycsapat vezetője.
Szeretnél többet megtudni arról, hogyan takarékoskodhatsz te magad? Látogasd meg az internetes oldalt, ahol számos tanács vár mindenkit, és ahol napokon belül, már a szegedi állomáson szerzett újabb környezettudatossági tapasztalatok is fent lesznek – ígérik a szervezők. Mert zöldnek lenni megéri!
