2011. június 19. - Több százan gyűltek össze Nagybörzsönyben, hogy
megemlékezzenek Králik Attiláról, arról az erdészről, akinek két éve egy
cigánybűnöző fültől fülig elvágta a torkát 20 ezer forintért. A jelenlévők mindamellett, hogy emlékeztek és gyászoltak, tiltakoztak a Btk. „egyenruhás bűnözést” szankcionáló szigorítása ellen. Ez alkalomból a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, Magyar Nemzeti Gárda és a Sebő Ödön század is összefogtak.
A rendezvényen többek között felszólalt Lenhardt Balázs, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki hangsúlyozta: Králik Attila szimbólumává vált annak a bűnözési módnak, amelyet a Jobbik cigánybűnözésnek hív. De sajnos nem ő az egyetlen jelképe, hiszen ott van Szögi Lajos és Marian Cozma is. De nemcsak azok a cigányterror áldozatai, akiket meggyilkolnak, hanem azok is, akiket leköpnek az utcán, kirabolnak vagy megvernek. A nemzeti radikális képviselő felhívta a figyelmet: a rendőrök nem tesznek semmit a cigánybűnözés felszámolása érdekében, ahelyett, hogy a valódi bűnözőkkel foglalkoznának, azokat üldözik, akik tesznek valamit a közbiztonság érdekében. „Meg vagyunk félemlítve mi magyarok, itt Magyarországon”- jelentette ki.
Kiderült, miért kell vegzálni a magyarokat - folytatta a politikus- egy román miniszter elárulta: izraeli követelésre kell tönkretenni és megszüntetni a gárdát. A nemzeti radikális képviselő kiemelte: fontos, hogy egy egységes gárdamozgalom jöjjön létre. „Ennyi ellenség közt csak akkor tudunk ellenállni, ha váll vállat vetve, kéz kezet fogva tudunk kivonulni a csatamezőre. Fontos, hogy együtt tudjunk lépni a megfelelő pillanatban”- fejezte be mondanivalóját Lenhardt Balázs.
A hatalom ellenségképe
Novák Előd, a Jobbik alelnöke elmondta: amikor pártja kritikákat fogalmaz meg a kormánnyal szemben, a vezetés visszamutogat az elmúlt 8 évre. Ám nemcsak az elmúlt 8, hanem az elmúlt 9, sőt az elmúlt 20 évről kell beszélni, hiszen azóta nem változott semmi. A politikus hangsúlyozta: ma a kormányzat és a rendőrség nem a cigánybűnözőket tekintik a legnagyobb problémának, hanem az „egyenruhás bűnözőket”. A hatalom ellenségképe az elmúlt 20 évben nem változott – mutatott rá a politikus. Novák Előd emlékeztetett: egy nap alatt a legtöbb embert - 216 főt- 2009.júlis 4-én, a Bajtársiasság napján állítottak elő. Hozzátette: az emberek rendet akarnak, ezt bizonyítja az is, hogy Hajdúhadházon több mint hatezren írták alá azt a nyilatkozatot, amelyben hitet tettek a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület mellett.
A képviselő leszögezte: vissza kell állítani a csendőrséget. Novák rosszallását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy „a mások” vonulhatnak, ám a gárdisták nem. Véleménye szerint a garázdaságot, melyet a Gyurcsány- rezsim alatt a gárdistákra rásütöttek, sokkal inkább kimerítik a Belvárosban felvonuló homoszexuálisok. Végül megjegyezte: a Jobbik javaslatait a fideszes többség rendszerint lesöpri az asztalról. „Hol vagyunk még a halálbüntetéstől, mikor beszélhetünk majd önfenntartó börtönökről?”- tette fel a költői kérdést a politikus. Végül elmondta: ma nemcsak emlékezni, de követelni is jöttek: követelni a csendőrséget, a szociális kártyát és egyéb jobbikos javaslatokat.
Életellenes hatalom
Hegedűs Lóránt szerint nincs arányban a büntetés és az emberi élet, Isten arcának kioltása. Králik Attila meggyilkolása egész népünkkel megesik és egy rendszer erre épül. Ezért hoznak enyhe ítéletet, ezért lehet az, hogy a tömegtájékoztatáson keresztül jelentéktelen színben tüntetik fel ezeket a gyilkosságokat, úgy tesznek, mintha az élet velejárója lenne, és nem mutatnak rá, hogy az áldozat magyar. Hegedűs Lóránt hangsúlyozta: elképesztő az a kettős mérce, amikor a sértettnek vélt cigány esetében „felokádják” a magyarokkal szemben a rasszizmus és a kirekesztés vádját. „A vérünket kívánják venni”- emelte ki.
Példaként hozta fel a Nemzeti Színházat, ahonnan nem menesztették az igazgatót, mert ha menesztenek közülük egyet, akkor lehet, hogy többnek is mennie kell, és ezt nem engedhetik. A lelkész megjegyezte: aki elvégezte a gyilkosságot Králik Attilán, az tudtán kívül is a jelenlegi életellenes hatalmat szolgálta. Azt a hatalmat, amely Simon Peresz népét szolgálja, akik tolják maguk előtt a cigányságot, hogy megsemmisítsék a magyarságot.
Három rendezvény-három szimbólum
Vona Gábor, a Jobbik elnöke beszéde elején megköszönte a jelenlévőknek, hogy nem a másik két rendezvényt- a homokos felvonulást vagy az MSZP kongresszust választották. A pártelnök szerint a három esemény jól szimbolizálja Magyarország helyzetét. A nagybörzsönyi rendezvény az, amely már majdnem tiltott, a másik kettő pedig védett. A politikus hangsúlyozta: a nagybörzsönyi rendezvényt kéne védeni, a homokos felvonulást meg sem kellett volna engedni, az MSZP rendezvényt pedig minimum meg kellene zavarnia a rendőröknek.
Majd rátért a nagybörzsönyi gyilkosságra, amelynél az áldozat magyar volt, az elkövető cigány. A pártelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt egy évben nemhogy nem csökkent az ilyen bűnesetek száma, hanem nőtt. Vona Gábor kijelentette: szembe kell nézni a cigányság helyzetével, nem lehet mellébeszéléssel, felszíni, tüneti kezeléssel megoldani. Be kell vezetni a szociális kártyát, meg kell állítani a megélhetési gyermekvállalást, akiket pedig „egyenruhásbűnözőknek” neveznek, hagyni kell, hogy tegyék a dolgukat. Fel kell állítani a helyi rendvédelmi alakulatot és csendőrségnek kell hívni- fejtett ki álláspontját Vona Gábor.
A pártelnök tovább sorolta a tenni valókat: meg kell értetni a cigánysággal, hogy ő csak sakkbábú, akit a magyarság megtörésére használnak fel, miután teljesítette feladatát, azután ő lesz az első, akit leütnek a sakktábláról. A politikus közölte: itt van föld, víz, levegő, melyeknek értéke egyre inkább felértékelődik. „Vannak, akik a földünket akarják”- hangsúlyozta a politikus. Majd megjegyezte: a nemzeti oldal a második világháború óta még soha nem volt ilyen szervezett, de ez nem elég. „Saját köreinket tovább kell erősíteni.” Vona Gábor ígéretet tett arra, hogy hamarosan eljön a nap, ami a magyar rendszerváltás napja lesz. „Az lesz az a nap, amikor nem lények vonaglanak a Hősök terén, hanem gárdisták tesznek majd esküt.” Majd arra kért mindenkit találják meg a legrövidebb utat egymáshoz és mindenki azzal erősítse a nemzetet, amihez ért. „Ma a Kárpát- medencében a tudatos magyarság 1-2 millió emberből áll. Ennek az 1-2 millió embernek a feladata a magyarság megmentése. ”
Vona Gábor javasolta: Králik Attila ne áldozat legyen, hanem mártír, mert az áldozatokat elfelejtik, a mártírok véréből viszont új élet sarjad. Végül arra kérte a különböző gárdamozgalmak vezetőit, hogy idén augusztusban- az első gárdisták avatásának negyedik évfordulóján- üljenek le és beszéljenek. „A magyarnak Istentől kapott küldetése van: őrizze a tudást”- fejezte be mondanivalóját a pártelnök.