Az Audi-beruházást támadó természetvédőért tüntettek (Index)

2011. augusztus 15. - Zsák Ferenc, a Tiszántúli Természetvédők Társulatának (TTT) elnökének szabadon engedéséért tüntetett a Védegylet és a Greenpeace a Nemzeti Nyomozó Iroda székháza előtt. A Zsák által vezetett egyesület az év elején megtámadta a győri Audi-gyár bővítési beruházásának környezetvédelmi engedélyét. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság májusban megszüntette a TTT által indított pert, mivel a szervezet megállapodást kötött az Audival. Zsák kompenzációképpen más természetvédelmi területek fejlesztését kérte a német gyártól.
Ezt az Audi vesztegetési kísérletként értelmezte, és feljelentette Zsák Ferencet. Zsákot május 30-án vette őrizetbe a Nemzeti Nyomozó Iroda vesztegetés gyanújával. Az őrizetbe vétel után két nappal a Debreceni Városi Bíróság szabadlábra helyezte a környezetvédőt, de ezt az ügyészség megfellebbezte, és Zsákot június 16-án egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezték, amelyet július 15-én 3 hónappal meghosszabbítottak.
A Terror Háza előtt kezdett, majd a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai székháza előtt folytatódó demonstráción Vida Viktor, a Védegylet munkatársa mondott beszédet. Kiemelte, az elsődleges cél, hogy az egy hónapja előzetesben lévő Zsák Ferenc szabadlábon védekezhessen. A demonstrációra érkezők és az újságírók is úgy tudták, hogy az épületben lévő Zsákot innen szállítják tovább hétfőn Debrecenbe, de őt már szombaton, a demonstráció meghirdetése után egy nappal átvittékA demonstráción több kérdést is feltettek az ügyészségnek, a kormánynak, az Audi-gyárnak és az EU-nak. Miért kell Zsáknak előzetes letartoztatásban várnia a tárgyalásig, mikor sokkal nagyobb bűnt elkövető gyanúsítottaknak van lehetőségük szabadlábon védekezni? A kormánynak intézett kérdés arra vonatkozott, hogy az nyomást gyakorolt-e az ügyészségre és hagyja-e szabadon dolgozni a vádhatóságot. Miért egy süllyedő hajóra, az autógyártásra helyezi az ország jövőjét a kormány és miért a multinacionális tőke kiszolgálója ahelyett, hogy a kis és középvállalatokat támogatná? - kérdezte Vida.
Az Audinak feltett kérdésében Vida azt fejtegette, hogy ezzel a lépésével a cég zavarba hozza a vásárlóit és lerombolja az eddig felépített környezetvédelmet támogató arculatát. Az EU-nak és az Európai Bizottságnak intézett kérdés arra vonatkozott, hogy az EB áldását adta arra, hogy átminősítsék a győrszentiváni lőteret és az lekerüljön a Natura 2000 természetvédelmi hálózat listájáról.
A beszéd után a résztvevők felállítottak egy üzenőfalat, ahol bárki üzenhetett az őrizetben lévő környezetvédőnek.
2010 szeptemberében maga Orbán miniszterelnök jelentette be Rupert Stadler Audi AG-elnök társaságában, hogy az autógyár 900 millió eurós beruházással új üzemet épít Győrben, ami 1800 munkahelyet teremt. A volt győrszentiváni lőtér ekkoriban „kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként” a „Natura 2000” hálózat része volt, és nagyjából 100 faj, köztük két, igen ritka élőlény lakhelye: a 100 ezer forint eszmei értékű magyar futrinkáé és a 10 ezres eszmei értékű homoki nősziromé. Az Audi azt ígérte, hogy máshová költözteti a bogarakat és virágokat, de a Fertő-Hanság Nemzeti Park egy tanulmánya 16 százalékosra becsülte egy ilyen átelepítés alanyainak túlélési arányát.
Mint azt korábban az Index megírta [1] Zsák Ferenc összeszűrte a levet az Audi mellett a Honvédelmi Minisztériummal is, amikor feljelentést tett ellenük az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (Olaf). Arra hivatkozott, hogy a HM annak ellenére felvett EU-pénzeket a lőtér élővilágának konzerválására, hogy közben Magyarország az Európai Bizottságnál kérte a védett terület átadását az Audinak. Az Európai Bizottság kiemelt közérdekre hivatkozva megadta az engedélyt az átminősítésre, ezért épülhet gyár a korábbi védett területen.