2011. szeptember 12. - Megvalósításra vár egy fiatal építész-tervező művész diplomamunkája Aki egy nyári éjen a nap melegét még őrző földön fekve valósággal elkábult az égen fénylő pontok villódzó látványától, az égbolt sötétjén folyamként átkúszó, végtelenbe tűnő Tejút sugárzó fénycsíkjától, aki egyszer csak azon kapta magát, hogy a város, ahol él, mesterséges fényeivel elhalványítja a csillagokat és emiatt veszni véli az éjszaka varázsát, aki csőbe zárt lencsék rafinált kombinációjának köszönhetően kutatná a messzeséget, aki e rohanó világban még szeretne párjával csillagot választani, annak ajánlom figyelmébe egy fiatal kaposvári építész-tervező művész diplomamunkáját, aki csillagdát álmodott a Zselic szívébe. Ha terve “testet öltene”, a tájvédelmi körzet nemcsak a Nemzetközi Csillagoségbolt-park kitüntető címet tudhatná magának, hanem egy olyan helyet is, ahonnan megfigyelhető az égi park – írja az MTI-Press.
Vermes Erika a kaposvári művészeti középiskola után némi kitérővel került Sopronba, a Nyugat-Magyarországi Egyetem építész-tervező művész szakára. Azt mondja, ez nem baj, mert minden korábbi tanulmánya hasznára vált, jól tudja majd hasznosítani munkája során. Ahogy évfolyamtársai közül sokaknak, neki is fejtörést okozott a diplomamunka kiválasztása. Aztán 2009-ben a “kezére játszott” egy, a sajtó által joggal “felkapott” esemény. Különleges, a világon is ritkaságszámba menő címmel tüntették ki a Somogy zöld szigeteként számon tartott Zselici Tájvédelmi Körzetet: Európában elsőként – a skóciai Galloway Parkkal közösen – elnyerte a Nemzetközi Csillagoségbolt-park (International Dark Sky Park) minősítést. (Azóta – idén – a Hortobágyi Nemzeti Park is elnyerte a címet.)
A Nemzetközi Csillagoségbolt-szövetség által alapított elismerést a világon eddig összesen nyolc olyan terület nyerte el, ahonnan fényszennyezés mentesen figyelhetők meg az éjszakai égbolt csodái. Ezekből Európában három, azon belül kettő Magyarországon van, amire nagyon büszkék lehetünk – osztja meg ismereteit a fiatal tervező, aki elmondása szerint a Zselicet érintő hír hallatán tudta, hogy ez a neki való téma. – Nagyon inspirált, hogy itt a közelben van egy ilyen különleges hely. Úgy éreztem, hogy ezen az ökoturisztikai szempontból fontos helyen életképes elgondolás egy csillagvizsgáló építése, aminek a természetkedvelő, csillagok iránt érdeklődő turisták és a szakemberek is jó hasznát vehetnék.
Távcső már van
Vermes elképzelése szerint a csillagda a zselici erdő mélyén – a Zselici dombság egyik legmagasabb pontján -, ám aszfaltozott úton kétfelől is könnyen megközelíthető helyen, Kardosfán, egy tisztáson épülhetne fel a Sefag Zrt. néhány száz méterre levő vendégházától. A kényelmes körülményeket, szállást és ellátást nyújtó vendégház biztosítaná az infrastruktúrát a csillagvizsgálónak, programként be is építhetné az ajánlatába.
A főépület kisebb konferenciáknak, előadásoknak, kiállításoknak, esetleg szakköröknek biztosíthatna helyet, itt lehetne a kutatóállomás a kézikönyvtárral és a folyóirat-olvasóval, továbbá a kiszolgáló-, gépészeti- és raktárhelyiségek, irodák, valamint az egész együttest felügyelő információs pont is – avat be a helyválasztás praktikus okaiba az építész-tervező.
A nagyobb fogadó- és főépület mellé kisebb tornyokat, valamint szállásépületet telepítettem, amelyeket akár külön, akár együtt bérelni lehetne – sorolja a funkciószerinti beosztásokat, hozzátéve, hogy amatőr vagy hivatásos csillagászok, annak készülő fiatalok akár több napot is eltölthetnének ott. Igyekszik elképzeltetni első komoly és leginkább szeretett, így okkal dédelgetett tervezői munkáját, hangsúlyozva, mivel a térségben jelentős fakitermelés folyik, így egyértelmű volt számára, hogy ebből a természetes anyagból készült épületben gondolkodik.
Egy távcső már biztosan várná az érdeklődőket a csillagvizsgálóban – mondja reménytelten a tervező, aki konzulensétől, Kolláth Zoltán csillagásztól tudja, hogy a Pécsi Tudományegyetem tulajdonában van egy távcső, amelyet szeretnének valahol – a legjobb esélyesként a Zselicben – felállítani. A csillagász ugyanakkor sajnálattal azt is közölte vele, hogy mindaddig, amíg nem lesz megfelelő pályázati forrás, addig nem tudnak semmit sem tenni, így a távcső csak egy raktárban áll, ami szerinte nem ideális megoldás.
A csillagok “eltűnnek”
Azt, hogy mennyibe kerülne a csillagvizsgáló megépítése, azt tervezője nem kalkulálta ki, mint ahogy azt sem, hogy mennyibe kerülne egy távcsőpark létrehozása. Azt viszont megpróbálta felmérni, hogy az ötlet életképes-e. Tapasztalata alapján az az általános vélemény alakult ki, hogy lehet létjogosultsága, hiszen főleg egyedülállósága miatt vonzaná az embereket. Bevételhez is juttatná a létesítményt, hozzájárulva annak gazdaságos működtetéséhez.
Magával ragadó lendülettel, lelkesen mesél a csillagdáról, érveket sorolva annak fontossága mellett. Úgy érzem, a Zselici dombság adottságai igazán különlegesek, ennek ellenére mégsem kap elég figyelmet a tájvédelmi körzetek között. Az elképzelt épület nemcsak nagy örömére szolgálna a csillagászoknak, hanem talán erősítené a térség turizmusát, és létrejöttével jobban felhívná a figyelmet a Zselici Tájvédelmi Körzet szépségére és különlegességére, illetve jelenlétével hangsúlyozná a fényszennyezettség visszaszorításának fontosságát – magyarázza.
Érvelése szerint azért is fontos lenne, hogy Kardosfán megépüljön a csillagvizsgáló, mert rohamosan apadnak azok a helyek, ahonnan a csillagos égbolt, a Tejút zavaró fényektől mentesen látható. A csillagok “eltűnnek”, pedig az éjszakai ég csodálatos látványa az emberiség kulturális örökségének része, amit meg kell óvnunk a jövő nemzedékei számára. A statisztikák azt mutatják, ha a fényszennyezés ilyen ütemben folytatódik, 2025-re szabad szemmel csak a Hold és néhány csillag lesz megfigyelhető az éjszakai égbolton.
Vermes Erika tervét a bírálók kiválóra értékelték és megvalósításra érdemesnek találták.
