2011.09.26 - Teljesíthetetlen lenne a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben vállalt 14,65 százalékos megújuló részarány elérése biomassza hasznosítás nélkül - fejtette ki a ZIP Magazinnak Rudolf Péter, a Biomassza Erőművek Egyesülésének (BEE) főtitkára.
Az ország biomassza alapon működő erőműveit tömörítő szövetség
szakembere szerint nőhet az energiaültetvények szerepe a jövőben, azok
ugyanis alacsony termőképességű területeken is létrehozhatók.
Mi a BEE véleménye a kormány által idén év elején elfogadott 2020-ig
szóló Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervről és a most
elfogadott, 2030-ig szóló Nemzeti Energiastratégiáról? Önök szerint
melyek az anyagok erősségei, melyek a gyengeségei?
Önmagában mindkét tanulmányt jó anyagnak tartjuk, amelyekből látszik,
hogy Magyarországnak milyen irányba kell haladnia, annak érdekében, hogy
a kitűzött energiapolitikai terveit megvalósíthassa. A BEE támogatja az
energiastratégia azon megállapítását, hogy a megújuló energia potenciál
kihasználása az ország létkérdése mind technológiai, mind primerenergia
oldalon. Véleményünk szerint a szilárd biomassza-potenciál kiaknázása
nélkül Magyarország az EU felé tett „zöld vállalásainak” töredékét tudta
volna csak mostanra teljesíteni, a Megújuló Energia Hasznosítási
Cselekvési Tervben vállalt 14,65 százalékos megújuló részarány elérése
pedig teljesíthetetlen a biomassza hasznosítása nélkül. A BEE
szakemberei szerint azonban az energiastratégiából nem olvasható ki
egyértelműen, hogy mekkora szerepet szán a jövőben az energiatermelésen
belül a faanyagnak, Magyarország egyik legnagyobb szilárd biomassza
potenciáljának. Mind erdészeti, mind energetikai szakvélemények alapján a
faanyag felhasználása nemzetgazdasági érdek és erősség, az
energiastratégiának tehát ki kellene hangsúlyoznia annak szerepét. A
stratégia részletesen kitér az úgynevezett energiaültetvények
kérdéskörére is, amellyel kapcsolatban a BEE tagerőművei jelentős
tudásanyagot és tapasztalatot halmoztak fel az elmúlt évek során. A
stratégia olyan, a környezetért aggódók körében sokszor hangoztatott, ám
a szakértők szerint hibás - véleményt fogalmaz meg, mely szerint az
ültetvények monokultúraként rendkívül károsak, az élelmiszerbiztonságot
veszélyeztetik, öntözésigényük pedig óriási. Ezzel szemben a gyakorlati
tapasztalatok és a kutatási eredmények azt igazolják, hogy az
energiaültetvények növényvédőszer-igénye rendkívül alacsony, öntözni
pedig egyáltalán nem szükséges őket. Az élelmiszerjellegű
növénytermesztésre nincsenek hatással, hiszen energianövényeket ott
termesztenek, ahol kukoricát vagy búzát nem gazdaságos. A stratégia
emellett több ízben kiemeli a megújulók kapcsán a decentralizált
energiatermelés fontosságát. Ezzel kapcsolatban azt kívánjuk
hangsúlyozni, hogy azokon a helyeken, ahol nagyobb fogyasztói központok
vannak jelenleg is, például nagyobb méretű távhőrendszer, nem
célravezető a rendszer szétaprózása, hiszen ezeken a helyeken akár
megújuló energiaforrás alapon nagy hatékonysággal lehet hőt és villamos
energiát előállítani, kisebb tőkebevonással, versenyképes áron, ezért
véleményünk szerint a piac adottságainak megfelelően jól megférnek
egymás mellett a kisebb és a nagyobb rendszerek is.
- Említette, hogy a faanyag felhasználása nemzetgazdasági érdek és
erősség. Sokan azonban úgy vélik, az erdészetekből származó fa
energetikai célú elégetése az „erdők letarolását” vonja maga után…
Kimondottan energetikai céllal egy köbméter fát sem termelnek az
erdészeti társaságok. A fakitermelés során keletkezik olyan termék,
amelynek a hasznosíthatósága energetikai célra a legcélszerűbb, ezt
nevezik tűzifának. Csak tűzifát semelyik erdészeti társaság nem termel,
mert az a cél, hogy a fának a legjobban hasznosítható része a
bútoripari, furnér lemezipari felhasználásra kerüljön, és az, amiből már
parkettát sem lehet gazdaságosan gyártani, az lesz a tűzifa.
Magyarországon évtizedek óta tartamos (azaz fenntartható)
erdőgazdálkodás folyik. Hazánk volt az első európai állam (Mária Terézia
idején), ahol erdőtörvényt alkottak, amely azóta is a legszigorúbb a
kontinensen. Éppen ennek rendelkezéseit betartva szállítanak az
erdészeti társaságok kizárólag ilyen gazdálkodásból származó, másra nem
hasznosítható faanyagot az erőműveknek. Ezek a szabályozások a jövőben
még szigorúbbak lesznek, ezért nem tartom helyénvalónak a feltételezést
sem, mely szerint energetikai célból erdőterületek szűnnének meg.
- Az energiaültetvények megítélése is vitatott. Meghatározó-e jelenleg ezek szerepe alapanyag-ellátásukban?
Az energiaültetvények jelenleg még csak kezdeti stádiumban vannak jelen a
magyar biomassza piacon. Ezen ültetvények elterjesztésében a BEE
jelentős szerepet vállal, ugyanis tagvállalataink érdekeltségein belül
jöttek létre Magyarországon az első üzemi méretű ültetvények, melyek
2005. évre datálhatók. Ebben az időszakban az volt a cél, hogy bevonjuk a
mezőgazdaságot is a tüzelőanyag ellátásunkba, és azért hoztunk létre
energiaültetvényeket, hogy tapasztalatot szerezzünk, illetve, hogy
lehetőséget mutassunk a gazdálkodók számára arra, hogyan kapcsolódhatnak
be szántóföldi növénytermesztés keretein belül az erőművek tüzelőanyag
ellátás folyamatába. Nagyobb volumenű energiaültetvény létrehozása
hosszú távú folyamat, mely csak lassú felfutást tesz lehetővé, ezért a
mai tüzelőanyag portfóliónkba még csak néhány százalék nagyságrendben
van jelen az energiaültetvényi tüzelőanyag.
- Változhat-e ez a jövőben?
Véleményem szerint az energiaültetvények szerepe hosszú távon egyre
nagyobb jelentőséggel fog bírni, de az, hogy milyen nagyságban fog
hosszú távon rendelkezésre állni, nagymértékben függ a mindenkor
hatályos támogatási rendszertől, hiszen az energiaültetvények
létrehozása jelentős költséggel bír a telepítés évében. Nemzetgazdasági
szempontból az energiaültetvények szerepe jelentős, ugyanis olyan
szántóföldi területeken is létrehozhatók, melyek alacsony
termőképességűek, mindemellett az adott régió foglalkoztatottságára is
kedvező hatással vannak.
- Mi a véleményük a kötelező áramátvételi (KÁT) rendszer tervezett átalakításáról?
A tervezett átalakításokról már értesültünk, de egyelőre részletes
álláspontunkat még nem tudjuk megfogalmazni, ugyanis csak a koncepció
alapjait ismerjük, részleteket még nem tudunk. Azon álláspontunkat
viszont többször hangsúlyoztuk, miszerint a meglévő, jelenleg is működő
erőművek szabályozását nem tartjuk célszerűnek módosítani, ugyanis ez
megrendítheti a befektetők bizalmát, és a kiszámíthatóság alapjait
kérdőjelezheti meg. Az energia szektor működésének a titka a hosszú távú
tervezésben és a kiszámítható szabályozói környezetben rejlik, hiszen
jellegéből fakadóan az energetikai beruházások –a befektetett összeg
kiemelkedő mértéke miatt- csak hosszú távon térülnek meg. Ebből adódóan a
beruházások ellehetetlenüléséhez vezethet az időközben megváltozó
szabályozási környezet, ezért is fontos egy kiszámítható
energiastratégia, mely kulcsa az energiapiac működésének.
- Tudják-e folytatni tevékenységüket, ha esetleg erőműveik kikerülnek a KÁT által támogatott körből?
A KÁT, illetve a támogatási rendszer végérvényes megszűntetése
természetszerűleg a BEE tagvállalatainak működését ellehetetleníti,
ugyanis a villamos energia piac aktuális szabadpiaci árai a felmerült
költségeket sem fedik le, de ha emellett egy már az EU gyakorlatában
működő új rendszert vezetnek be, pl. a Zöld Bizonyítvány rendszerét,
akkor erőműveink működése – természetesen a szabályozás adta keretek
között - a továbbiakban is lehetséges lehet. Itt szeretnék visszautalni
az előző kérdésben adott válaszomban az energetikai ipar hosszú távú
kiszámíthatóság kritériumára.
