Az erdő felújítása
Erdőfelújításon az új erdőállomány megteremtését értjük. A kezelt erdőkben a kitermelés módja már eleve meghatározza az erdőfelújítás módját is. Az erdő felújítása időben egybeesik a kitermelési munkálatokkal, vagy szorosan követi azokat. Technikailag változatos eszköztár áll a rendelkezésünkre, lényegét tekintve a felújulás lehet természetes vagy mesterséges, történhet magról vagy vegetatív módon, illetve ezek kombinációja útján. Felújíthatunk állomány alatt, állományszegélyen illetve nyílt területen.
Az állomány alatti felújítás az erdő fokozatos, egyenletes vagy csoportos gyérítése nyomán megteremtett feltételekre és az erdő magtermőképességére alapoz. Fontos a vágásoknak az állomány magtermésével való összehangolása. A termőévekben talajelőkészítő munkákkal segíthetjük a természetes felújulást: a durva avar és humuszréteg, moha és indásnövénytakaró eltávolítása szintvonalak mentén elhelyezkedő 1 – 1,5 méteres váltakozó sávokban, a begyepesedett tömör talaj fellazítása, a túl sűrű cserjeszint illetve a hasznosíthatatlan fiatal újulat eltávolítása.Az állományszegélyen történő felújítás azon alapszik, hogy az állomány szélső övezetében egy megfelelő gyérítés nyomán meginduló felújulás az anyaállomány eltávolítása után is élvezi a szomszédos zárt állomány védelmét.
Nyílt terepen történő felújításra tarvágás után, az erdő valamilyen okból való kipusztulása esetén, vagy új területek erdősítésekor kerül sor. Ilyen esetben a magról való felújítás nagyon nehéz, inkább vegetatív módon sarjról, vagy mesterséges módon csemeteültetéssel történik a felújítás.
A mesterséges erdőfelőjítás módjai: közvetlen vetés, dugványozás és csemeteültetés. Erdőfelújítás esetén csak egedélyezett csemetekertekben termelt eredetbizonylattal rendelkező csemetét lehet elültetni. Be kell tartani a termőhelytípusnak és az erdő-alaptípusnak megfelelő felújítási képletet , ez tartalmazza a fafajösszetételt és az ültetési sémát (tehát hogy milyen fafajokat ültetünk, és egymáshoz képest milyen elrendezésben).
A felújításokat ápolni, gondozni kell, főleg az első években. Ápolási munkálatok: az előző évi ültettett tavaszi ellenőrzése, lombos fajok visszametszése, kapálás, sarlózás, hézagpótlás. A felújítások évi ellenőrzésére minden évben sor kerül, ekkor állapítják meg a következő évben szükséges ápolási munkálatokat, illetve sikeressé minősítik a felújítást, amennyiben az újulat elért bizonyos magasságot, képes az önálló továbbfejlődésre, és nem igényel további munkálatokat.
Az erdők nevelése
Az állományneveléssel az erdő növekedését és fejlődését irányítjuk az elérhető legnagyobb értékű fatermelés vagy egyéb szolgáltatás megvalósítása érdekében.
Nevelővágásokat fiatal és középkorú állományokban végzünk. A nevelővágások folyamatosan javítják a fafajösszetételt, az állomány minőségét és egészségi állapotát, csökkentik a záródást, nagyobb életteret biztosítva az értékes egyedeknek, anélkül azonban, hogy a természetes ágtisztulást megnehezítenék. Cél a legmegfelelőbb fafajösszetétel és állományszerkezet kialakítása, amely növeli az erdő ellenállóképességét és erősíti védelmi (csapadékmegtartó, talajvédő, éghajlatjavító, esztétikai) szerepét. A nevelővágások során amellett, hogy serkentjük az állomány magassági növekedését, biztosítjuk a kiválasztott törzsek számára az optimális koronaméret kifejlesztését ezzel elősegítve a vastagságbeli növekedést, és szükség esetén serkentjük a magtermelést is, tehát mindemellett értékesíthető faanyagot is nyerünk, amely az állomány természetes gyérülése során elveszne.
Az állomány kora szerint végzünk az újulatban és sűrű fiatalosban ollózást, a sűrű fiatalosban felszabadító vágást, a suhángos-rudaserdőben tisztítóvágást, nyesést és a fattyúhajtások visszavágását, a rudaserdő-középkorú erdőben pedig gyérítést. Egészségvédelmi vágásokat, erdőszegély-ápolást és közelítőnyomok (utak) kialakítását minden fejlődési szakaszban végzünk, a szükségleteknek megfelelően.
Az egészségvédelmi vágások célja az erdő jó egészségi állapotának a biztosítása. Ezek során eltávolítjuk a kiszáradt vagy száradó, kidőlt, törött, szél és hó által károsított, beteg és rovarok által megtámadott egyedeket és előkészítjük az erdővédelemben használt rovarfogó törzseket. Egészségvédelmi vágással időnként, folyamatosan, minden erdőt át kell járni. A biodiverzitás fenntartása érdekében ma már javasolják bizonyos mennyiségű holt fa meghagyását hektáronként, ami táplálékul szolgál az ökoszisztéma számos összetevőjének. A mi erdeinkben ez még nem jelent gondot, inkább az, hogy bizonyos mennyiség alatt nem jövedelmező az egészségvédelmi vágásokból származó fa kitermelése. Ezért találkozunk a kevésbé megközelíthető helyeken annyi száradékkal.
Orbók Ilona
zoldportal.ro
zoldportal.ro