2012. február 1. - Az amerikai Nemzeti Nukleáris Biztonsági Hivatal Sandia Laboratóriumában Red Jones and Brian Kast kifejlesztett és szabadalmaztatott egy olyan önvezérlő töltényt, amely képes változtatni a röppályáját, és akár két kilométerről is eltalálni egy mozgó célpontot.
Az intelligens tölténnyel úgy lehet lövöldözni, mint Angelina Jolie a Wantedban vagy a Gyilkos robotok Tom Selleckre.
A tíz centiméter hosszú, dart-szerű, kis kaliberű fegyverekbe alkalmas
golyó az orrában elhelyezett optikai szenzorokkal méri be a
lézersugárral megjelölt célpontot. Amikor a célpont – például egy
teherautó – a kilövés után elmozdul, a szenzorok ezt érzékelik, a
töltényen található apró kormányozó szárnyak pedig korrigálják a lövedék
röppályáját, így az továbbra is a célpontra tart.
A parancsokat egy nyolcbites cpu küldi el az elektromágneses
indítószerkezetnek, amely a szárnyakat azonnal működésbe hozza, amint a
lövedék elhagyja a fegyver csövét. Innentől kezdve a golyóba épített
műszerek aerodinamikusan irányítják azt a mozgó célponthoz, amin a
lövésznek viszont rajta kell tartania a lézert.
A tesztelés azt mutatta, hogy hétköznapi lőporral az elektromágneses
indítószerkezet akár 2,1 Machra is fel tudja gyorsítani a töltényt. A
kutatók azt remélik, hogy saját lőporkeverékkel a katonai használathoz
szükséges gyorsabb sebességet is elérhetik.
Más, mint a többi
A legtöbb puskagolyón barázdák találhatók, melyek miatt a lövedék
gyorsan forog, és így tud egyenesen repülni. Ahhoz, hogy egy golyónak
röptében változzon a pályája, a forgást ki kellett iktatni, amit a
bordák eltüntetésével oldották meg. Az önvezérlő töltény természetesen
egyenesen is tud szállni, az elöl elhelyezett súlypontnak köszönhetően.
A szabadalmi bejelentésben a Sandia azt írta, hogy a számítógépes
szimulációk alapján egy vezérlés nélküli lövedék valós körülmények
között akár kilenc méterrel is elvéthet egy ezer méternél távolabbi
célpontot, míg az önvezérelt golyóknál a tévesztés mértéke húsz
centimeteren belül van. A töltényt élőben éjszaka tesztelték egy, a
csúcsára erősített világító leddel, mely a kilövés után is tovább
működött, így bebizonyították, hogy a golyó áramkörei túlélik a tüzelés
pillanatát.
A Sandia csapata számára az egyetlen kihívás az marad, hogy elég olcsóvá
tegyék az intelligens golyókat a mindennapi használathoz. Bár a
prototípushoz nincs szükség a vezérelt rakétákban található
tehetetlenségi mérőegység (IMU) nevű drága műszerre, a töltény még így
is sokba kerül. A Sandia ezért egyelőre keresi azt a partnercéget, amely
piacra dobja majd a hi-tech töltényt, vevőként pedig a hadseregre, a
bűnüldöző szervekre és vadászokra számítanak.
