Csak a csóró orvhalászok akadnak fel a halőrök hálóján (origo)

2012. 06. 04. - Szigony, robbanóanyag, hurkos csapda, fegyverarzenál és sárkányrepülő - az orvhalászok- és vadászok változatos eszközökkel fosztogatják a hal- és vadállományt, míg az őket üldöző halőrök és vadőrök leginkább csak rájuk ijeszteni tudnak.  A belügyminisztérium a hatásosabb fellépés érdekében igazoltatási és intézkedési jogkört is adna a halőröknek, vadőröknek, mezőőröknek, de a terepen dolgozók szerint ezzel nem fogják tudni megoldani a problémát.
"Üti az autó, viszi a kutya, mink lőjük hivatalszerűen a megadott keretek között, viszi az orvvadász, viszi a betegség..." - összegezte a vadak helyzetét a rá bízott területen Lakiteleken, Seres Tamás hivatásos vadász, vadőr. A vadász nem tudott pontos adatot mondani arra, hogy mekkora kár éri a társaságot az ellopott, orvul elejtett vad miatt, csak utalt rá, hogy jelentős lehet a kár. "És akkor elcsodálkozol rajta, hogy 'jé még van őz?'"
A vadőrök - a halőrökkel, mezőőrökkel és közterület-fenntartókkal együtt - a jövőben határozottabban felléphentek majd a tolvajok ellen, ha a parlament elfogadja a Belügyminisztérium áprilisban nyilvánosságra hozott tervezetét. Pintér Sándor belügyminiszter a kormánypárti frakciók múlt heti ülésén elmondta, hogy többek között azt szeretné, ha a felsoroltak igazoltatási jogkört is kapnának, és nem kellene például megvárniuk a rendőrök megérkezését, ha több mázsa vad- vagy hallopáson érnek valakit a rájuk bízott területen. A miniszter indoklása szerint az utóbbi időben a szociális helyzet romlása miatt jelentősen megszaporodtak az ilyen cselekmények, ezért indokolt szigorítani az eddigi szabályozáson.

Drót a csigolyák között
Seres Tamás egy kisebb, ötezer hektáros, főleg apróvadas vadászterületet felügyel Lakitelek határában. Pénten az úgynevezett "kistölgyesbe" kísértük el, piros terepjárójával a reggeli zivatar után száradó erdőt ment szemlézni. Seres Tamás közel harminc éve űzi a foglalkozást. A vadlopás, az orvvadászat mindenféle ágával találkozott, a hurkolótól a fegyveres orvvadászig. Szerinte a rendszerváltás idején volt a legrosszabb a helyzet, azóta javult, de "ezek mindig is élő dolgok lesznek".
Legutóbb két hete szóltak neki, hogy az egyik esőelvezető árokba rakott ki valaki hurkokat, de mikor arra került már nem talált semmit. Azt mondta, az is gyakori, hogy gyümölcsösök kerítését megbontva alakítják ki a hurkot. A módszerről megvetően beszél. "Láttam már olyat, hogy a két gerinccsigolyája közé vágott be a drót a sutának, de még így is vergődött."
Volt olyan, aki a hóban tette ki a csapdákat, és a nyomok egyenesen a tanyájához vezettek, de nem volt ott a vad, így hiába jelentették volna föl. "Elviszi a rendőr, elbeszélget vele, aztán elengedi." Ő a pszichés nyomást szokta alkalmazni, és amikor feltűnik, neki, hogy valaki rosszban sántikál, akkor "hajnali négykor a fasorból, amikor nem számít rá, jó hangosan ráköszönsz, hogy 'Jó reggelt!'. Akkor azért tudja, hogy te is arrafelé mászkálsz."
A leghatásosabb módszer azonban az, ha sokat van kint a területen, és összeszedi a hurkokat - mondta, miközben árokparton, sással benőtt csapáson, lucernatáblák között zötyögött a kocsi. A lucernatábla túloldalán őzek riadtak, a csapás menti gazból mezei nyúl ugrott elő, a kerítéseken gyurgyalagok lakmározták bogárebédjüket.

Fel sem tűnik
Vannak fegyveres orvvadászok is. Korábban elterjedtebb volt a lámpázás, amikor éjszaka ennek fényével keresték és lőtték meg a vadat autóból. "Az őzekhez például akár 30 méterre is közel lehet menni, miközben nappal 200 méteres távolságból is elugranak." Ilyenkor volt, hogy "15-20 nyulat is összepötyögtettek egy este", de ez ma már feltűnő, inkább a nappalt választják. "Simán kimennek nappal, a kisbirtokok miatt annyian mozognak a területen, hogy fel sem tűnik." Ilyenkor az lehet árulkodó jel, hogy a lépésben haladó kocsi mindkét oldalán le vannak eresztve az ablakok, és hátul meg elöl is csak egy-egy ember ül.
A környélbeli orvvadászok szerinte főként kiskaliberű fegyverekkel dolgoznak. A 0.22-es "FÉG-es lámpagyári puskák" régi sportklubokból kerülhettek illetéktelenek kezébe - vélte. Hátrányuk, hogy gyakran nem végeznek azonnal a vaddal, és a kapkodva célzó orvvadász nem kezdi el keresgélni az esetenként 50-80 méterrel odébb összeesett vadat. "Inkább lő magának másikat."
"Nem szívesen beszél róla senki, de a vadásztársak között is van olyan, aki erősen benne van a dologban" - mondta. Ilyennel neki is akadt már dolga. Az érintettet, aki bejelentés nélkül, feketén járt ki vadászni, nem jelentették fel, cserébe kilépett a társaságból, és csak a földművelési hivatal szabott ki rá bírságot, illetve felfüggesztették az engedélyét, de könnyen vette az egészet."Meg tudta úszni 100 ezer forintból, ráadásul átment a másik megyébe és ott váltotta ki megint az engedélyt" - mesélte.

"Be akarták vinni"
A vadász az ilyen esetek miatt nincs meggyőződve a hatóságok hatékonyságáról. Azt mesélte, falubelijük közül négy vagy öt embert fogott meg, mindet rendőrségre vitte, de semmi nem történt, "még 300 forint büntetést sem kaptak". Őt viszont szidalmazták. Előfordult, hogy megállított egy gyanús autót, a csomagtartójában egy nagy üres vájling volt, az ülések mellett a kocsi padlójára fektetve pedig egy távcsöves 0.22-es puska. "Mire a rendőrökhöz kerültek azt mondták, a farakást ellenőrizték abban találták a fegyvert, és épp be akarták vinni az őrsre."
Ő ezért nem elsősorban a nagyobb jogköröket hiányolja, hanem a hatóságok komolyabb fellépését. "Eltelik 3-4-5 év mire megfogsz egy ilyet. Ennyi idő is lehet, hogy mire eljutsz odáig, hogy elbírod kapni, és akkor a végén (csettint) csak így elengedik. Akkor, tudod, egy kicsit lerohad az ember."
Szerinte az összes őrzést végző közül a hivatásos vadászt illeti meg a legkevesebb jogosultság, pedig ők általában fegyveres emberrel találkoznak. "Mink eléggé kiszolgáltatott helyzetben vagyunk" - mondta. Ezen javíthatnak a Belügyminisztérium által tervezett kibővített jogkörök, de vannak kétségei. "Most fölszólíthatom, meg kihívhatom a rendőrt, de vissza nem tarthatom." De ha megkapja a lehetőséget, hogy visszatartsa az érintettet, akkor nem tudja, hogy azt miként tehetné majd meg. "Lekötözöm? Ráfogom a fegyvert?" - kérdezte.

Javuló tendencia
A belügyminisztérium tervei szerint az új jogosítványokkal csak a kormánytisztviselői, köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban állókat vértezik fel, a különböző egyesületeknél dolgozó halőrökre, vadőrökre nem vonatkozna a bővítés.
Az [origo] által megkérdezett egyesületi halőrök nem örülnek ennek, ők jogkörük szűkítéseként élik ezt meg. A Tőserdő melletti Szikra holtágnál a reggeli zivatarban halat telepítő Kovács Sándor, a Horgász Egyesületek Bács-Kiskun Megyei Szövetsége ügyvezető elnöke, illetve Juhász János, az egyesület halőreinek csoportvezetője szerint nekik kiemelkedően jó a kapcsolatuk a rendőrséggel, és azonnal riasztják a járőröket, ha valakit tetten érnek, és nem akarja magát igazolni. Közös akciókat is szerveznek, és oktatásokat is tartanak a rendőröknek.
Ők többek között ennek a hatékony közös fellépésnek tudják be, hogy folyamatos javuló tendenciát mutatnak az adataik. Míg 2007-ben közel 200, tavaly 70 feljelentést tettek a szervezet hivatásos halőrei, ami azt jelzi, kevesebb az orvhorgász. A másik nagy segítség az volt, amikor az orvhalászatot állatkínzásként, az állatvédelmi törvény alapjn is büntethetővé tették. További javulást attól az idén tervezett jogszabály-módosítástól várnak, amelynek értelmében börtönnel is sújthatják az orvhalászokat.

"Mindenféle csodaeszköz"
Szigony, mérgező anyag, robbanóanyag, váltóáramú villanyhalász-gép, "ólomba öntött hármas horog", nyakzóháló - sorolják a tiltott módszereket és eszközöket, amelyekkel dolguk szokott akadni. A szigonnyal például ősszel a letisztuló vizekben szoktak dolgozni az orvhalászok, bevilágítva lámpával a felszín alá, a hármas horoggal vagy más néven gereblyével a halak téli vermelő helyeit dézsmálják, a halaknak súlyos sérüléseket okozó nyakzóhálót pedig rövid időn belül képesek kihelyezni és beszedni az orvhalászok.
A festői fekvésű Szikra holtágnál elsősorban egy, a halászati előírásokat semmibe vevő - a halőrök vezetője szerint halat nem telepítő, télen a halak számára oxigént jelentő lékelést elhanyagoló -, a holtág egy szakaszát magántulajdonában tudó "maszekkal" gyűlik meg a bajuk. Orvhorgászattal más területek - például a Kunsági-főcsatorna vagy a tassi holtág - sokkal fertőzöttebbek.
Az orvhalászok között is vannak különbségek, a szegények és a Kecel, Soltvadkert, Kiskőrös települések jelentette "aranyháromszögben" ügyködő, a halat "mindenféle csodaeszközzel" lopó csoportok között - mesélte Kovács Sándor. Utóbbiak a legmárkásabb elektromos halászgépet szerzik be, a legjobb csónakot, sőt volt példa arra, hogy sárkányrepülővel derítették fel a halrajok előfordulását. Az ilyeneket lehetetlen megfogni - mondták. "Mobiltelefonon leadják egymásnak a drótot", éjszaka hőkamerával figyelnek, hogy eliszkolhassanak a halőrök elől, csónakjukat autójuk kipufogójával fújják fel pillanatok alatt.

Elkobzás és kommandó
Ezek az orvhalászok a jogszabályokban is tájékozottak, ha rajtakapják őket a kocsiban a hallal, gyakran az a szövegük, hogy kapta, találta, vette. Nagyon felkészültnek kell lenniük a halőrüknek is - mondta Juhász János, a csoportvezető. "Gyakran félnapos, napos odafigyeléseket igényel, meg kell figyelni, mit csinál az elkövető. "Bizonyítani kell ezeket a dolgokat igen keményen. Meg kell lenni az eszköznek, a zsákmánynak, a módszernek" - sorolta.
Persze becsúszhat néha baki. Juhász szerint volt példa arra, hogy azon bukott el egy engedély nélkül elektromos halászgépet használó orvhalász elleni eljárás megindítása, hogy nem vitték magukkal a gép működtetéséhez használt aggregátorba való benzint. Ennek híján a hatóságok nem tudták halfogásra alkalmas eszköznek nyilvánítani a gépet, használója megúszta a felelősségre vonást. Volt már példa arra is, hogy a rajta kapott orvhalász egyszerűen vízbe dobta a halászgépet, és a halőrök hiába keresték búvárruhában is, nem lelték meg.
A jogkörök rájuk nézve várható szűkítését nem tartják indokoltnak, bár jó kapcsolatban vannak a rendőrökkel, és bármikor időn belül kijönnek, ha riasztják őket. Szívesen látnának azonban regionális központi halőrkommandókat, és emellett lehetővé tennék, hogy a kanadai halászati törvény mintájára itthon is elkobozhassák az orvhalászoktól a felszerelésüket, de még a járművet is amellyel azt a vízpartra szállították. Ballai Vince