2012. június 5. - Tegyél a környezetért! A Nemzetközi Környezetvédelmi Világnap alapjait egy 1972. június 5-én tartott stockholmi ENSZ konferencián fektették le.
A világnap céljaként az emberek felelősségtudatának felkeltését,
erősítését, a környezet megóvásának, tiszteletben tartásának érdekéért
tett erőfeszítéseket határozták meg.A tanácskozás nyomán létrehozták az
állami környezetvédelmi szervezeteket - hivatalok, minisztériumok
alakultak. Magyarországon 1977-ben alapították meg az Országos
Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt mint illetékes főhatóságot. Az
emberi környezettel foglalkozó konferencia ezt a napot határozatában
nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította.
A világnap célja, hogy felébressze az emberekben a felelősségtudatot, és
rávezesse őket arra, hogy mindenkinek magának kell tennie valamit
természetes, épített, társadalmi és belső környezetünk megóvásáért,
harmonikusabbá tételéért.
Az áprilisi Föld Napja és a június 5-ei Környezetvédelmi Világnap között
kialakult egyfajta munkamegosztás. Az előbbin elsősorban a
természetvédelemre koncentrálnak, és fő szervezői inkább társadalmi
szervezetek, az utóbbin a környezetvédelem a fő téma, és szervezésében
inkább a kormányzati intézmények vesznek részt. A két tábor kölcsönösen
segíti egymást.
A törekvés egy másik nem titkolt célja az energiatakarékosság, a helyi
erőforrások használatának ösztönzése, illetve a környezetzennyezés
megelőzése és kezelése. Mára a cél nem lehet kevesebb, mint az
elméletekről a tettek mezejére lépni, a felelősen gondolkodó emberek
tudását fejleszteni és átadni a felnövekvő generációknak. Terjeszteni a
legszélesebb értelemben vett globális környezetttudatos magatartást,
helyi szinten pozitív környezeti tevékenységeket végezni.
Céljaik közt szerepelt:
- az energiatakarékosság,
- a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználása;
- a megújuló természeti források hasznosítása;
- a szemét- és hulladékképződés csökkentése;
- a környezetszennyezés megelőzése.
Mit tehetünk e téren mi, egyszerű emberek, a Föld tudatos lakói?
Talán a hétköznapok mindennapjait éljük okosabban. Sokunkat zavar az a
rengeteg reklámújság, amely mindennap a postaládánkban landol. Ne
legyünk áldozatai, ne aszerint éljünk, vásároljunk, amit és ahogyan ezek
a lapok súgnak. Vásároljunk tudatosan - hazai terméket -, s ne azt,
amit épp akciósan kínálnak, hanem azt, amire szükségünk van. Ha
közvetlen környezetünkről származó élelmiszert visszük haza, már tettünk
valamit, hisz kevesebb szállítást vett igénybe forgalmazása, ezzel
pedig megelőzzük azokat a szmogriadókat, amelyben már volt részünk,
megtapasztalhattuk.
Városainkban egyre több helyen sorakoznak a szelektív hulladékgyűjtők,
ma már egyre több vidéki településen viszik el szervezetten a
szelektíven összegyűjtött háztartási hulladékot. Éljünk vele,
tájékozódjunk, kapcsolódjunk be a civil társadalom környezetvédő
szervezeteibe! S ha mindezt megtettük és átgondoltuk, hogy mi mit
tehetünk, meglepődünk a következtetéseinken: Rádöbbenhetünk, hogy
gazdálkodhatunk okosan az energiával; vásárolhatunk hosszú élettartalmú
terméket, visszaváltható csomagolásban, amelyek nem szennyezik a
környezetet. S ha mégis elkerülhetetlen a műanyag csomagolás, miután már
nincs többé szükségünk rá, ne dobjuk ki, hanem gyűjtsük szelektíven.
A tudatos társadalom nem sanyargatja magát, hanem szebbé, kényelmesebbé
teszi környezetét, felhasználva azt, amit a természet nyújt. Élénkítsük
udvarainkat virágokkal, hogy kedvünk teljék szépségükben, ültessünk
fákat, hogy őrizzük a levegő tisztaságát, kiránduljunk, de gyűjtsük
össze magunk után a szemetet!
Vizeinkre úgy vigyázzunk, mint egyetlen kincsünkre, amely létfontosságú
az életben maradásunkhoz. Ne öntsünk olyan anyagokat a lefolyókba,
amelyek nem bomlanak le, amelyeknek ma még nem látjuk a következményeit,
de látni fogják unokáink!
Nézzük mi mindent tehetünk környezetünkért:
Pontosan ugyanazt, amit az év összes többi napján. De remek apropót
nyújt az első lépés megtételéhez, amiről köztudott, hogy a
legnehezebb. Íme néhány tanács a környezetvédelmi világnapra:
1. Ne légy a reklámok áldozata!
Fogyasztói döntéseidnél hallgass valóságos igényeidre, és ne a reklámok
rábeszélésére. Részesítsd előnyben a hazai termékeket, a környező
területekről származó élelmiszereket. Ezáltal kevesebb szállításra lesz
szükség, ami által növelni tudod a gazdasági jólétet.
2. Tájékozódj!
Kísérd figyelemmel a környezetvédelmi műsorokat, olvasd el a környezet-,
természetvédelemmel foglalkozó könyveket, folyóiratokat!
3. Ismerkedj a civilekkel!
Kapcsolódj be környezetvédő szervezetek munkájába, tanulmányozd
állásfoglalásaikat, kövesd végig kampányaikat, akcióikat. Ismerkedj
oktatócsomagjaikkal, kiadványaikkal.
4. Gondold végig, hogy mi mindent végzel egy nap leforgása alatt!
Sorold fel a tevékenységeket, és nézd meg, milyen hatással vannak azok a
környezetre. Gondold végig, hogyan tudnál változtatni magatartásodon,
hogy kevésbé károsítsd a környezetet.
5. Vigyél életet környezetedbe!
Mérd fel a környező virágtartókat, kertet, erkélyt, ablakpárkányt,
utcát, hogyan tudnál állapotán javítani? Ha van felelős fenntartója,
lépj kapcsolatba vele.
6. Légy próféta saját hazádban-házadban!
Vedd nagyító alá háztartásod és munkahelyed energiafogyasztását. Találd
ki, miként lehetne az energiával takarékoskodni! Vedd rá családodat,
munkatársaidat, hogy járjanak el hasonlóképp.
7. Válaszd a visszaváltható, hosszú élettartamú termékeket!
Vásárlásnál legyünk figyelmesek, vásároljunk tudatosan! Ha teheted
inkább a hazai termékeket, a hozzád közelebb eső helyeken előállított
termékeket és élelmiszereket vásárold, ezáltal a szállítási és
energiaköltségeken túl a levegőszennyezés javításhoz is hozzájárulsz.
Őseink idejében még nem voltak eldobható dolgok, ezek az ipari
„fejlődésnek köszönhető” melléktermékek. Ha teheted kerüld sz olyan
termékek vásárlását, amik nagy szeméttel járnak, válaszd az
újrahasznosítható dolgokat. Ne fogadd el az üzletek kínálta
műanyagszatyrokat, vigyél magaddal sajátot, ezzel már hozzájárultál,
hogy feleslegesen terheld a környezetet.
Nagyszüleink életében még nem léteztek egyszer használatos, eldobható
termékek. Akkoriban mindent újra és újra használtak, és ez nem okozott
gondot. Törekedj Te is az ehhez hasonló, fenntartható életmód
megvalósítására, válaszd a visszaválthatót, ne vásárolj fölöslegesen
csomagolóanyagot, eldobható termékeket. Így a piacot is kedvezően
befolyásolhatod.
8. A víz élet!
Elsőként említhetnénk a szinte minden életfolyamat alapját képező vizet.
Hazánk ilyen szempontból nagyon szerencsés helyzetben van, hisz a
tiszta ivóvízért elég megynyitnunk a csapot. De erre a kincsünkre
vigyázni kell, így takarékoskodjunk vele, amivel energiát és pénzt is
takarítunk a család és mindannyiunk számára. Arra is fontos
odafigyelnünk, hogy veszereket ne öntsünk a lefolyóba, mert nem bomlanak
le maradéktalanul, így a későbbiekben „mi isszuk meg a levét”. Ha egy
napig víz nélkül kellene lenned, rájössz, milyen értékes is a víz.
Takarékoskodjunk vele! Szereld föl háztartásodat víztakarékos
berendezésekkel, javíttasd meg a csöpögő csapokat, zuhanyozz fürdés
helyett, szereld át WC-tartályodat, hogy víztakarékos legyen.
9. Élni csak harmóniában!
Keress olyan tevékenységeket és szakíts is rá időt, amellyel
megteremtheted belső harmóniádat, hogy önmagaddal és társaiddal is
békében élhess! Élj rendszeres napi, heti és évszakos életritmus
szerint, így kevésbé ragad magával a mindennapok rohanása. Ne feledkezz
meg családodról, barátaidról sem, oszd meg velük örömödet, gondodat!
10. Tedd kellemessé a mesterséges környezetet, amely körülvesz!
Épített környezetünk összképe, minősége észrevétlenül formálja
egyéniségünket, hangulatunkat, sőt egészségünket is. Gondoskodj róla,
hogy az emberalkotta környezeted is egyensúlyt, békét sugározzon,
esztétikus legyen. Építs és használj a tájba illő, természetes
anyagokból készült, tartós építményeket és tárgyakat.
11. Ne legyünk egyformák!
Az ember, a Föld különböző szegletein más-más kultúrát hozott létre,
amelyek érdemesek arra, hogy fennmaradjanak. Segíts Te is megőrizni a
sokszínűséget, légy hű saját kultúrádhoz, küzdj az uniformizálódás
ellen.
12. Ép testben ép lélek
Gondoskodj magad és családtagjaid egészséges táplálkozásáról,
testmozgásáról, nyugodt pihenéséről. Oldd a feszültséget, és segíts
társaidnak, hogy minél kevesebb stressz érje őket.
13. Életmódváltás
Gondolkozz el napi tevékenységeiden, hogymik azok a dolgok amiken
változtathatnál annak érdekében, hogy egy takarékosabb életet élhess. Ha
kitaláltad, bátran oszdd meg családoddal, barátaiddal. Figyelj oda a
helyes életmódra, póbáld meg úgy beosztani a napodat, hogy minden
beleférjen. Nappal cselekedj, az éjszakát pedig használd alvásra. A
sport kiegyensúlyoztabbá és boldogabbá fogja tenni az életedet, ugyanis
ugyanazokat a hormonokat termeli, mint a csokievés vagy a szerelem, a
döntéseid egyértelműbbé, szemléletedet tisztábbá fog válni. Mozogj a
barátokkal és a családoddal is!
A környezetvédelem kialakulásának története
A környezetvédelem mint országhatárokat átlépő, nagy társadalmi mozgalom
a 20. század hatvanas éveiben alakult ki az Amerikai Egyesült
Államokban. 1962-ben egy fantáziadús amerikai újságírónő, Rachel Carson
megírta Néma tavasz című művét. A könyv a természetben felhasznált
kémiai anyagok kedvezőtlen biológiai hatására hívta fel a figyelmet. A
Néma tavasz nem nevezhető tudományos műnek, ugyanakkor igen színesen és
megrázóan ábrázolja a peszticidek helytelen alkalmazásának nemkívánatos
következményeit. Ez a népszerű könyv kétségkívül hozzájárult ahhoz, hogy
a környezet megóvása társadalmi mozgalommá vált.
A 20. század hatvanas éveinek első felében az a látomás, amelyet Rachel
Carson leírt, teljesen szokatlan volt és drámai módon rázta fel a vezető
értelmiségi körök lelkiismeretét. Ennek következtében a Néma tavasz
című könyv megjelenésétől lehet számítani a környezetvédelem fogalmának
bekerülését a társadalmi tudatba és az emberek gondolkodásába.
A 20. század hetvenes évtizedének első fele tele volt jelentős
eseményekkel, amelyek hosszú időre meghatározták a környezetvédelmi
cselekvések irányait. A környezet- és természetvédő aktivisták
javaslatára 1970. április 22-ikén tartották meg az Egyesült Államokban
az első Föld Napja rendezvényt. A média nagy segítséget nyújtott az
esemény népszerűsítéséhez, ennek köszönhetően országszerte mintegy 20
millió ember vett részt a különböző rendezvényeken, felvonulásokon, és
tiltakozott a környezet romlása ellen. A modern környezetvédelmi
mozgalmak megjelenését ettől a dátumtól számítják. Később a
kezdeményezés átterjedt a többi kontinensre, és ma már világszerte, így
Magyarországon is minden évben megtartják a Föld Napját április 22-én,
amikor is értékelik a globális és helyi problémákat.
A következő fontos esemény a Római Klub létrejötte volt, ami a
globálisan gondolkodó elit értelmiség vitafóruma, szigorúan zártkörű
tagsággal: maximum 100 fő lehet a tagja. E zártkörű elit társaság első
jelentését Dennis Meadows és munkatársai állították össze, és 1972-ben
jelent meg Növekedés határai címmel. A szerzők arra a következtetésre
jutottak, hogy a 21. század közepére globális környezeti katasztrófa
léphet fel, kimerülnek a természeti erőforrások, drámai módon
megnövekszik a környezet szennyezettsége, s a Föld rohamosan növekvő
lakosságát egyre nehezebb lesz megfelelő mennyiségű és minőségű
élelemmel, ivóvízzel ellátni. Mindennek elkerülésére kidolgozták a
globális egyensúly koncepcióját, amely szerint sürgősen csökkenteni kell
a népesség növekedését, korlátozni kell az ipari termelést és a meg nem
újuló természeti erőforrások felhasználását.
A jelentés javaslatai nagyrészt és egyoldalúan a gazdasági növekedés
korlátozására irányultak. A fejlődő országok politikusai és tudósai
általánosságban ellenérzéssel fogadták a Római Klub első jelentését,
amely lényegében megalapozta a zéró növekedés koncepcióját. A fejlődő
világ esetében mindez egyenlő lett volna a szegénység és elmaradottság
konzerválásával. Így természetes, hogy ezeket a nézeteket a fejlődő
országok politikusai, közéleti személyiségei nem tehették magukévá.
Minden kritika ellenére a Növekedés határainak óriási érdeme, hogy
felrázta a világ lelkiismeretét. Vitákat gerjesztett a további
útkeresés, a méltányos, történelmileg is igazságos megoldások érdekében.
További lényeges előrelépést jelentett az UNESCO Ember és bioszféra
programja. E nemzetközi együttműködési programot több éves előkészítő
munka után, az UNESCO 1970 októberi közgyűlésén fogadták el. Alapvetően
azt vizsgálták, hogy az egyes éghajlati övezetek - mint például a
trópusi erdők, mérsékelt égövi erdők, szavannák és füves területek,
hegyi ökoszisztémák, illetve tavak, folyóvizek, tengerparti övezetek,
szigetek - élővilága és az emberi tevékenység között milyen
kölcsönhatások alakulnak ki.
