2012. augusztus 6. - Az Altaj hegyeiben a gleccserek helyét hamarosan
erdők foglalják el – állítják a kutatók. A klimatikus változások miatt a
jégtömegek gyorsan olvadnak. Az utóbbi 40 év alatt 77 gleccser olvad fel. Az Altaji Állami Egyetem szakemberei szerint ez a tendencia megmarad a közeli évtizedben is.
Az altaji gleccserek már a 19. század közepén olvadásnak indultak, azóta másfél-két kilométernyit húzódtak vissza. Évenként 10-15 méter jég tűnik el - mondta Rádiónknak adott interjújában Oleg Osztanyin, az Altaji Állami Egyetem geográfiai tanszékének docense.
- Ez vonatkozik a nagy völgyekre és a gleccserekre. Ugyanakkor az utóbbi időkre gyorsabb ütemű az olvadás. Így 2008-ban a Szofijszkij gleccser évente 40 méteres gyorsasággal olvadt, ami elég nagy ütem.
A tudósok véleménye szerint a gleccserek olvadása összefügg a globális felmelegedéssel. Az Altaj körzetében száz év alatt másfél fokkal nőtt a hőmérséklet, és ez a folyamat növekvő dinamikát mutat. Az előrejelzések szerint a közeli évtizedben a folyamat még inkább felgyorsul. Mihez vezethet a gleccserek olvadása? Elsősorban a folyókra van kihatással – mondta Oleg Osztanyin.
- Kihat a mezőgazdaság fejlődésére, hiszen a termőterületek kapcsolatban állnak a vízgyűjtőkkel. A gleccserek az adott régióban nagyon lényegesek. Fontos a hótakaró, a megolvadt hó, az esőzés. De az ilyen magashegyi körzetekben a folyók „alapját” a gleccserek jelentik.
A klímakutatók szerint az utóbbi másfél évszázadban a felmelegedés folyamatos, míg előtte a lehűlési tendencia érvényesült. Az ilyen klimatikus „hinta” a természet számára nem különleges, hiszen a VII. és a XII. század között még erősebb volt a felmelegedés, mint most. Ugyanakkor a jelenlegi felmelegedési tendenciára kihat az emberi tényező, a civilizáció antropogén hatása. Ezért is tartják olyan fontosnak tudósok a gleccserek olvadásának megfigyelését. Igaz, nemcsak mínuszok vannak itt, hanem bizonyos pozitívumok is - mondja Oleg Osztanyin.
- A gleccserek visszahúzódásakor az erdők felső határa ugyancsak változik. Az erdők felváltják a gleccsereket, azaz nőnek az erdőségek. Az erdők pedig a növénytakaró másfajta változását is előidézik.
A tudósok nem tudják egyelőre előre jelezni, milyen változásokra lehet számítanunk. Szükség van az folyamatos megfigyelésre. Hiszen az élővilágban minden összefügg egymással. Jelena Kovacsics