2012. december 15. - A Nemzeti Megújuló Energia Platform a sajtóból értesült arról, hogy a
kormány felül kívánja vizsgálni Magyarország Megújuló Energia
Hasznosítási Cselekvési Tervét (NCST).
A szervezet konkrét javaslatokkal kíván részt venni ebben a munkában. A platform, mint a hazai megújuló energiaipar érdekképviselettel rendelkező valamennyi ágazatát magába foglaló, EU szintű érdekképviseleti kapcsolatokkal és tapasztalattal rendelkező szervezete részt kíván venni ebben a munkában - áll a szervezet közleményében, amelyet az alábbiakban változtatás és kommentár nélkül közlünk. (energiainfo.hu)
A platform javaslatai:
Az NCST-t tovább kell fejleszteni
Az NCST-ben vállalt EU kötelezettségeink teljesítéséhez az eddigieknél nagyobb erőfeszítésekre van szükség. A jelenlegi piaci folyamatok mellett fennáll a veszélye annak, hogy a most megnyíló nagy összegű KEOP támogatások ellenére sem teljesülnek a vállalások a 2012-2013 években.
AZ NCST szerkezetének változtatása lehetséges és indokolt lehet, de a 14.65% megújuló energia részarány elérése 2020-ra nem csökkenthető. Magyarországnak számos szempontból (pl.: energiafüggőség csökkentése, gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés) érdeke, hogy növelje a megújuló energiák részarányát. A feltételek javításával ez a célkitűzés túl is teljesíthető. Támogatjuk, hogy EU szinten a 2020 utáni időszakra új megújuló energia cél kerüljön meghatározásra.
Üdvözöljük, hogy a Kormány nem adta fel a METÁR megalkotására irányuló szándékát. A METÁR-nak az NCST részének kell maradnia. A megújuló energiaforrások nagyobb mértékű elterjedése érdekében szükségesnek tartjuk a METÁR körüli bizonytalanság mielőbbi megszüntetését.
Szükségesnek tartjuk, hogy a megújuló energiák elterjesztésének keretszabályait törvény szabályozza, amely magában foglalja azokat a legfontosabb kötelezettségeket is, amelyeket a jövő beruházóinak figyelembe kell venniük.
A technológiai fejlődés által kínált előnyöket ki kell használni
A technológiai fejlődés és a piaci fejlemények (energia árak emelkedése, megújuló energia beruházások költség csökkenése és a hatékonyság javulása) jelentős mértékben növelték egyes megújuló energia termelési technológiák versenyképességét, ami jelentős előnyt kínál a fogyasztóknak és egyre több helyen teszi lehetővé e technológiáknak a felhasználását
A technológia fejlődés bizonyos esetekben indokolhatja az állami szabályozás változtatását. A változásoknak viszont a piaci szereplők számára átláthatóknak és kiszámíthatóknak kell lenniük.
Az elmúlt időszakban jelentősen javult a szélenergia hasznosításának a technológiája és a piaci környezete. A szélenergia hasznosításának elterjedését akadályozó hazai korlátokat mielőbb le kell bontani, hogy a legversenyképesebb, a kockázatvállalásra leginkább hajlamos termelők szabadon kiléphessenek a piacra. . Támogatjuk, hogy mielőbb meghirdetésre kerüljön egy újabb szélerőmű kapacitás létesítési versenykiírás.
A napelemek versenyképessége szintén jelentősen javult, elsősorban a nemzetközi árak csökkenésének következtében. Ez a folyamat azonban lelassult, sőt az EU dömpingvámok esetleges bevezetése esetén a beruházási költségek növekedése várható.
A megújuló energiák hasznosítása a fogyasztók érdekében áll
A megújuló energiák hasznosításával a háztarások energia kiadásai hosszú távon és jelentősen csökkenthetők, és egyben a hazai energiaellátás biztonsága is növelhető.
A rezsiköltségek féken tartására az energia megtakarítást eredményező beruházások, köztük a megújulók támogatását tartjuk a legcélravezetőbb állami beavatkozásnak.(Az energia árak támogatása csak rövidtávú segítséget kínál. Ez a legrászorultabb fogyasztók esetében sem a legjobb megoldás, mert meghatározó arányban importból származó termékek racionálisnál nagyobb mértékű fogyasztását ösztönzi. A jövedelemtámogatást a fogyasztás szerkezetétől függetlenül érdemes biztosítani. Az energia cégek profitjának egy része, más EU tagállamok mintájára, viszont felhasználható lenne az energia fogyasztás mérséklését célzó beruházásokhoz.)
Egyetértünk azzal, hogy a napelemek hasznosításával a helyi villamos energia igény kielégítésesre irányuló beruházásokat kell támogatni. Az önfogyasztás céljára termelő az általa megszerzett előnyök költségeit nem terheli rá aránytalan mértékben a többi fogyasztóra.
A napelemek hasznosításának elterjedését ma még számos szabályozási korlát akadályozza. Ezek nem csak akadályozzák a technológia elterjedését, de gyakran a szolgáltatói monopóliumok fenntartását célozzák és jelentős jogsérelmet okoznak a fogyasztók számára. Ezért ezeket sürgősen le kell bontani.
Ezzel összefüggésben emlékeztetünk arra, hogy a KEOP egyeztetés során - szemben a KEOP tervezetben foglaltakkal- többször javasoltuk, hogy a nagy naperőmű parkok támogatására szánt összegeket teljes egészében csoportosítsák át a helyi fogyasztást támogató napelem beruházások ösztönzésére. Ezért a KEOP tervezet ilyen értelmű átalakítása feltétlenül szükséges a kormányzati politika koherenciájának megőrzése érdekében.
Több figyelmet a helyi fűtési energia igényre
A magyar háztartások az energiafogyasztásuk 80%-át fűtésre hasznosítják.
Üdvözöljük a biomassza, a sekély és a mély geotermikus energiaforrások nagyobb mértékű hasznosítására irányuló szándékokat, hiszen e területen a lehetőségeink nemzetközileg is kiemelkedőek. A nagymélységű geotermikus energia nagyobb mérvű kihasználásához további kutatások szükségesek.
Ennek ellenére a KEOP tervezetekben a hőszivattyúk alkalmazása indokolatlan módon hátrányos megkülönböztetést szenved, mivel az automatikus "A" pályázatokban nem vehetőek igénybe támogatások ilyen beruházásokhoz. Pedig a hőszivattyús technológia hatékonysági fejlődése és árcsökkenése indokolná a nagyobb arányú hazai hasznosítást. A kormányzat energiastratégiai célkitűzéseinek szempontjából is fontos, hogy ez a technológia alkalmas arra, hogy az esetlegesen megépülő új erőműi kapacitások időszakos többlet termelését gazdaságosan hasznosítsa. A nagyobb arányú hasznosítás megalapozhatná a hazai gyártást is.
A biomassza felhasználás növekedésére az eredeti NCST is nagy hangsúlyt fektetett (50% növekedés 2020-ig).
A biomassza ennél nagyobb mértékű hasznosítása csak abban az esetben valósítható meg fenntartható módon, ha jelentősen és gyorsan bővül a biomassza termelés, javul a mező- és erdőgazdasági melléktermékek és hulladékok hasznosítási aránya valamint a hasznosítás hatékonysága.
Többek között a biomasszával (illetve az elektromos energiával) való hatékony gazdálkodás érdekében olyan kombi rendszerek elterjedését szorgalmazzuk, amelyek egyesítik a biomassza és napkollektor (illetve a hőszivattyú- sekély és mély geotermikus- és napkollektor) rendszereket.
A biogáz fűtési célú felhasználásának elősegítése érdekében a gázhálózatba való betáplálás feltételeit jelentősen egyszerűsíteni és javítani kell.
A megújuló energiák a gazdaságot is fejlesztik, főként vidéken
A megújuló energiák alkalmazása jelentős gazdaságfejlesztési lehetőséget kínál, különösképpen a vidéki térségek számára, hiszen a megújuló energia források jelentős része az erdőgazdálkodásból származik, illetve mezőgazdasági eredetű (biomassza, biogáz, bioüzemanyag), vagy a vidéki térségekben hasznosítható a leginkább (szélenergia). A geotermikus energia, a hőszivattyúk és a napenergia hasznosítása általános, de a mezőgazdasági alkalmazásra is széleskörű tapasztalatok állnak rendelkezésre.
Hazánk adottságai szerint az EU legversenyképesebb bioüzemanyag előállítója. Ezt ki kell használnunk, az ágazat EU szintű korlátozása ellentétes a magyar érdekekkel.
A biomassza termelés és hasznosítás számos új munkahelyet és kiegészítő jövedelmet teremthet a vidéki térségekben. A biomassza termelés bővítését akadályozó szabályok lebontása ezért sürgető feladat. A mezőgazdaság által nem hasznosított területek mielőbbi erdősítése gazdasági és ökológiai előnyöket is kínál.
A biogáz termelés terén is jelentős a versenyelőnyünk az EU versenytársainkkal szemben, elsősorban a nagyobb mértékű állattartó telepek miatt. A biogáz termelésben rejlő lehetőségek kiaknázása nélkül állattartóink versenyhátrányba kerülhetnek
A biogáz előállítás egyes melléktermékeinek trágyaként való hasznosítását akadályozó szabályokat meg kell szüntetni.
A stratégia fejlesztése mellett sürgős intézkedések is szükségesek
A kormányhatározat értelmében az NCST továbbfejlesztésének határideje 2013. december 31. Mint már kifejtettük, sürgős lépésekre van szükség ahhoz, hogy a rövidtávú kötelezettségek teljesíthetőek legyenek. Ezért a megújuló energiatermelés feltételeinek a KEOP pályázatokon túlmutató további sürgős javítása szükséges még a kormányhatározatban említett határidő előtt.
Nemzeti Megújuló Energia Platform
