2012. 12. 15. - A karácsonyfa civil rokonai a fenyők a világ minden
táján megélnek, lehetnek törpék és hatalmasak, de akár matuzsálemi kort
is elérhetnek.
Ezen kívül még egy egész ölnyi okunk van rá, hogy a fenyőt nem csak az ünnepek, de a hétköznapok sztárrőzséjévé avassuk. Tudta például, hogy a fenyő tűlevelei a Fibonacci számok szerint rendeződnek spirálba, vagy hogy a kérge nagyszerű rágópótló?
A fenyőfélék a világ minden táján megtalálhatók, a Kanári-szigetektől Mianmarig túlélnek mindent, mert a tundra hidegétől kezdve a mediterrán éghajlaton át egyaránt jól bírják az időjárás megpróbáltatásait. A legkönnyebben onnan lehet megállapítani tűlevelű barátunkról, hogy milyen fajtájúak, hogy megvizsgáljuk, hány tűlevél mered ki egy csomóból. Korukat pedig a kéreg állapotáról tudhatjuk meg. Egy fiatal fenyőnek zöldes-barna, sima törzse van, míg az öregebb fáknak sötétebb, töredezettebb a kérge.
Fenyő "legek"
Botanikusok 125 féle fenyőt tartanak számon, aminek 90 százaléka az északi féltekén található. Egy megtermett fenyő akár a 41 méter magasban is karcolhatja az eget, a legkisebb fajta pedig Japánban és Észak-Ázsiában kucorog egyméteresen többedmagával.
A fenyők tűlevelei 2,5 cm-től 13 cm hosszúságúan szurkálnak, a legmeglepőbb számadat azonban, hogy a fenyők átlagéletkora 100-1000 éves korig terjed. A bolygónk legöregebb fenyőjét a Matuzsálemnek keresztelt Kelet-Kaliforniai fenyőt, 4500 évesnek saccolják. Ennek tükrében gyakorlatilag csecsemőfák állnak otthonainkban, mert egy lucfenyőnek 4 évnyi napfényre és esőre van szüksége, hogy 1-2 méteresre cseperedjen. (Falu bolondja olvasónknak pedig ezúton is köszönjük észrevételét, a vörösfenyők jellegzetes tulajdonsága, hogy a tél beállta előtt tűleveleiket lehullatják; a fiatalabb vörösfenyőkről azonban úgy tartják, hogy a tél folyamán is megőrzik tűleveiket, ami bizonyíték lehet arra vonatkozóan, hogy őseik örökzöldek lehettek- a szerk.) .
Fura egy fa!
A fenyőkkel kapcsolatos mókás adat, hogy norvégul a fenyőt fura-nak mondják. Van még más is, ami furcsának hat ezen a csodás növényen. A fenyők egy nagyon kényelmes folyamat során szaporodnak: hím és a női tobozaik ugyanazon a fán találhatók és magukat porozzák be. Az örökzöld misztikusságát növeli az az érdekes tény, hogy a fenyő ágai, tűlevelei és tobozai a fibonacci számok szerint rendeződnek spirálba.
Ház, hangszer, biorágó
A tűlevelűek népes családjának legtöbb tagja elsősorban nem dekorációs célokat tölt be. A fenyő fáját sok iparág hasznosítja. Épülnek a fenyőből házak, készülnek belőlük bútorok, ezenkívül a gyantát hangszerek készítéséhez is is használják. Sőt mi több, a hangok megszólaltatásakor is jelen van a fenyő, ugyanis a vonókat a játék előtt begyantázzák, hogy a szőr a húron jobban tapadjon.
A fenyő egyes részei ehetők is, magja különleges ízt kölcsönöz a salátáknak, és még lisztet lehet belőle készíteni. A fenyő gyógyításra is alkalmas, a fa gyantájából pedig köhögéscsillapító szirup is készíthető. Sőt, akár a szerelem nevű betegség esetén is kisegíthet minket a fenyő, ha éppen erdőben sétálva rágó híján lennénk: egy sorsdöntő csók előtt ugyanis nem kell mást tennünk, mint elrágcsálnunk egy kisebb kéregdarabot. Csak aztán vigyázzunk utána a szálkás puszikkal!
