Kővári plusz CMM: a mecseki tarvágások miatt írják át a törvényt! (pecsiujsag.hu)

2013. június 02. - Kővári János fideszes országgyűlési képviselő szerint nonprofit társaságokká kellene alakítani a magyar erdőgazdaságokat. A politikus úgy látja, ennek következtében úgy változna meg az erdőgazdálkodás, hogy az jobban megfeleljen a fenntarthatóság kritériumainak.

A parlament fenntartható fejlődés bizottságában kedden Kővári János azt javasolta, hogy a zöld energiánál közöljék annak a forrását is. Példaként hozta fel a pécsi erőművet, amely, mint mondta "a Mecsek tarra vágásával termel fából - úgymond - biomassza energiát".
Az ülésen Pőcze Orsolya, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium atomenergetikáért felelős helyettes államtitkára előzőleg arról beszélt, hogy a villamosenergia-törvény módosítása bevezeti a származási garanciát. A szolgáltató ezt köteles lesz átadni a fogyasztónak, aki nemcsak az áram ára, hanem annak ökologikus volta alapján is dönthet a vásárlásról. A származási garancia azt közli, hogy a fogyasztott áram hányad része származik megújuló, illetve kapcsolt forrásból.
Kővári János munkatársunk érdeklődésére azt mondta, a Civilek a Mecsekért Mozgalom évek óta nyomon követi és dokumentálja ezen vágásokat (lásd keretes írásunkat). A képviselő szerint az alapvető gond, hogy az erdőgazdaságok forprofit társaságok, azaz azt nézik, hogy „mit lehet az erdőből kivenni és nem annak ökológiai szerepét tartják szem előtt".
- Jelenleg azért küzdünk, hogy az erdészetek nonprofit társaságok legyenek a jövőben, tehát ne az legyen a legfontosabb, hogy hasznot termeljenek. Ha ez megvalósul, akkor a gazdálkodás típusa is megváltozik. A tarvágások helyett áttérnének a fenntarthatóság követelményeinek megfelelő úgynevezett szálaló gazdálkodásra - tette hozzá.
Érdeklődésünkre, hogy ennek megvalósítására mekkora az esélyt lát, úgy válaszolt, kormányzati körökben is szükség van szemléletformálásra. Úgy véli, "fontos, hogy megszülessen egy, a megújuló energiákra vonatkozó törvény lehetőleg még ebben a ciklusban, amely egységes keretben kezelné a kérdést". Így meghatározná, hogy mi tekinthető megújuló energiának és kialakítana ezek használatával kapcsolatban egy egységes elvrendszert.
A fentiekkel kapcsolatos megkeresésünkre, a biomassza blokkokat üzemeltető Pannonpowernél érdemben nem válaszoltak, úgy reagáltak: „erdőgazdálkodási kérdésekre az erdészeti társaságok tudnak reflektálni".
A Mecsekerdő Zrt. - írásban - az alábbi választ juttatta el munkatársunknak:
"A Mecsekerdő Zrt. 55 ezer hektár területen gazdálkodik, de a Mecsekben nem minden erdő tartozik a társaság kezelésébe. Ezért csak a Mecsekerdő Zrt. gazdálkodása alatt álló területekről van módunk nyilatkozni.

A Mecsekben az erdőket 22%-ban szálaló vágással, 68%-ban természetes felújítással, a fennmaradó mintegy 10%-os részt pedig az erdőterv által kötelezően előírt fafajcserék érdekében hagyományos módon újítja fel a társaság. A Mecsekerdő Zrt. az erdő hármas funkciójának messzemenő figyelembe vételével gazdálkodik a rábízott erdővagyonnal, úgymint:
- védelmi funkció: gazdálkodási területének 75%-a áll különböző szintű természetvédelmi oltalom alatt;
- közjóléti funkció: mértékadó civil szervezetek véleménye szerint a társaság országos szinten is élen jár az erdő közjóléti funkciójának érvényesítése terén;
- gazdasági funkció: a Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága által elkészített, a társaság gazdálkodására kötelező érvényű erdőterv szerint dolgozik, amelyet több hatóság is jóváhagy, illetve felügyel.
Az erdőgazdaságok nem saját „mohóságukból", hanem hatóságilag engedélyezett mennyiségben, ütemezésben és helyen termelik ki a fát, a fakivágást nem „általában", hanem nagyon is konkrétan, területegységekre engedélyezi, illetve írja elő hatóság.

Az Erdőtörvény minden erdőgazdaság számára ütemezést ír elő a szálaló/átalakító üzemmód bevezetésére. A társaság a biológiailag lehetséges leggyorsabb ütemben tér át erre az erdőkezelési módra azokon a területeken, amelyeken az erdőállományok ezt lehetővé teszik.
A Mecsekerdő Zrt. visszautasítja azt a feltételezést, hogy gazdálkodása során az erdőtörvény szellemiségével ellentétesen járna el. Az erdészeti munkákat az erdészeti hatóság engedélyezi, a Mecsek hegység esetében - mivel védett terület - ezenfelül a zöldhatósággal is engedélyeztetni kell.
A Mecsekerdő Zrt. gazdálkodását több szakmai szervezet pozitívan értékeli; köztük a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának tagjai, akik tavaly, a helyszínen tett látogatásuk során személyesen győződtek meg erről és tapasztalataik alapján elismeréssel nyilatkoztak a társaság magas színvonalú erdőkezelési gyakorlatáról.
Az erdőgazdaság évente több tíz tonna civilizációs hulladékot gyűjt össze az általa kezelt erdőkből, amelyből egyetlen kilogrammot sem az erdészek hordtak be az erdőbe.
A fenti állításokról mindenki meggyőződhet a saját szemével is, aki a társaság erdeiben kirándul. Tehát senki sem vádolhatja az erdőgazdaságot azzal, hogy negligálná a törvény idézett fordulatát, miszerint „a gazdálkodónak kötelessége óvni az erdő természeti értékeit".
CMM: a műholdfelvételeken is látszik
Dr. Vicze Csilla, a CMM szóvivője a Pécsi Újság.hu-nak elmondta, az önkormányzat és a Pannonpower között 2009 novemberében létrejött megállapodás óta figyelik az eseményeket, ugyanis ez a szerződés képezi alapját a francia hátterű cég felvevőpiacának. Hozzátette, a fakitermeléssel kapcsolatban az a probléma, hogy bár az erdőgazdálkodást szabályozó jogszabályok három és öt hektár közötti területeken engedélyezik a tarvágásokat, ugyanakkor a Mecseken megfigyelhető az általa sakktábla-vágásoknak nevezett jelenség. Azaz az egyes kivágott részek a sarkuknál összeérnek.
- Ez - tette hozzá Vicze Csilla - jól látszik a Google Earth Mecsekről készített műholdfelvételein is, valamint Somogy és Tolna megyékből is kapnak ezt megörökítő fotókat. E kitermelési módot nemcsak, hogy az erdőtörvény kijátszásának tekinti a CMM vezetője, de a törvény szellemiségével ellentétesnek is, amely azzal kezdődik, hogy a gazdálkodónak kötelessége óvni az erdő természeti értékeit.