2013. június 17. - A civil társadalomra hárulna az erdőirtások megakadályozása
Napjainkban különösen felkapott dolog az erdőkről beszélni, és ez így van rendjén – vélte Kádár Sándor Tibor fiatal nagybaconi erdőmérnök, aki Székelyföld legnagyobb kincse az erdő – Hogyan gazdálkodjunk vele? címmel tartott előadást Erdővidék Múzeumában.
Az előadás számadatok egész sorának felvonultatásával kezdődött: megtudhattuk, hogy Románia erdővagyona a becslések szerint 6,5 millió hektárra tehető, igaz, az adat még 1984-ből származik, utána már senkinek nem volt érdeke napirenden követni annak változását. Országunk már Trianon után sem bánt túl szakszerűen ezzel a vagyonnal: 1919–1937 között 1,3 millió hektár erdőt irtottak ki, 1989-ig további 600 ezer hektár vált hegyi legelővé.
Másképp alakultak a dolgok Magyarországon, ahol az erdő rendkívüli fontosságára ráismerve, 1920 és 2012 között egymillió hektár erdőt telepítettek, gyakorlatilag megduplázva az ország erdővagyonát. Magyarországnak azonban az sem mindegy, hogy mi történik a „teknőszerű” Kárpát-medence erdőivel, hiszen ők a teknő alján vannak, és érintettek mindenben, ami a Kárpátok lejtőin történik.
Talán ezért is vezették be az Európa által sokat bírált alkotmányba a következő, a Kárpát-medencére is utaló sorokat: „Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpát-medence ember alkotta és természet adta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit.”
– Akik ezeket a sorokat írták, évtizedekre előre gondolkodtak– vélte az előadó, az erdőgazdálkodásban ugyanis rendkívüli fontossága van a generációk közötti szolidaritásnak. Egy mai fiatal erdőnek száz év múlva veszik hasznát, úgy, ahogy mi most a száz évvel ezelőtt éltek munkájának gyümölcsét aratjuk.
A helyi állapotokra rátérve Kádár elmondta: Kovászna megye 45%-ban erdővel borított, erdővagyona 168 500 hektár, 0,76 ha erdő jut egy lakosra. Erdővidéken 39%-os az erdőborítás, az egy főre jutó erdőterület 1,2 ha. A legtöbb erdő Bardoc község területén van, több mint 8500 ha, az erdőborítás aránya 50% feletti. Romániai viszonylatban ez az arány 27%, európaiban 41%, míg világviszonylatban 31%.
A történelmi Székelyföld erdővagyona mintegy 500 ezer hektárra tehető, mutatott rá végül, ezért, amennyiben autonómmá válik, Székelyföld legkeményebb gazdasági fenntartó ereje a fa lesz. A társadalom azonban nem készült fel az erdőgazdálkodásra, nem látjuk úgymond a fáktól az erdőt. Egyre nő a nyersanyagigény, de húsz év óta csak elveszünk az erdőből, ennek pedig az a következménye, hogy a sokak számára szükséges tűzifa beszerzése is egyre költségesebb lesz. Ami pedig a törvénytelen erdőirtásokat illeti, az államra nem számíthatunk ezek megakadályozásában – ez a szerep, mint más civilizált országokban az már megszokott, a felelősen gondolkodó civil társadalomra hárulna. Böjte Ferenc
