Nem tudunk alkalmazkodni a klímaváltozáshoz (turizmusonline.hu)

2013. november 12. - A Kárpátokkal foglalkozó, több éve zajló kutatási projekt eredményei alapján pontos képet kaphatunk a klímaváltozás régiónk ökoszisztémáját érintő hatásairól. A kutatásból kiderült, hogy egyik Kárpátok-beli ország sem tudott még hatékony adaptációs eszközöket kifejleszteni a klímaváltozás hatásai ellen.
A magyar szakemberek vezetésével 2012 januárjában indult "CarpathCC - A Kárpát-régió az éghajlatváltozás tükrében" című nagyszabású projekt keretein belül egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálta a Kárpát régióban lévő felszíni és felszín alatti vizek, a füves, vizes területek, erdők és az ezekre épülő gazdasági szolgáltatások (pl. erdőgazdálkodás, turizmus, mezőgazdaság) sérülékenységét az éghajlatváltozás várható hatásaival szemben.
Az eredmények felhasználásával több, mint 200 nemzetközi és hazai szakértő bevonásával készül majd el a javaslat, amely alapján szakpolitikai intézkedésekkel is elősegíthetik a törvényhozók az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást a Kárpát régióban.
A 2013 októberében elfogadott SR2 és SR4 modulok vizsgálati fókuszában az erdős területek erőforrásai és a régióban már alkalmazott adaptációs intézkedések utólagos értékelése állt. Az SR4-es modul, azaz az “Adaptációs intézkedések elemzése” a különböző, jelenleg a Kárpát régióban futó vagy már befejezett projektek által meghatározott adaptációs intézkedések utólagos értékelését végezte, amely kiterjedt az erdők, vizes területek és a nem mezőgazdasági területek költség-haszon elemzésére is.
A kutatás során 3 kiválasztott erdős és vizes ökoszisztéma szolgáltatásainak vizsgálatával megállapították, hogy mind a Kárpátokban elhelyezkedő erdők, mind a vizes területek rendkívül sok ún. szabályozó szolgáltatással (éghajlat-szabályozás, vízrendszerek szabályozása, erózió szabályozása, beporzás), továbbá kulturális szolgáltatással (turizmus, kikapcsolódás, esztétikai élmény) rendelkeznek.
Eltérést az ún. ellátó szolgáltatások tekintetében tapasztaltak: míg az erdők széleskörű szolgáltatásokat biztosítanak (faanyag, tűzifa, erdei gyümölcsök, stb.), addig a vizes területek kevesebb ilyen jellegű szolgáltatást nyújtanak az embereknek.
A kutatás végén, a mintaterületeken dolgozókkal és a Kárpát régió érintettjeivel konzultálva, 3 javasolt adaptációs intézkedést választottak ki a kutatók. Ezek a következőek: pénzbeli ellenszolgáltatás az ökológiai szolgáltatásokért, a magas természeti értékű gazdálkodás, az ún. „Bio-farmgazdaság”, és az ártéri erdők karbantartása és terjedése.
Az SR2-es modul elsődlegesen az erdők ökoszisztéma szolgáltatásaira és lehetséges adaptációs technikákra koncentrált, habár a füves és vizes területeket is figyelembe vette az elemzés során. A kutatásból kiderült, hogy a regionális különbségek ellenére, egyik Kárpátokbeli ország sem tudott még hatékony adaptációs eszközöket kifejleszteni a klímaváltozás hatásai ellen. Az integrált sérülékenység vizsgálat a Kárpátokban lévő erdőket különböző sérülékenységi kategóriákba osztotta, amely a jövőben segítséget jelent az adott területen gazdálkodó erdőgazdaságoknak és nemzeti parkoknak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kialakításában. Az érdekes ökológiai feltárások mellett, a projekt egyik nagy kihívása a Kárpát-medencében lévő szociológiai, politikai érdekellentétek és a bürokrácia volt.
Az adatközlés nehézsége és az információ-megosztás folyamata jelentősen hátráltatták a kutatást.