2014. március 24. - AKÁCMÉZ - A WWF Magyarország nem tartja az ország érdekei szerint valónak, hogy Brüsszelben az akác korlátozása ellen harcolunk.
Az EU valamennyi tagállama közül hazánk veszítheti ezzel a legtöbbet. A nemzeti örökségünk védelme szempontjából felelőtlen szándék az akác termesztését korlátozó hazai jogszabályok feloldása is.
Az elmúlt hetekben kibontakozó kommunikációs „akácháború” a végéhez közeledik. Az EU egyelőre levette a napirendről az inváziós fajokkal kapcsolatos jogszabály-tervezet kidolgozását, részben Magyarország fehér akáccal kapcsolatos felvetései miatt. Glattfelder Béla EP képviselő, az akácügyet elindító politikus azonban továbbmenne: a magyar erdőtörvényt is felülvizsgálná az akácra vonatkozó korlátozások megszüntetése érdekében, újabb célokat tűzve ki ezzel a több intézményt és érdekképviseletet tömörítő Akác Koalíció elé.
Az uniós kezdeményezés lényege és eredeti célja az olyan, agresszíven terjedő, behurcolt, nem őshonos növény- és állatfajok visszaszorítása, illetve bekerülésének megakadályozása, amelyek veszélyt jelentenek adott esetben akár az emberi egészségre vagy az Európában őshonos fajokra, a kontinens élővilágának sokszínűségére.
Az akácügyben eddig valamennyi jelentősebb tudományos műhely felszólalt, és ahol szakmai állásfoglalás született, ott kivétel nélkül mindenütt kiemelték az akác mint fafaj számos káros tulajdonságát. A WWF Magyarország nem tekinti a nemzeti érdekeinket védő diplomáciai sikernek az inváziós fafajokra – köztük az akácra is – vonatkozó EU-s jogszabályalkotás akadályozását. Felelőtlennek tart továbbá minden olyan kijelentést, amely az akác termesztését szabályozó hazai korlátozások felszámolását sürgeti. (Az akácot elsősorban a mézlobbi védi: az akác méztermése nemzetgazdasági jelentőséggel bír, a magyar méz döntő része ugyanis akácméz.)
„Aggályosnak tartjuk, hogy a Magyarországot képviselő döntéshozók nemzeti, gazdasági érdekekre hivatkozva akadályozzák egy súlyos természetvédelmi problémakör EU-s szintű megoldását – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdővédelmi Programjának vezetője. – Ebben az esetben egy olyan idegenhonos fafaj felkarolásáról van szó, amelyet az erdőirtások, túllegeltetés és drasztikus vízszabályozások által tönkretett alföldi tájba telepítettünk be, és amely hatalmas területeken további, növekvő ökológiai problémákat okoz nekünk, magyaroknak. (Igaz ugyan, hogy az akácosokat nem is lehetne kiirtani.)
Az akác jelenléte, terjedése csökkenti a biológiai sokféleséget, talajaink, vízbázisaink állapotát rontja, ami hosszú távon gazdasági károkkal, kockázatokkal, költséggel jár. Az akác terjedésének támogatása sérti az Alaptörvényünkben megfogalmazott célok – így a természeti örökségünk, erdeink, talajaink védelmének – teljesülését. Minden döntéshozónak szembe kell nézni tehát azzal, hogy nemzeti érdekeinkkel ellentétes az akác korlátozásának feloldását indítványozni” – hangsúlyozza a szakember.