Miért is vannak nekünk ilyen fegyver jogszabályaink? (VIP)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2006. május 2. 
Sokáig vívódtam, hogy belevágjak azoknak a gondolatoknak a leírásába, amik nem hagynak nyugodni, bosszantanak, sőt úgy is mondhatnám, hogy Magyarországon minden tisztességes vadászembert rossz érzéssel töltenek el. Sokan majd felteszik a kérdést: honnan tudom? Igaz vajon, vagy én csak úgy gondolom? Mindenki döntse el maga.

Nekem volt szerencsém végig szenvedni azt a méltánytalan bánásmódot, amit a hivatali hatalom az elmúlt tizenhat évben a magyar fegyverforgató, vadászemberekkel művelt.
Hát kezdjük sorjában:
A vadgazdálkodás, mint a természeti erőforrások egyik hasznosítása nem képzelhető el vadászatra használható polgári kézi lőfegyver nélkül. Ez azért fontos ilyen pontosan megfogalmazni, mert a hivatalok és a tömegtájékoztatás nem is ismeri vagy talán nem is, akarja pontosan ismerni a ma már hazánkban is érvényben lévő Fegyvertörvényt.
Az uniós irányelveknek megfelelő magyar fegyvertörvény azonban csak egy kerettörvény és ez nagy baj. Ez a jogforrás tág teret biztosít a jogalkalmazónak a saját érdekei érvényesítésére. Mit is jelent ez, hogy a jogalkotó egyben a jogalkalmazó.
Egy demokratikus berendezkedésű, polgári rendet követő társadalomban a törvények a nemzet többségének érdekeit hivatottak szolgálni.
A jogszabályok megalkotása szakmai, társadalmi érdekek alapján és nem bizonyos személyek egyéni, anyagi érdekei mentén kellene, hogy történjen.
A magyar fegyvertörvény egyedüli használható része a Függeléke.
A Függelék tartalmazza az európai unióban elfogadott fegyverkategóriákat.
Ezek szerint polgári lőfegyvernek a B kategóriától számíthatjuk a lőfegyvereket.
Az „A” kategóriás fegyvereket a nemzetközi engedélyezési- ellenőrzési rendszer már a gyártástól nyomon követi, így polgári kereskedelmi forgalomba legálisan nem is kerülhet.
 
Itt álljunk meg egy gondolatra: Ha egy törvény egyértelműen megfogalmazza, hogy mi micsoda, akkor egy igazgatásrendészeti dolgozó, aki a fegyvereinkkel kapcsolatos ügyeket intézi, miért nem tudja a jogszabályt és minden magyar polgári lőfegyverrel rendelkező állampolgárnak, miért kell díj ellenében, idejét nem kímélve egy Polgári Lőfegyvervizsgálgató Kft.-nél erről írásban műanyag tanúsítványt beszerezni?
A polgári lőfegyverek nyilvántartását az uniós országokban és korábban hazánkban is a rendőrhatóság végezte, végzi. Miért kell párhuzamosan a rendőrségi nyilvántartással a Gazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozó Kft.-nél a magyar vadászok polgári lőfegyvereit és személyes adatait nyilvántartani?
Feljogosítja az Adatvédelmi Törvény a Lőfegyvervizsgálgató kft.-t a magyar vadász
állampolgárok személyes adatainak gyűjtésére, kezelésére stb.?
Az én tudomásom szerint hazánkban több évtizedre visszamenőlegesen nem fordult elő baleset, ami a polgári lőfegyverek műszaki állapotára volna visszavezethető. Ez az európai uniós helyzet is, sőt a Lőfegyvervizsgálgató kft. sem tud mérhető számadattal szolgálni.
A kft.-nél a lőfegyverek vizsgálata csak szemrevételezéssel történik, vagyis jószerével a mérhető látható vizsgálgatás történik. Ez szakmailag teljesen megkérdőjelezhető, hiszen egy lőfegyver hibátlan volta csak működéspróbával, és ha távcsővel szerelt, akkor pontossági lövésekkel ellenőrizhető. Tehát logikusan megállapítható, hogy az ottani tevékenység a kimondott célt nem éri el, tehát felesleges.
Ma a polgári lőfegyvergyártók minden elkészült fegyverükre minimálisan harmincezer lövésig garanciát vállalnak, megjegyzem még, hogy a kereskedők csak CIP jellel ellátott termékeket hozhatnak forgalomba.
Miért kell a magyar jogalkotónak előírni a kötelező öt, tíz vagy akárhány éves  „műszaki” vizsgálgatást, amikor az így nem is vizsgálható és nem is indokolt?
Ezt sem műszaki, sem társadalmi igény nem indokolja, hiszen egy mai vadász harmincezer lövést egész életében nem ad le.
Azt már csak a teljesség kedvéért jegyzem meg, hogy óvatos becslés alapján is a Polgári Lőfegyvervizsgálgató Kft. napi bevétele jelenleg meghaladja az egymillió forintot!!! Hoppá.
Tehát a magyar lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező állampolgárok fegyvereit miért kell két helyen nyilvántartani?
A Gazdasági Minisztérium még ennél is tovább megy, és hadifegyverként értelmezi minden magyar vadász golyós vadász lőfegyverét. Így minden magyar puskaműves és polgári golyós lőfegyverrel kereskedő (export, import, re-export) cég hadifegyver gyártási illetve forgalmazási engedélyt kellet, hogy kérjen !!!
A kereskedelmi hadifegyver forgalmazási engedély három lépcsős:
- tevékenységi engedély
- tárgyalási engedély
- eseti engedély
Kérdés: Ha egy hivatali ügyintéző egy ülésben nem tudja elintézni a munkáját, akkor háromban majd jobban tudja?
Megjegyzés: Így érthető meg miért kell a magyar vadászok golyós vadászpuskájából hadifegyvert csinálni, lehet semmi munkát adni jólfizetett minisztériumi dolgozóknak.
A Gazdasági Minisztérium így még az uniós országokból származó golyós vadászfegyvereket a Vám- és Pénzügyőrséggel meg is szemlézteti. !!!!
A már leírt gazdasági minisztériumi eljárásmódtól nem különb a rendőrhatósági eljárásmód sem.
Ha a magyar Fegyvertörvény és annak Végrehajtási Utasítása egyértelműen megfogalmazza a polgári lőfegyverhez való jutás feltételeit, akkor miért kell minden egyes lőfegyverhez, az alapelbíráláshoz azonos eljárást lefolytatni. Különösen akkor, ha a hatóság a saját figyelő rendszerén belül a feltételek hiányakor az engedélyestől a tartási engedélyt visszavonja vagy felfüggeszti?
Hasonló a helyzet a vásárlási engedély esetében.
Miért kell az állampolgárt kétlépcsős eljárásra kötelezni, amikor a lőfegyver mozgását a hivatal a számítógépes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszerén keresztül országos és uniós szinten ellenőrzi?
Az ördög mindig a részletekben van elbújtatva.
A Fegyvertörvény Végrehajtási Utasítása olyan, a polgári demokrácia elveivel semmiképpen össze nem egyeztető feltételeket tartalmaz, mint pl.: áll-e gyámság alatt a fegyvertartó? Hát a vadászvizsgán a rendőrség részéről jelenlévő vizsgáztató nem látta, hogy a vizsgázó a gyámját küldte el maga helyett?
Mi köze a rendőrhatóságnak ahhoz, hogy nekem milyen tartozásaim vannak, ha vannak?
Nem is akarom a jelenlegi Fegyvertörvény Végrehajtási Utasítását tovább taglalni, mert az úgy rossz és végrehajthatatlan, ahogy van!
Azt kívánom leszögezni, hogy addig, míg a jogalkotó semmibe veszi a társadalmi elvárásokat - hiszen a fegyvertartási engedéllyel rendelkező jogkövető magyar állampolgár is a nemzethez tartozik, - addig nem fog európai szintű magyar Fegyvertörvény születni.
Természetesen, ha a jogalkalmazó a jogalkotó és neki az az érdeke hogy a hazai fegyvertartás jelenlegi állapota fennmaradjon, - mert a bonyolult, bürokratikus rendszer sok ügyintézőnek adhat semmi munkát, - akkor ez nem bíztató európai jövő hazánk és benne a jobb sorsra érdemes magyar vadgazdálkodásnak, polgári lőfegyversportnak és a hazai polgári lőfegyvergyártásnak.
Végül megjegyzem, hogy legálisan tartott polgári lőfegyverrel ismereteim szerint hosszú évekre visszamenőlegesen nem tudok jogellenes cselekményről.
Európai összehasonlításban, hazánkban a legalacsonyabb az egy főre jutó legálisan tartott polgári lőfegyverek száma.
A jogellenes, társadalomra veszélyes cselekményeket emberek követik el és nem tárgyak, így a jogalkotó a fegyverek tiltásával a jogellenes cselekményeket megakadályozni nem tudja, erre bizonyíték, hogy folyamatosan követnek el ránk nézve erőszakos cselekményeket fegyverekkel.
Kérdésem: A hatóság miért nem az illegális fegyvereknek üzen hadat, miért a jogkövető magyar fegyvertartási engedéllyel rendelkezőket zaklatja folyamatosan?
Ha ebben az országban polgári rend és demokratikus jogalkotás van, miért a jogalkotó a jogalkalmazó és miért nem alkotmányos elveknek megfelelően születnek a Törvények.

Vadászüdvözlettel: Hangos
 

 


© 2022 Forestpress. All Rights Reserved.