2016. január 2. - Az egyik legnagyobb kihívást az jelentette a növénytermelők számára tavaly, hogy át kellett állniuk az uniós közvetlen támogatások új rendszerére. Az új támogatási feltételek között valóságos "slágernövénnyé" lépett elő a szója, miközben a zöldítési követelmények teljesítése is változtatásokra kényszerítette a gazdákat.
Tavaly tavasszal beléptünk a közvetlen támogatások új rendszerébe, és emellett további kihívást jelentett, hogy egyes részletszabályok későn, éppen csak március közepén jelentek meg. Azok a kisebb gazdálkodók, akik ugyan zöldítésre kötelezettek, de csak egyetlen növényt termeltek korábban, változtatni voltak kénytelenek a vetésszerkezetükön. Ez egyrészt a diverzifikációt jelentette, másrészt pedig az ökológiai célterület kijelölését.
A zöldítés kényszerében
Az úgynevezett zöldkifizetéssel megkövetelt gazdálkodási módszerek azt célozzák, hogy fenntartható és felelős módon gazdálkodjunk a természeti erőforrásokkal, a környezetterhelést ésszerű mértékre szorítsuk és megőrizzük a biológiai sokféleséget.
A közvetlen támogatások új rendszere az MVH e-felületének megújításával párosult, és az eddig megszokottól teljesen eltérő módon a termeléshez kötött támogatásoknál igazolni kellett, hogy a gazdálkodó ellenőrzött vetőmagot használ, ezt pedig a többség a vetőmagcímkével tudta bizonyítani. Így történt, hogy az egységes kérelem mellé több száz, esetenként akár az ezret is meghaladó számú vetőmagcímkét kellett beszkennelniük a kérelmezőknek.
Slágernövény lett a szója
Az új szabályozás következtében egyre többen kezdtek el a búza-napraforgó-repce-kukorica négyesen kívüli növények termelésén is gondolkodni. Miután a gondolat megszületett, tettek is követték, így szójatermő-területünk 2015-ben meghaladta a hetvenezer hektárt, ez pedig közel 70 százalékkal magasabb, mint a növénynek az előző évi vetésterülete. Ennek megfelelően már mindenki „szójául” tanult, nem véletlenül hozták le tavasszal az agrárszaklapok egymás után a szója növényvédelmének legfontosabb kérdéseit.
A szója felfutásának hátterében a támogatási pénzek állnak, ami miatt olyan helyeken is elvetették a növényt, ahol a feltételei nem voltak adottak.
Így sok helyen a termeléshez kötött támogatás feltételéül szabott hektáronkénti egytonnás termésátlagot is nehezen érték el a termelők. Hektáronkénti egytonnás termésátlag mellett még a duplatámogatással is veszteséges volt a szójázás. Október 19-ig a szaktárca adatai szerint a 77,6 ezer hektár termőterület 77 százalékáról 113 ezer tonna szójabab került a raktárakba. Ez országos szinten közel 1,89 tonnás termésátlagot jelent.
A búza termésátlaga rekordot döntött tavaly, az értékesítési árak viszont a betakarítást követően igencsak nyomottak voltak. Az aratás végére 5,28 millió tonna búza került a raktárakba, de a hektáronkénti 5,14 tonnás termésátlag és a rekordtermés csak saját magunkhoz képest számít jó eredménynek.
A repce hozta a kötelezőt, a KSH 2015 októberben elérhető adatai szerint országosan közel 500 ezer tonnát takarítottunk be belőle. A termésátlag meghaladta a két tonnát. A napraforgó viszont igazi túlélőként viselkedett a nyári hőségben. Október közepéig a betakarítás több mint kilencven százalékával végeztek a termelők. Másfél millió tonnát meghaladó napraforgómag került a raktárakba. A termésátlag 2,5 tonna körülire sikeredett, ami az időjárási viszonyok függvényében országos szinten nem rossz eredmény.
A kukoricát sok helyütt totálisan tönkrevágta a negyvenfokos, csapadék nélküli hőség, volt, ahol a termésátlag nem érte el a hektáronkénti egy-két tonnát sem. Csapadékszegény időben a növény alsó levelei sárgulnak, míg a felsők sodródnak azért, hogy így csökkentse a párolgási felületét. Tavaly ettől eltérő tünetekkel is találkozhattunk, volt olyan tábla, ahol a kukorica felülről sült meg, és a felső levelei kezdtek el száradni. Ősszel végül megérkezett az egész nyáron várt csapadék, de ez a kukoricának már olyan volt, mint „halottnak a csók”. Sőt, talán még ártott is a megszáradt terménynek, a betakarítási és az őszi évi vetési munkákat mindenképpen nehezítette.
Összességében – a növénytermesztés szempontjából - vegyes érzésekkel búcsúzhatunk 2015-től. Az árak nem kompenzálták a kieső mennyiség miatti bevételhiányt, talán a támogatások magas szintje adhat okot még némi bizakodásra.