2016. február 8. - Példa nélküli, nyilvánosság előtt zajló vitává fajult Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nézeteltérése a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) felmerült megszüntetése miatt.
Lázár János a Fazekas irányítása alatt álló MVH-t a múlt heti kormányinfós tájékoztatón az ÁVH-hoz hasonlította, az agrárminiszter pedig Lázár kijelentéseit egy hétvégi MTI-s nyilatkozatában „minősíthetetlen hangvételű és alaptalan” támadásként értékelte. A két tárcavezető ellenségeskedése válságot idézhet elő a kormányon belül is, és akár miniszterbukáshoz is vezethet, ha az MVH-vitában nem születik konszenzus.
Soha nem látott, kemény hangvételű nyilatkozatban utasította vissza a hétvégén Fazekas Sándor azokat a kirohanásokat, amelyeket Lázár János a napokban az uniós és a hazai agrár- és vidékfejlesztési támogatások akkreditált kifizető ügynökségeként működő MVH ellen tett. Nem jellemző, és eddig az Orbán-kormányban sem volt példa arra, hogy két miniszter a nyilvánosság előtt ennyire eldurvuló vitát folytasson. Különösen meglepő ez Fazekas esetében, aki 2010 óta tartó, hosszú minisztersége alatt kínosan került minden nyilvános konfrontációt a kormány (bel)ügyeit érintő, illetve annak tűnő legkisebb kérdésekben is.
A két miniszter vitája alapvetően amiatt robbant ki, hogy a Lázár-féle állami bürokráciacsökkentő, intézmény-megszűntető csomagban az MVH is szerepel. Bár az uniós vidékfejlesztési támogatásoknál 2014 óta a Miniszterelnökség gyakorolja az úgynevezett irányító hatósági feladatokat, az MVH végeredményben a földművelésügyi miniszter irányítása alatt áll. Lázár János először egy hódmezővásárhelyi gazdafórumon bírálta élesen az MVH-t, a múlt csütörtöki kormányinfós tájékoztatón pedig – gazdavéleményekre hivatkozva – egyenesen az ÁVH-hoz hasonlította, és ezzel közvetett módon a nyilvánosság előtt durván leminősítette a hivatal felügyeletét ellátó agrárminiszter munkáját is.
Fazekas Sándor e kormányinfós kijelentésekre reagált egy hétvégi hivatalos MTI-s nyilatkozatban, amelyben úgy fogalmazott: a tárca intézményét "minősíthetetlen hangvételű, alaptalan támadás" érte. A miniszter szerint az MVH "törvényesen és tisztességesen dolgozó" munkatársai a gazdákért dolgoznak, azért, hogy időben, megbízhatóan megkapják a támogatásokat. A hivatal 2015-ben 232 ezer kérelmet bírált el, és rekordnak mondható, 800 milliárd forint agrártámogatást fizetett ki, miközben mindössze 1150-en fellebbeztek a döntések ellen. A Földművelésügyi Minisztérium vezetőinek az a céljuk, hogy a hivatal a jövőben még eredményesebben működjön a magyar gazdák érdekében – szögezte le Fazekas Sándor.
Az agrárminiszternek egyébként már a hétvégi MTI-s nyilatkozat előtt is volt egy Miniszterelnökséget érintő kritikája azt követően, hogy Lázár János kilátásba helyezte az MVH megszűntetését és átszervezését. A Földművelésügyi Minisztérium vezetője elsáként a január végi budapesti mezőgép-kiállításon tett kritikus megjegyzést azzal összefüggésben, hogy a Miniszterelnökség tavaly nem tudta tartani a kormány ütemtervét, és jó néhány beütemezett pályázati felhívást késve jelentetett meg, illetve a mai napig sem tett közzé a magyar Vidékfejlesztési Programban. Fazekas egyúttal azt is érzékeltette, hogy az ő közvetlen felügyelete alatt álló uniós agrártámogatások – így például a legnagyobb részarányt képviselő, hektárra vetített területalapú támogatások – MVH-s kifizetése rendben folyik, miközben a vidékfejlesztési pályáztatási ütemtervet a csúszás miatt módosítania kellett a kormánynak. E nyilatkozatot követték Lázár nyilvános MVH-ellenes kirohanásai a múlt héten, amelyre következett Fazekas élés visszavágása a hétvégén.
A nyilvánosságig fajuló miniszteri vita azt is jelezheti, hogy az MVH-s átszervezés a kormányon belül is egyfajta válsághelyzetet idézhet elő, ha a miniszterek a hivatal átalakításáról nem jutnak konszenzusra. Ennek kapcsán fontos megjegyezni, hogy a kormány 2010 óta többször is szűkítette az agrárminiszter jogkörét, és lehet, hogy ezt Fazekas a mostani intézményi átalakítási terveknél elégelte meg. Mint emlékezetes, a miniszter 2010-ben az akkor csúcstárcaként kezelt Vidékfejlesztési Minisztérium irányítását kapta meg, azóta azonban nem csak a vidékfejlesztésről kellett lemondania, hanem a tárca kompetenciája más területeken is csorbult, miközben az azóta még nagyobb csúcsminisztériumként létrehozott Miniszterelnökség hatásköre agrárügyekben is nőtt.
A miniszterek vitájában lényeges szempont lehet az is, hogy az MVH kilátásba helyezett átszervezése igényelhet-e új uniós akkreditációt, vagy sem. Mert ha igen, a fél évtől két évig tartó folyamat idejére az agrár- és vidékfejlesztési támogatási kifizetéseket le kellene állítani, vagyis a gazdálkodók addig nem juthatnának EU-pénzekhez Magyarországon. Valószínűsíthető, hogy ennek kockázatát az agrárminiszter nem vállalná fel, ezért is választhatja a Lázár Jánossal szembeni nyílt konfrontációt annak árán is, hogy ez esetleges távozásához/menesztéséhez vezethet.
Lázár János ezzel szemben határozottan azt állítja, hogy az általa elképzelt MVH-s átszervezés nem veszélyeztetné az uniós agrármilliárdok kifizetését. Szerinte ezt az ügyet Brüsszelben kezelni lehetne, és Brüsszel egyébként is rugalmas az ilyen kérdésekben. Az MVH átalakításából nem következik, hogy az EU-s pénzek kifizetése sérülne – hangoztatta a miniszter.