2016. május 2. - Nemrégiben nemzetközi figyelmet kapott a romániai erdők ügye, ehhez az kellett, hogy egy olyan tekintélyt élvező személy szólaljon fel értük, akinek amúgy is minden szavát inni szokta a nemzetközi sajtó. Károly herceg beszélt arról, hogy hazánkban óránként 3 hektárnyi erdő tűnik el, és meg kell értetni az itteniekkel, hogy azok az erdőségek, amelyek ilyen számban nem léteznek már Európában, komoly turisztikai és gazdasági potenciállal bírnak.
A herceg mindezek mellett kiemelte, hogy mennyire fontosak a romániai érintetlen erdőségek is, amelyek kétharmadát képezik a teljes európai állománynak. És valóban így van, több mint 218 000 hektárnyi szűz erdőnk van, azaz olyanok, amelyekben még semmiféle emberi beavatkozás nem történt (értsd: kitermelés, építkezés). Ennek köszönhetően ott él a legnagyobb számban barna medve, farkas és hiúz, de a vadállatok élettere egyre szűkül, ugyanis az ország által birtokolt 218 ezer hektárnyi érintetlen erdő egy része már csak papíron létezik. A fákat ugyanis kivágták: az elmúlt húsz évben legalább négyszázezer hektárnyi erdő tűnt el, a nemzetgazdaságot ért kár több mint ötmilliárd euró.
Ráadásul a tendencia nem csökken, ugyanis egyre több fa kivágását hagyják jóvá a hatóságok: míg hat éve átlagban négymillió köbméter fát termeltek ki törvényesen egy év alatt, tavalyelőtt jelentősen nőtt ez a szám, ugyanis a hatóságok nyolcmillióra adtak engedélyt. A legális kitermelés mellett nagyon sok az illegális fakivágás is. A folyamat nem csak az államot károsítja meg, sok egykori tulajdonos igényelte vissza az erdőit, de többször előfordult, hogy mire kimérték volna neki a területet, egyszerűen nem maradt fa az egykori birtokon.
Bár az érintetlen vadonok összterülete drasztikusan csökkent, a kilencvenes évek elején úgy tűnt, megáll a folyamat: ezek az erdők nehezen megközelíthetőek voltak, és a belőlük kitermelhető fa minősége alulmaradt a piaci igényekhez képest. Azóta azonban a piac is kiterjedt, az új tulajdonosok pedig építettek utakat.
Ezeket az erdőket elvileg védi az 3397/2016 számú törvény, mégis rengeteg kitermelés folyt az elmúlt évtizedekben bennük, ennek pedig számos oka van. A legfontosabb, hogy ezeknek az erdőknek a beazonosítása és a védettségi státuszba való bekerülése közötti idő nagyon hosszú, van hogy eléri a 10 évet is. A másik nagy baj, hogy a 218 000 hektárnak a 80%-a nem tartozik semmilyen védelem alá. Súlyos gond ez, különösen akkor, amikor az Agent Green civil szervezet, amely az utóbbi években leginkább jeleskedett az erdővédelem terén, nemrégiben videóbizonyítékkal szolgált arról, hogy a Szárkő-hegység érintetlen erdeiben kitermelés folyik, amely a Schweighoferhez köthető. Az Agent Green elnöke, Gabriel Păun rögzítette, ahogy egy teherautó a Retyezáti Nemzeti Parkból vitt törvénytelenül fát (az aktivista a rendszámot bemondta a rendőrségi forróvonalon, ahonnan azt a választ kapta, hogy erre a teherautóra nincs kiadva szállítási engedély), aztán behajtott a Schweighofer szászsebesi telephelyére. Az ott is filmezni akaró aktivistát a cég biztonsági őrei lefújták gázspray-jel. A civilek azt is rögzítették, ahogy a céghez tartozó vasúti raktárban egy tehergépkocsiról jelöletlen rönköket pakoltak át tehervagonokba. Mint ismeretes, Romániában bevezették a törvénytelen erdőirtások megfékezésére kialakított erdőradarrendszert, amely internetes regisztrációt ír elő a fát szállító járművek számára, így bárki jelentheti a gyanúsnak vélt szállítmányokat, ám ez ha csökkentette is, de nem drasztikusan az illegális erdőkitermeléseket.
Nem mondhatni, hogy ezen erdők reális védelmére és megmaradására nincs remény, a Környezetvédelmi Minisztérium ugyanis nemrégiben bejelentette, hogy egy olyan katalógus összeállításán dolgoznak, amely magába foglalja majd az érintetlen és kvázi-érintetlen erdők listáját. Ez a tervek szerint 2016 végére fog elkészülni, hacsak valami közbe nem jön. A környezetvédők többnyire üdvözölték a kezdeményezést, és kérték, hogy a katalógus tartalmazza majd az erdők védelmére vonatkozó intézkedéseket, hogy legyen nyílt, azaz bárki ajánlhasson új erdőket felvételre, vagy lehessen bizonyos erdők státuszát megvonni, ugyanakkor örömteli volna az is, ha a kormány megfelelő mennyiségű pénzt bocsátana rendelkezésre ezen erdők karbantartására.
Van a harcnak egy másik frontja is, a Greenpeace szervezet ugyanis évek munkája árán meggyőzte a honatyákat, hogy terjesszék fel az erdőket az UNESCO Világörökségi Listájára. A Greenpeace négy évvel ezelőtt kezdte el hangsúlyozni az érintetlen erdők ügyét egy kampány során. Európában (de Ázsiában sem akad kihívója) Romániának vannak a legnagyobb kiterjedésű, emberek által még nem bolygatott bükkerdei. Ezek az ország erdős területeinek 30%-át adják ki. 1929-2004 között ezek az erdők 400 000 hektárral csökkentek, azaz több mint 20%-uk veszett el, és az emberi tevékenység általi csökkenésük a mai napig jelentős mértékű.
Évek kellettek ahhoz, míg a zöld szervezet meggyőzte a hatóságokat, hogy készítsenek megfelelő dokumentációt, végezzenek terepvizsgálatokat stb. A Greenpeace jelentős győzelemnek könyveli el az eseményt az erdőmegőrzés terén.