Vegyszerek helyett mikrobákkal keltenék életre a termőföldeket (origo)

2016.09.03. - Egészséges talajból remélhetünk csak egészséges élelmiszert, mégis, a magyar gazdák 90 százaléka nem változtat a művelési technológiáján.
Magyarország termőterülete mintegy 4,5 millió hektár, ebből 2,5 millió hektár területen a korábbi vegyszerorientált művelés miatt különböző mértékben elsavasodott a talaj. Ennek ellensúlyozására, a talajélet revitalizációjára évek óta elérhető természetes módszerek állnak rendelkezésre, például a talajbakteriális készítmények alkalmazása, amivel augusztus 31-én egész napos konferencia foglalkozott a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). Az áttörés azonban még várat magára.
Hasonló a helyzet, mint a balatoni vendéglátósoknál, akik panaszkodnak, hogy nem találnak szakácsot: "bizony, kevesen vállalják, hogy a nyáron 50 fokos konyhában dolgozzanak". "Talán fel kéne szerelni egy légkondit", replikáznak a szakácsok.
A magyar gazdák a szocializmus évtizedeinek műtrágyamániás, talajkizsákmányoló művelési módszereinek következményeit nyögik. A termőföld sok helyütt leromlott, szikesedésre, tömörödésre hajlamos, a csírázó növények képtelenek megfelelő gyökérzetet fejleszteni benne. Annak híján viszont a föld feletti rész is csenevészebb lesz a kívánatosnál.
A végeredmény: egy adott évben eléri ugyan az átlagot a betakarított termés mennyisége, de a minősége esetleg csak takarmánynak alkalmas. A termésbiztonság ugyanakkor nem feltétlenül egyenlő a termésminőséggel.
Meg lehet serkenteni a növényeket kemikáliákkal, de akkor még távolabb jutunk a mai fogyasztók által keresett, vegyszermaradékoktól mentes, tápanyagokban gazdag terményektől, illetve a fenntartható mezőgazdaságtól.
Erre ad lehetőséget a talajoltás, amelynek során a megfelelő talaj-előkészítés után folyékony baktériumtrágyával bepermetezik a talajt, akár a vetéssel vagy valamelyik talajmunkával egy menetben.
„Egészséges talaj, egészséges növény, egészséges állatállomány – vagyis az egészséges talaj az alapja az egészséges takarmánytermesztésnek, és így az egészséges állattenyésztésnek" –  mondta a konferencián az Origo kérdésére Balázs Ervin, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója.
Azért, mert nem látszik, még ott van – illetve...
16-28 százalékos termésnövekményt lehet savas talajon elérni a természetes talajoltó készítmények (baktériumtrágya) alkalmazásával, mondta előadásában Márialigeti Károly, a konferencia egyik szervezője, a Magyar Mikrobiológiai Társaság elnöke, aki az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszék vezetője. A konferencia a növényi növekedésserkentő, valamint termésfokozó módszereket mutatta be.
A talaj nem csupán egy input-output folyamat tartóközege, azaz hogy kiszórjuk rá a magot, a műtrágyát és a növényvédő szereket, aztán 150 nap múlva jövünk aratni. A termőtalaj él: a földet alkotó szerves és szervetlen molekulák élőlények változatos közösségének adnak otthont. Óriási számban nyüzsögnek benne a mikroorganizmusok: 1 gramm egészséges talajban csak baktériumokból akár 100 millió is lehet – feltéve, ha nem irtjuk ki őket vegyszerekkel, helytelen talajműveléssel.
A mikroorganizmusok bontják le a talajba kerülő, elhalt növénymaradványokat és más anyagokat, és alakítják azokat felvehető tápanyaggá. Tevékenységüktől a talaj szerkezete is javul, morzsalékosabb lesz, ami elősegíti a csapadék vagy öntözővíz jobb hasznosulását.
Laza szerkezetű talajban a növények gyökérzete mélyebbre nyúlik, ennek révén nagyobb eséllyel élik túl az aszály vagy más tényező miatt stresszes időszakokat. Sőt ez a talajszerkezet könnyebb művelhetőséget eredményez, ami a munkagépek csekélyebb üzemanyagszámlájában is megmutatkozik.
Csak az élő talaj képes arra, hogy megfelelően táplálja az elvetett magot.  A baktériumok, talajlakó algák, gombák és más élőlények közül egyesek biostimuláns hatásúak, fokozzák a növények növekedését, mások természetes növényvédő, például gombaölő szerként vagy rovarkártevő-riasztóként hatnak. Ehhez azonban kétévente be kell oltani a talajt, mert a vad talajbaktériumok életképessége erősebb.
Élni kellene az új lehetőségekkel
Az elmúlt évtizedekben kinemesített, a köztermelésben elterjedt növényfajták genetikailag sokkal nagyobb terméshozamra volnának képesek, mint amennyit jelenleg be lehet takarítani – ha a termesztés szempontjából kulcsfontosságú tényező, a talaj egészséges.
A fenntarthatóság a mezőgazdaságban és a környezet területén mindenképpen igényli azt, hogy próbáljuk meg elősegíteni a természet hosszú évmilliárdok során kialakult öntisztuló képességét, illetve erősítsük a részegységei közötti kölcsönhatásokat – mondta Márialigeti Károly. – Célunk, hogy olyan módon termeljünk a mezőgazdaságban, illetve olyan módon használjunk esetleg kémiai anyagokat, hogy azzal a környezetet ne terheljük."
A föld népessége folyamatosan gyarapszik, mind több élelmiszert kellene megtermelni egyre kevesebb termőtalajon: John Crawford ausztrál környezetvédelmi kutató számításai szerint Európában 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogy újratermelődik, azaz 17 kilogramm termőtalaj megy tönkre, amíg 1 kilogramm helyreáll a művelés után. Kínában 57-szeres ez az arány. Crawford állítja, hogy bolygónkról évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, 80 százaléka pedig többé-kevésbé már károsodott.
Van kórokozó, amelyet csak baktérium pusztít el
"A talajoltás mind a növénynek, mind a talajnak nagy segítséget nyújt – mondta Pénzes Éva, a 2016 februárjában alakult Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezetének képviseletében. – A baktériumkészítmények növényi hormonokat termelnek, amelyek által a növények egészségesebben növekednek, a talajoltás révén ellenállóbbá válnak a betegségekkel szemben."
Jelenleg az Európai Unióban kizárólag a réz hatóanyagú készítmények engedélyezettek a növénykórokozó baktériumok elleni védekezésben, antibakteriális szerek nem. Ám a réz mérgező nehézfém, felhalmozódik a talajban, és onnan bekerül a növényekbe és a talajvízbe, ezért csak korlátozott mennyiségben használható.
A természetes talajoltó készítmények sokszor képesek ugyanerre a védelemre: az uniós csatlakozás óta gyakori Agrobacterium fertőzés ellen például nincs kémiai védekezési mód – a baktériumtrágyás oltás erre is alkalmas, nemcsak növénykondicionáló szernek, mondta a konferencián Turóczi György, a Szent István Egyetem Növényvédelmi Intézetének docense.
A baktériumok mellett a talajlakó gombák is fontosak a növényegészség szempontjából: van olyan élőhely, ahol a növények csak a gombák működése révén képesek felvenni a tápanyagokat a talajból, vagy éppen kártevőjük, a pajor elpusztul a talajban lévő Metarhizium gombától, amely rovarokon élősködik.
Erdőgazdálkodásban a talajlakó gombák teszik lehetővé a facsemeték számára az első tél túlélését. A különféle talajoltó készítmények a szántóföldi gazdálkodás mellett tehát más területeken, így a zöldség- és gyümölcstermesztésben is használhatók.
A jövő mezőgazdaságának a múltba kell visszanyúlnia
A hazai kutatások úttörő jelentőségűek, a világ élvonalába tartoznak, de a módszer széleskörű elterjedését hátráltatja, hogy a talajoltó készítmények nem tarthatók el sokáig, életképességük függ a hőmérséklettől és a vízminőségtől.  Megesett, hogy egy gazda csapvízzel hígította az oltószert, amitől a benne lévő mikroorganizmusok azonnal elpusztultak – a klór miatt. Ezért a gazdálkodók képzése döntő fontosságú a folyamatban, a kártevők és kórokozók tekintetében is.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara igyekszik bizonyos nyomást gyakorolni a gazdákra, amikor szorgalmazza a bakteriális-, szerves-, illetve zöldtrágyázás alkalmazását a növénytermesztésben. Mindhárom módszer a "zöld" mezőgazdaság kialakítását segíti. Az AKG hektáronként 67 euró támogatást nyújt a gazdáknak az új módszer kipróbálásához.
A talajoltással visszakanyarodunk a kémiai növényvédő szerek előtti világba, amikor az emberek már tudták, hogy ki kell próbálni a természet adta lehetőségeket, és élni velük  – ezt szeretnénk újra megmutatni a világnak, hogy erre alapozva hozzunk létre fenntartható mezőgazdaságot és növényvédelmet", foglalta össze Márialigeti Károly. Hiver't-Klokner Zsuzsanna