2017/04/28 - Számos okból irtják az erdőket, így többek között, hogy mezőgazdaságilag művelhető földhöz vagy beépíthető területekhez jussanak.
A papírgyártás alapanyagát is az erdők szolgáltatják, holott léteznek más, ennél sokkal környezetkímélőbb módszerek is - írja az Origo.
Sajnos naponta több száz négyzetkilométernyi erdőséget pusztítanak el, különösen az ökológiailag rendkívül fontos és érzékeny esőerdőkben. Az erdők számos nélkülözhetetlen funkciót látnak el a földi ökoszisztémán belül, tőlük kapjuk az oxigént, védik a talajt, szivacsként magukba szívják és tárolják a csapadékvizet, a földi vízkörzés fontos láncszemét alkotják.
És nem utolsósorban rengeteg állatnak, növénynek adnak otthont, amelyeket élőhelyeik rohamos zsugorodása miatt a kipusztulás fenyeget.
Az „elefánttrágya-projekt" remekek példája a fenntarthatóságnak
Afrikában és Ázsiában olyan kitűnő megoldást találtak a papírkészítésre, amelyhez nem szükséges az erdőirtás. Első hallásra talán döbbenetesen hangzik, de rájöttek, hogy elefántürülékből is előállítható a papír, és ez a módszer nemcsak hogy környezetkímélő, állatvédő, valamint erdővédő megoldás, de a produktum is kiváló minőségű, és nem kerül többe, mint a faalapú papír.
A ki nem fogyó alapanyag pedig egyes területeken szinte korlátlanul áll rendelkezésre. Egy felnőtt elefánt naponta átlag 250 kilogramm táplálékot fogyaszt és minden 250 kilogramm elfogyasztott élelem után 50 kg trágyát produkál. Ez csak Afrikában, az egymilliós egyedszámúra becsült elefántpopulációra vetítve napi 50 millió kilogramm trágyát jelent.
Az elefántok fő táplálékát a bambusz, a cukornád, a fűfélék, a banánlevél, valamint más, rostban gazdag növények alkotják. Ezért az elefánttrágya sok növényi rostot tartalmaz, mivel az állat nem emészti meg teljesen a növényeket.
Pofonegyszerű technológiával válik papírrá a trágya
Az elefánttrágyából történő papírgyártás technológiailag nagyon egyszerű. Először átmossák az ürüléket, majd a mosás után visszamaradt rostokat megtisztítják.
A kinyert rostokat a maximális tisztítás céljából 4 órán át egy dézsában forralják, így minden baktériumot elpusztítanak.
A forralás eredményeként létrejött kását szezonálisan elérhető növényi rostokkal (banánfa törzse, kukoricaszár, ananászhéj), keverik össze, ezzel növelve a cellulóztartalmat, és sűrűbbé téve az alapanyagot. A mixelést követően a masszát vízzel teli kádba teszik, majd szitával kimerik, leszűrik, és kiteszik a napra száradni, majd leszedik a szitáról, és ezzel el is készült a papíralapanyag.
Egy kenyai üzletembertől származik a briliáns ötlet
A nyers papírt méretre, formára vágják, attól függően, hogy mit szeretnének készíteni belőle. 50 kilogramm trágyából összesen 125 ív A4-es papír készíthető.
Az „elefánttrágya-projektet" John Matano afrikai üzletember indította el 1994-ben Kenyában, akkor még kísérleti jelleggel.
Azóta már 17 céget foglal magába a trágyahasznosító iparág. Kenyában a nyersanyag adott, nincs hiány elefánttrágyából. Nemcsak fenntarthatósági szempontból kitűnő megoldás ez, hanem Kenyában ez a fajta papíripar sok helyi lakost is kihúzott a szegénységből, állandó megélhetési forrást biztosítva nekik.
Különös békekötés a farmerek és elefántok háborújában
Az elefántok és a helyi földművesek élete sokáig nem volt harmonikusnak mondható. Az elefántok ugyanis gyakran átvonultak az állami tulajdonú Shimba Hills National Reserve rezervátumból a farmerek földjeire, letaposva és lelegelve a termést.
A rendszeres kártevésen felbőszült gazdák és az állatok között hosszú időn át súlyos konfliktus feszült, amely gyakran az elefántok pusztításába torkollott. A hatóságok bölcsen úgy oldották fel a régi konfliktust, hogy egyrészt a farmereknek is juttatnak a turizmusból származó bevételből, ezzel kompenzálva az elefántok okozta károkat, másrészt felvásárolják tőlük az elefántürüléket, illetve arra biztatják a gazdákat, hogy „melléküzemágként" ők maguk is vágjanak bele a keresett árucikknek számító papír előállításába.
A kooperáció olyan sikeresnek bizonyult, hogy a farmerek földjeik egy részét átadták átvonulási folyosó létesítése céljából, amelyen át az elefántok a Shimba Hills National Reserve elefántmenhelyről hagyományos legelőhelyeikre, a Tsavo West illetve a Tsavo East nemzeti park területére tudnak átvándorolni.
A trágyahasznosítók abban reménykednek, hogy ezzel a fellendülőben lévő zöld iparággal nemcsak az erdőket menthetik meg, hanem az illegális fakivágást és az orvvadászatot is visszaszoríthatják.
Nemcsak Afrikában jöttek rá, hogy az elefánttrágya aranyat ér
Nemcsak Kenyában, hanem Thaiföldön is hasznosítják az elefánttrágyát. A Thai Elephant Conservation Center nevű elefántmenhelyen az ormányosok ürülékéből például biogázt, abból pedig elektromos áramot állítanak elő.
A növényevő állatok trágyája rosttartalmuk révén nemcsak írólap, hanem egyéb papíralapú termékek előállítására is alkalmas. A hosszúnevű Poopoopaper Alternative Pulp & Paper Co., Ltd. (Poopoopaper Co.) cég ilyen árukat készít - nem mellesleg vegyi anyagok felhasználása nélkül -, így többek között újságpapírt, jegyzettömböt, füzeteket, albumokat, üdvözlőkártyákat, naptárakat és más egyéb hasonló termékeket állítanak elő.
A céget egy környezetvédelem mellett elkötelezett házaspár alapította és vezeti.
A társaság thaiföldi elefántmenhelyektől és nemzeti parkoktól, valamint farmokról szerzi be az ipari alapanyagnak számító trágyát.
Magyarországon sajnos még nem elérhetők ezek a termékek, de online már itthon is lehet rendelni belőlük. Az talán még kevésbé ismert, hogy idehaza is lehet elefánttrágyát vásárolni a Budapesti Állat- és Növénykertben, amely természetes és kiváló alapanyag a növények trágyázásához. Szomor Anikó