2017-03-31 - Egy statisztikai módszertani változásnak köszönhetően Magyarország máris elérte az Európai Unió által 2020-ra előírt megújuló energia részarány célértéket.
Üröm az örömben, hogy 2020-ban viszont a szám az elvárt célérték alá zuhanhat. A tűzifa-felhasználás számbavétele körüli bonyodalmak állnak az adatok szeszélyes változásai mögött.?
A korábbi gyakorlattal ellentétben, amely a tűzifa-felhasználást főként erdészeti statisztikákra támaszkodva kalkulálta, ma már háztartási energiafelhasználást felmérő adatfelvételből számítják a tűzifa-felhasználást.
A hazai háztartások fűtési célú energiafelhasználásának újraszámítása egy uniós rendelet (Európai Bizottság 431/2014) hatására történt, mely a korábbinál részletesebb adatszolgáltatásra kötelezi a Központi Statisztikai Hivatalt (KSH). A szervezet 2009 óta rendszeresen végzett Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételét egészítette ki: a háztartásoktól kapott felmérések szolgáltak részletesebb lakossági energiafelhasználási adatok alapjául. Az újraszámolás eredményeképpen, melyet a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) a Magyar Mérnöki Kamara bevonásával végzett és ellenőrzött, s melyet a 2010 és 2015 között minden évre alkalmaztak, a hazai háztartási biomassza-felhasználás jelentősen, éves szinten átlagosan több mint 2,5-szeresére növekedett - derül ki a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) legfrissebb szabályozási összegzéséből.
A növekedéssel lényegében elértük a 2020-ra vonatkozó célkitűzésünket, hiszen a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának részaránya 2015-re 14.5%-ra növekedett, ami minimális távolságra van a vállalt 14,65%-tól, és jócskán meghaladja az EU által számunkra előírt 13%-ot - mondta Szabó László, a REKK szenior kutatója. A korábbi számítás szerint a részarány 10,3 százalék volt 2015-ben.
Nem Magyarország az egyetlen, amely a számok utólagos módosítására kényszerült. Több európai ország (például Belgium, Hollandia, Nagy-Britannia) hasonló váltást eszközölt statisztikájában, s legalább hét uniós országban nőtt a lakossági tűzifa-felhasználás. A magyar fogyasztás növekedése azonban az egyik legjelentősebb: 2011-ben, az átsorolás előtt 30,3 petajoule (PJ) felhasználást, az átsorolás után már 76,2 PJ-t mértek. Szintén jelentősen emelkedett a fogyasztás az Egyesült-Királyságban és Horvátországban.
Bár a számok változtak, nincs új a nap alatt - mondta Szabó. A REKK évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet a tűzifa-felhasználás becslési problémáira. A szervezet 2009-es fapiaci elemzésében megállapította, hogy a KSH háztartás statisztikája alapján számolt lakossági tűzifafelhasználás 4-5-szöröse a hivatalos erdészeti kitermelési adatokból számítottnak. Az átsorolás megerősítette ezt a megfigyelést: vagy a lakosság becsüli túl a tűzifa felhasználásának mértékét, vagy jórészt ismeretlen eredetű, illegálisan kitermelt fát égetnek - írta a REKK az elemzésében. (Az akkori tanulmány az illegálisan kitermelt fa mennységét 2,1-2,5 tonnára becsülte, mely a mai – KSH által publikált - árakon (31 ezer forint/tonna) számolva 67-78 milliárd forint.)
Az eredmények komoly hatással lehetnek a hazai megújuló szektorra. Mivel 2017-ben gyakorlatilag elérjük az önként vállalt 14,65%-ot, az államigazgatás könnyű helyzetbe kerül, nincs nyomás új pályázatok kiírására - mondta Szabó. További kérdéseket vet fel a 2020 után változó uniós szabályozás is. Az Európai Bizottság által tavaly novemberben nyilvánosságra hozott javaslatcsomag (Tiszta Energiacsomag) szerint 2021 után nem lehet a 2020-as célok alá csökkenteni a megújulóarányt, ellenkező esetben a tagországoknak egy, a Bizottság által létrehozott pénzügyi alapba kell befizetne. Az alap elsődleges célja a 2030-as uniós megújuló felhasználási cél elérésének biztosítása, amelybe beletartozik a visszaesők szankcionálása is. A megújuló irányelv módosító javaslata szerint 2020-tól csak a forrásoldalon igazolható, fenntartható módon kitermelt erdészeti biomassza számolható el a megújuló célban. Vagyis elfogadása esetén vissza kell térni majd az eredeti számokhoz, amely kisebb megújuló arányhoz vezethet, akár a 13%-os részarány alá is csökkenhet, mely esetben befizetési kötelezettség terhelné Magyarországot - írja összegzésében a REKK.
A frissített adatok a tűzifával történő fűtés egészségügyi kockázataira, a vegyes tüzelésből adódó légszennyezésre is rávilágítanak. Bár a fatüzelés a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából kedvező, az égetés során jelentős mennyiségű szálló por jut a környezetbe (hogy valójában mennyi, a fa és a tüzelőrendszer minőségétől is függ), mely a légúti megbetegedések egyik fő okozója. Felmérések szerint a gyűjtött fa, hulladékfa és hulladékégetés együttes aránya hazánkban 40 százalék, ami közrejátszik abban, hogy Magyarország a WHO légúti megbetegedéssel összefüggő halálozási világrangsorában a nyolcadik helyen áll.
Végh Zsófia