2018. február 23. - A szenátorok többsége szerint ezzel semmi gond sincs, a környezetvédők szerint viszont ez katasztrófához fog vezetni.
A szenátus szerdán megszavazott egy törvénymódosítást, aminek értelmében közhasznú, közszolgálati infrastruktúrák kiépítésére és felújítására szolgáló munkákat lehet végezni védett területeken, akár érintetlen erdőségekben is oly módon, hogy az önkormányzat ideiglenesen, vagy véglegesen megszüntetheti a területre vonatkozó védettségi státuszt. A módosítás értelmében a nemzeti erdőalapokból is kivihetők részek ideiglenes, vagy végleges jelleggel, amennyiben bővíteni vagy javítani kell közszolgáltatásokat emberek vagy állatok biztonságának, egészségének érdekében. Ez nem csupán a védett, hanem a szigorúan védett területeken is lehetséges volna, nemzeti parkokban, vagy olyan területeken, amelyek benne vannak az Érintetlen és kvázi- érintetlen erdőségek katalógusában. A törvénymódosítást előzőleg kedvezőleg véleményezte a szenátus környezetvédelmi bizottsága is. Ennek fényében elsöprő többségben szavazta meg a szenátus, nem csupán a PSD-ALDE koalíció tagjai, hanem az összes RMDSZ-es szenátor, valamint PNL szenátorainak többsége is. Egyedül az USR volt az a párt, amely egyértelműen ellenzi a törvénymódosítást, amelyben a döntő ház majd a képviselőház lesz. Az USR a közösségi médiában kongatta a vészharangokat, mondván, hogy a törvénytervezet lényege, hogy a nemzeti parkokból és védett területekről is lehessen fát kitermelni ezentúl. A környezetvédelmi szervezetek közül az illegális fakitermelések ellen végzett munkájáról ismert Agent Green reagált legkorábban: a szervezet jelezte, hogy a módosítás kiötlője Emanoil Savin szenátor, aki régebb a Prahova megyei Busteni városának polgármestere volt több hektárnyi erdőt birtokol védett területen. Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azonban azt mondja, hogy szó sincs arról, hogy ez a törvénymódosítás az erdőkitermelésről szólna, hanem például olyan vezetékek felújításáról, amelyek a jelenlegi szabályozás miatt az önkormányzatok számára hozzáférhetetlenek. „Ezek felújítása eddig is volt lehetőség, csak egy olyan bonyolult kompenzácót kellett elvégezni utána az önkormányzatoknak, amelyet nem tudnak maguknak megengedni” - nyilatkozta Cseke Attila a Transindexnek. Cseke elmondta, hogy a védett területek nagy többsége az uniós csatlakozás után alakult ki, viszont volt, ahol azelőtt már voltak közszolgálati rendszerek kiépítve, és ezeknek jelen pillanatban nem lehetséges a felújításuk, hiszen az önkormányzatok nem tudják megengedni maguknak a munkálatokat még akkor sem, ha erre lenne EU-s támogatásuk. Cseke ugyanakkor úgy gondolja, könnyű az USR-nek a természetvédelmi álláspontot képviselnie, hiszen nincsenek hatalmon a helyi önkormányzatokban, és nem értik meg, mekkora probléma ez a helyi közösségeknek. "Természetesen fontos a helyi környezetvédelem, de fontosak a helyi közösségek is. Azok a szenátorok, akik tudják, hogy milyen problémákat okozott az eddigi szabályozás a helyi közösségekben, azok megszavazták” - mondja a szenátor. Az RMDSZ álláspontja szerint a védett területek nagyon fontosak, ezt viszont úgy kell csinálni, hogy ahol lehet, ez az ország, vagy a helyi gazdaság fejlődését ne gátolja meg. „Bihar megyében egy ilyen ügy miatt egy évet állt az autópálya építése, mert utólag 100 méter a természetvédelmi területből rákerült a tervezet nyomvonalra. Ezért új hidat kellett építeni, újra kellet engedélyeztetni, stb. Össze kell hangolni a természetvédelmi területek vitathatatlan szükségességét a helyi közösségek igényeivel, hogy most például a közszolgáltatási munkálatokat el lehessen végezni” - mondja a szenátor. Márk-Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egyesület igazgatója azonban egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy, ha elfogadnák a törvénymódosítást, akkor az megkönnyítené a helyi közösségek dolgát: „bizonyos védett területeken most is lehet beruházásokat végezni, csak meg kell vizsgálni, hogy ezek a beruházások hogyan hatnak az ottani környezetre, nyilván vannak olyan zónák, ahol fel sem merülhet, hogy például gáz- vagy magasfeszültségű vezetékek fussanak. A védett területek többségében most is meg lehet ezeket csinálni, csakhogy egyedi vizsgálatot kell végezni, viszont ha megváltozik a törvény, akkor ez automatikusan menne, ez pedig hatalmas probléma. A fokozottan végett területeknek pont az a lényege, hogy ne legyen semmilyen beavatkozás, ezeken a területeken tudományos kutatások folynak, és mintául kéne szolgáljanak, hogy hogy működik a természet ember nélkül, ha bármilyen nagy katasztrófa lenne a jövőben, akkor legyen tudományos információnk területek visszaállítására” - mondta megkeresésünkre. Márk-Nagy szerint ha javításokról van szó, akkor egyáltalán nem kell semmit kompenzálni, hiszen egy már létező infrastruktúrát minden probléma nélkül szoktak megoldani. A mostani törvény azt mondja, hogy vizsgálni kell a megoldásokat, és más alternatívát kell találni. A biológus elmondta, ő kizárólag olyan eseteket ismer, ahol lehetett találni megoldást. „Lehet, hogy hosszabb volt egy vezeték, vagy bonyolultabb, vagy drágább, de hát ez normális, ha van egy nagy értékű védett terület, akkor érthető, hogy inkább más megoldást válasszunk, mintsem, hogy tönkretegyük. Továbbá az EU jogi keretei is tiltják, hogy gazdasági érdeket helyezzünk a természetvédelmi elé, vannak esetek, amikor fel lehet oldani a védettségi státuszt, például katasztrófavédelem, emberek és állatok egészsége, vagy nemzetbiztonsági célok miatt, de gazdasági okok miatt nem lehet. Nem lehet azt mondani, hogy azért kell ott megcsinálni, és nem egy kilométerrel odébb egy vízvezetéket, mert olcsóbb, ezt sehol nem fogják elfogadni. Ha Románia elfogad egy ilyen törvényt, akkor ez ütközni fog az EU-s és nemzetközi joggal, akkor pedig kötelezettségi eljárás fog indulni” - mondja. Márk-Nagy hangsúlyozta: tulajdonképpen védett területen egy beruházást ugyanúgy működik, mint más területeken, csak ilyen esetben a terület gondnokságának is engedélyeznie kell a beruházást a környezetvédelmi ügynökség mellett. Több más civil szervezet is megemlítette, hogy fölöslegessé fog válni az az erőfeszítés, amit a WWF Románia tett karöltve más szervezetekkel, annak érdekében tett, hogy elkészüljön Románia Érintetlen és kvázi-érintetlen erdőségeinek katalógusa, amelyet elfogadott a Környezetvédelmi Minisztérium is. A Greenpeace nemes egyszerűséggel „szégyenlistaként” tette közzé azon politikusok neveit, akik igennel szavaztak a módosításra.
Kulcsár Árpád