Jó csapdákat lehetne létrehozni, ha azonosítanák a rovarvonzó anyagokat
A szabad ég alatt, társaságban eltöltött nyári estén tapasztalhatjuk, hogy vannak, akiket szinte megesznek a szúnyogok, míg másokat mintha láthatatlan burok védene a vérszívóktól. Ez a tény már régóta izgatja a kutatók fantáziáját is, tudósok hada dolgozik a probléma megoldásán.
A vizsgálatok kiderítették: génjeinknek szerepe van abban, hogy kit szeretnek a szúnyogok, és kit nem, valamint hogy a szúnyogcsípésre testünk milyen erősségű helyi reakcióval válaszol. Már fél évszázaddal ezelőtt kimutatták, hogy egyes szúnyogfajok egyedei a csecsemőket és a gyermekeket ritkábban csípik meg, mint a felnőtt férfiakat. Később az is kiderült, hogy e rovarok a testtájak között is válogatnak, mert a kézfejet gyakrabban választják, mint a kart (persze, amelyik igazán éhes, az nem válogat). Vannak nemi különbségek is, mert a szúnyogokat a férfiak bőrének illata jobban vonzza, mint a nőké.
A tudomány 40 évvel ezelőtt igazolta e megfigyeléseket, s következhetett az okok kutatása. A gyanú árnyéka a verejtékre esett, melyben valóban vannak olyan anyagok, melyek vonzzák a szúnyogokat, és ezek egy részét a bőrfelszínen élő baktériumok állítják elő. ågy egy szúnyogfajt, mint kiderült, rettentő módon vonz egy bizonyos sajt, aminek illata, mi tagadás, erősen emlékeztet a mosdatlan emberi lábéra. A hasonlóság nem véletlen, mert találtak olyan baktériumokat, amelyek mind a sajton, mind a lábfejen előfordultak. Arra is rájöttek, hogy az izzadság tejsavtartalma egyes szúnyogfajokat vonz, míg másokat hidegen hagy.
Ha sikerülne pontosan azonosítani, és mesterségesen előállítani a szúnyogvonzó anyagokat, akkor nagyon hatékony szúnyogcsapdákat lehetne létrehozni. Ez az elv már átment a gyakorlatba a cecelegyek kapcsán. E betegségterjesztő rovarokat ugyanis mesterséges tehénszagot árasztó csapdákkal is ritkítják. A szúnyogokat emellett vonzza a kilélegzett szén-dioxid is. Feltételezik, hogy ezen alapul az egyszerű gyertyák szúnyogtámadásokat csökkentő hatása: a gyertya égése során ugyanis szén-dioxid termelődik, csakúgy, mint az emberi testben zajló biológiai, lassú égés során. A gyertya szén-dioxidja pedig eltérítheti a szúnyogokat. Ezt a hatást szokták különféle illatanyagokkal fokozni. Megfigyelések alapján a mozgás és a sötét színű ruha szintén előnytelen.
Ha mindezt összefoglaljuk, akkor szúnyogszemmel a nagydarab, középkorú, fekete ruhába, ezen belül régen mosott mackóalsóba öltözött, verítékben úszó és nagyokat fújtatva kocogó férfi tekinthető ideálisnak, szemben a fehér lepelbe burkolt, higiéniára érzékeny, lassú anyagcseréjű, meditáló fakírral. Ami a genetikai védelmet illeti: azt egyelőre nem tudják a kutatók, hogy pontosan milyen génekről van szó (például olyanokról-e, amelyek befolyásolják a test illatát, anyagcsere-intenzitását vagy más jellemzőit), tehát ez irányban még a kutatások elején járunk.
Védekezni azonban tudományos ismeretek nélkül is tudunk a szúnyogcsípések ellen, s nemcsak a vegyszer permetezésével. Néhány jó tanács: napkelte, és naplemente előtt és utána egy órával a lehető legkevesebbet tartózkodjunk a szabadban. A szúnyoghálóval otthonunk belső terét tehetjük szúnyogmentessé. Szedjünk recept nélkül kapható B-vitaminokat! Ezek szagát a szúnyogok épp oly kevéssé kedvelik, mint a jó szaglószervű emberek többsége. Megelőzésként ezek beszedésével közvetett módon védekezhetünk a csípések ellen. Jó szolgálatot tehetnek még a különböző szúnyog elleni kenőcsök, krémek, spray-k, sőt a mostanában egyre elterjedtebb fénycsapdás elektromos berendezések és a konnektorba dugható, szúnyogriasztó oldattal átitatott lapocskákkal működő készülékek is.