2019. december 5. - Az ezredforduló óta felgyorsult a felmelegedés Magyarországon.
Kilenc évben is nőtt az átlaghőmérséklet, és a 2018-as volt a valaha volt legmelegebb év. De ezzel együtt más szélsőségek is megjelentek a hazai klímában, amit a mezőgazdaságban már éreznek az ágazati szereplők. Szerencsére a klímamodellek alapján még van esélye az emberiségnek, de ha nem változunk, akkor eltűnik a csokoládé is a méhekkel és a kukoricával együtt - derült ki a Magyar Édességgyártók Szövetségének szakkonferenciáján Ürge-Vorsatz Diána az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnökének előadásából.
Ha két Celsius-fokot melegszik a föld klímája, akkor Magyarországon a hőségnapok száma két héttel megnövekedhet - kezdte el a hazai ismertetését a klímakutató, aki szerint már most érezhető a felmelegedés itthon. Az ezredforduló óta folyamatosan több és több napon van hőség Magyarországon, ráadásul az elmúlt 15 évből kilencben is nőtt az átlaghőmérséklet, és a 2018-as volt a valaha volt legmelegebb év.
Ürge-Vorsatz arra hívta fel a figyelmet, hogy a felmelegedés nem is feltétlenül a hőérzetünkön keresztül tapasztalható: sokkal inkább az extremitásokat érzik meg a legjobban az emberek.
Láttunk havat márciusban és májusban az elmúlt években, miközben csökkent a hideg napok száma az évben - hozott egy példát a szakértő, aki tudományos magyarázatként azt mondta el, hogy az északi jégsapka drasztikus csökkenésének köszönhetően - 40 év alatt az északi sarki jég 75 százaléka tűnt el - megváltoztak az áramlások, amelyek ilyen szélsőséges helyzeteket teremtettek. Az elmúlt 100 évben viszont 20 nappal csökkent a csapadékos napok száma, de a csapadékmennyiség egyre intenzívebb, mintha esőbombák esnének ránk.
Viszont szerinte önmagában nem is az időjárási szélsőségek jelentik a legnagyobb veszélyt, hanem azok mellékhatásai. Őshonos állat- és növényfajok tűnnek el folyamatosan, ezt az ökológiai űrt inváziós fajok töltik ki. Ilyen a parlagfű, a tigrisszúnyog vagy a márványpoloska. A gond ezzel az, hogy a mezőgazdasági kártevők is egyre nagyobb mennyiségben jelennek meg.
Alapvetően sokat beszélünk klímavészhelyzetről, -katasztrófáról, de van minek örülni - mondta el az ENSZ-szakcsoport alelnöke, aki úgy látja, hogy pozitív fejleményként már a politika felébredt. Egy világháború sem gyűjtött össze annyi vezetőt egy tető alá, mint a 2015-ös párizsi klímacsúcs: több mint 140 országból voltak jelen - magyarázta a szakértő, aki szerint itt látszott is, hogy a politika megelőzte a tudományt: egyáltalán nem volt biztos, hogy tartható az, hogy 1,5 Celsius-fok alatt tartsák a felmelegedést.
Ennek megvizsgálására készült az ENSZ új klímajelentése, amely minden modellt figyelembe véve összességében arra jutott, hogy a helyzet nem olyan vészes: van esélyünk a 1,5 Celsius-fok tartására, pedig eredetileg nem lehetett tudni, hogy ekkora kibocsátás-csökkenés elérhető egyáltalán. De elmondta, 2030-ra így is le kell felezni a felmelegedést okozó gázok kibocsátását. Még nehezebbnek hangzik, hogy 2050-re teljesen dekarbonizálni kell - magyarázta a klímaügyi szakértő.
A mezőgazdaság már most szenved
Minden egy Celsius-fokos felmelegedés a négy fő gabonaféle hozamait 10-15 százalékkal csökkentette. Ilyen jel volt tavaly, hogy már januárra elfogyott a hazai burgonya - hozott egy példát Ürge-Vorsatz Diána, aki közölte, a legveszélyeztetettebb növény itthon a kukorica, amely 35 fok felett már nem terem meg. "Ha a jelenlegi ütemben gyorsul a felmelegedés, 2050-re a kukorica terméshozama 25 százalékkal csökkenhet le" - ismertetett egy riasztó képet.
A világban sokkal fájdalmasabb lehet, hogy 2050-re a kakaó teljesen eltűnhet.
Nem értem, hogy a klímacsúcsokon miért hurikánokról beszélünk, amikor többen kapnák fel a fejüket, ha azt mondanánk, hogy nem lesz csokoládé
- hozott egy humoros példát az ENSZ éghajlatváltozási munkacsoportjának vezetője arra, hogyan lehet gyors változást elérni a világban szerinte.
A mezőgazdaság más területeit is érintő komoly probléma, hogy a beporzó rovarok hidegebb helyekre vándorolnak. Így nem csak a kakaóbab termése romlik, de a gyümölcsfák hozama is jelentősen visszaesik.
Éppen ezért jó hír, hogy az édességipari cégek érzik a veszélyt és bár az USA kilépett a klímaegyezményből, de az amerikai vállalatok elkötelezték magukat mellette - mondta Ürge-Vorschatz, aki példaként említette, hogy a Mars 27 százalékkal csökkentené a kibocsátását 2025-re, a Hershey pedig 50 százalékot faragna ugyaneddig, míg a Danone már 30 százalékos vállalást tett 2030-ra. Szabó Dániel